Attila utca

Az utcanév története  ­­­­

A Deméndi utcáról a Széna térre vezető hosszú, félkör alakú utca.

Látnivalók

Zsidó temető

Az 1800-as évek közepétől gyorsan gyarapodott a városban a zsidó családok száma, mivel jelentős szerepet játszottak a város gazdasági és szellemi életében. Az 1920-as években a lakosság 11%-a zsidó. 1944-ben 1620 egri zsidó polgárt hurcoltak el a gettóba.

Temetőjük az 1830-as évek végén jött létre. A zsidók Egerben létrehozták a Chevra Kadisha szentegyletet vagy más néven temetkezési egyletet, melynek 1882-es alapszabálya szerint feladata volt a szegények és betegek ápolása, gondozása, a halottak eltemetése, temetési szertartás rendezése és vezetése, az elhunyt végakaratának teljesítése. A temető a várostól vásárolt telkeken folyamatosan terjeszkedett. 1925-ben a régi ravatalozót lebontották, akkor épült a mostani, országos viszonylatban is jelentős épület. A Cherna Kadisha 1950-ben beolvadt a hitközösségbe.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007. p. 154-155.
  • Orbánné dr. Szegő Ágnes: Egri zsidó polgárok. Bp., 2005

Képek

1. kép, A zsidó temető
Wikimapia - URL    
2. kép, A ravatalozó
3. kép, Temetőrészlet
4. kép, Temetőrészlet


Írta és fényképezte:Hermann Péterné