Albert Ferenc utca

Az utcanév története ­­­­

A Lajosvárosban található utca a 19. század egyik jelentős egri tudósának, csillagászának és könyvtárosának a nevét viseli.

Albert Ferenc életrajza

Klagenfurtban született 1811. január elsején. Apja, Albert József Egerben telepedett le. A gyermek Albert Ferenc itt ismerkedett meg Tittel Pál csillagásszal, aki 1824-ben magával vitte a gellérthegyi Egyetemi Obszervatóriumba, ahol kezdetben asszisztensként, majd adjunktusként dolgozott. 1836-tól a pesti Királyi Egyetem Mérnökképző Intézetének tanára. A gellérthegyi Csillagda pusztulása (1849) után állását elvesztette, visszakerült Egerbe.

1852-től az egri Líceum tanára, a Specula vezetője. Kiváló észlelő volt, főleg megfigyelő csillagászattal foglalkozott, asztronómiai tankönyveket is írt. Az egri Csillagda régi műszereivel üstökösöket figyelt meg, pontos földrajzi helymeghatározásokat végzett.

1852 és 1872 között a líceumi könyvtár tudós könyvtárosa. Elkészítette az Egri Főegyházmegyei Könyvtár legfrissebb kötetkatalógusait és statisztikai összesítéseit. Alapos munkáját a mai napig használják a könyv- és könyvtártörténet kutatói.

Számos ismeretterjesztő írást, hírlapi közleményt és népszerűsítő cikket közölt. Ő alapította az Egri Értesítőt, amelynek 1860-ban a szerkesztője is volt. Heves vármegye tanfelügyelőjeként sokat tett a megyei közoktatásügy érdekében. Kéziratban maradt művei: A német irodalom története, Az erőműtan kézikönyve, A szakcsillagászatnak tankönyve, Népszerű csillagtan, valamint 21 kötetet kitöltő jegyzetei. 1868-ban megírta szeretett mestere, Tittel Pál életrajzát.

1883. augusztus 9-én hunyt el Egerben. A lakóházán elhelyezett emléktábla a Bajcsy-Zsilinszky utca nyugati végében, az OTP épületén látható.

Albert Ferenc további művei

  • Allgemeiner Briefsteller. Pesth, 1842.
  • Neuestes polytechnisches Recept-Taschenbuch. Leipzig u. Pesth, 1845.
  • A folyó évi július hó 28-án beállandó napfogyatkozásról Eger, 1851.
  • Magyar nyelvtan. Eger, 1853.
  • Német nyelvtan, a magyar tanuló ifjúság számára. Eger, 1853. 
  • Mennyiség- és természettani általános földleirás. (kőnyomat)
  • Magyarország államtana. (kőnyomat.)
  • Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása. Eger, 1868.

Látnivalók

Az utcában műemlék jellegű épületeket nem találunk.


Forrás

Irodalom

  • Albert Ferenc (szócikk a Wikipédiából)
  • Albert Ferenc (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
  • Csillagászati múzeum Egerben
  • Uránia Csillagvizsgáló
  • Antalóczi Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története. Eger, 1989 (online)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kelényi Ottó: Az Egri Érseki Liceum csillagvizsgálójának története. Bp., 1930
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Vargha Domokosné: Montedegoi Albert Ferenc = A magyar csillagászat klasszikusai (online a Magyar Elektronikus Könyvtárban)
  • Vasné Tana Judit: Albert Ferenc és az egri csillagásztorony. Eger, 2001
  • Vasné Tana Judit: Az egri csillagásztorony: Kiállításvezető. Eger, 2001
  • Zétényi Endre: Albert Ferenc = Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve 8. Eger, 1962

Képek

1. Utcarészlet
2. Utcarészlet
3. Az egri Csillagda tornya
4. Albert Ferenc mint szerkesztő
5. Albert Ferenc lakóháza
6. Emléktábla a lakóház falán


Írta és fényképezte: Szabó Mihály