Balassi Bálint utca

Az utcanév története ­­­­

A Knézich Károly és a Servita utcát összekötő félhold alakú utca. Korábban Hold, illetve Görbe utcának is hívták. Az utca a régi „káptalanszer” területén húzódik keresztül, eleje (a mai Knézich utca felőli rész) városképileg is a régi Káptalan utcához tartozik.

Balassi Bálint életrajza

Balassi Bálint életrajzát és irodalomtörténeti értékelését az interneten több helyen el lehet olvasni, ebben a szócikkben elsősorban Balassi és Eger kapcsolatáról lesz röviden szó.

Annyit minden irodalomtörténeti lexikon jelez, hogy a költő 1579 és 1582 között tartózkodott Egerben. Hogy megállapíthassuk, mikor is érkezhetett a városba, a legalkalmasabb forrás Dersy Gáspár egri vitéz levele, amelyet 1579. február 17-én írt a szepesi kamarához. Ez alapján feltételezhető, hogy Balassi már 1579 elején Egerben tartózkodott ötven lovaskatona hadnagyaként. Mintegy négy évet töltött a városban, majd 1582 végén távozott a végvárból. Távozása után, 1583-ban és 1584-ben is csatlakozott az egri vitézekhez, ha azok zsákmányszerző portyázásra indultak.

Balassi egri éveiről kevés megbízható adat maradt fenn. Három esetben van adatunk arról, hogy társaival kisebb-nagyobb viszályba keveredett. Biztosan egy életre szóló élményt jelentett azonban neki a végvári élet, a katonáskodás, ennek izgalma és szépsége verseiben is visszaköszön. Érsekújvári néhány hónapos katonáskodása után az Egerben, Dobó diadalának színhelyén eltöltött négy esztendő volt az, amikor a katonaélet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét átélhette. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti.

Egerben azonban Balassi nem pusztán költő volt, aki későbbi verseihez élményeket, tapasztalatokat gyűjtött, hanem katona is. Vitézi tevékenységének egyik legfontosabb forrása a Salánki Györgynek tulajdonított Historia cladis turcicae ad Nadudvar … (Kolozsvár, 1581) címmel kiadott históriás ének, amely többek között a híres hatvani vásárütést is elmeséli, s abban külön is szól a költő haditetteiről.

Balassi egri évei alatt hivatalosan békeidő volt, ami azonban nem zárta ki a portyázásokat, lesvetéseket, vásárütéseket, amelyek célja egyrészt a zsákmányszerzés volt, másrészt török foglyok ejtése, illetve a magyar rabok kiszabadítása. A vár horvát származású főkapitánya, Kollonich Bertalan alatt 1580 áprilisában történt az egyik legnagyobb szabású ilyen jellegű haditett, a hatvani vásárütés.

A városban vásározó muzulmánokat meglepte a kisebb hadseregnek is beillő csapat, amelyhez más erősségek és várak magyar és német katonái, zsoldosai is csatlakoztak. Mai szemmel nézve talán nem tartjuk olyan dicső haditettnek Balassi (és a többiek) szerepét ebben a vállalkozásban, de a kor értékrendjében egy ilyen eredményes és gazdag zsákmányt hozó vásárütés valóban dicsőséges haditettnek minősült, amit históriás énekekben kellett megörökíteni. Balassiról ezt írja az ének:

„Lovaggal, gyaloggal vitéz Balassa,
Házakat, pénzes boltokat törött vala,
Gyermekeket, bulyákat fogott vala,
Sok törököt nyakon kötöztet vala.”

                                  [bulya = török nő]

Levéltári adatunk van arra vonatkozóan is, hogy a sikeres 1580-as esztendőben királyi adományért folyamodott Balassi. Hans Rueber kassai főkapitány ajánlóvelében azt írta, hogy Balassi kiváló katona, társaival együtt rászolgált a jutalomra, mivel ők Eger „legjobb vitézei”. Balassi még részt vett 1582-ben a jászberényi vásárütésen is, ami a hatvanihoz hasonló sikeres vállalkozás volt.

Balassi évekkel később írt búcsúversében így emlékezik vissza a városra, az itt eltöltött évekre:

„Egriek, vitézek, végeknek tüköri,
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
égi vitézséghez dolgotokat veti,
Istennek ajánlva legyetek immár ti.”

Balassi életének egri vonatkozása még, hogy 1584 karácsonyán a sárospataki várban feleségül vette Dobó István leányát, a 24 évesen megözvegyült Krisztinát, aki az unokatestvére volt. A költő és katona Balassi Bálint 1594. május 19-én az esztergomi vár visszafoglalásáért vívott harcban megsebesült, majd május 30-án elhunyt. A Felvidéken temették el, Hibbe római katolikus templomában a családi sírboltban nyugszik. Összes költeményei a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvashatók.

Látnivalók

BALASSA BÁLINT U. 2. sz.  
Lakóház, egykori Vécsey-ház

A 17. század végén visszatelepülő káptalan építkezett először ezen a területen, majd a 18. század első felében a ház a Vécsey-család birtokába került. Az évtizedek során többen birtokolták, 1903-tól a Kuczora-családé, majd 1952-ben államosították. A szép barokk lakóház kapujának zárókövében az 1757-es évszám olvasható, feltehetően ekkor alakították át és építtette a Vécsey-család a házra az első emeletet.


Forrás

Irodalom

  • Balassi Bálint (Szócikk a Wikipédiából)
  • Balassi Bálint (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bitskey István: Balassi Bálint egri éveiről = Agria XXXIII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1997
  • Király Júlia, Sz.: Balassi Bálint és Eger = Agria, 2008. nyár
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, Balassi Bálint mellszobra az egri várban (Király Róbert alkotása)
Szoborlap - URL    
2. kép, Utcarészlet
3. kép, Utcarészlet
4. kép, Utcarészlet
5. kép, Utcarészlet
6. kép, A Vécsey-ház 
7. kép, Emlékoszlop a hibbei templom mellett


Írta és fényképezte: Kaposi István