Balassi Bálint utca

Az utcanév története ­­­­

A Knézich Károly és a Servita utcát összekötő félhold alakú utca. Korábban Hold, illetve Görbe utcának is hívták. Az utca a régi „káptalanszer” területén húzódik keresztül, eleje (a mai Knézich utca felőli rész) városképileg is a régi Káptalan utcához tartozik.

Balassi Bálint életrajza

Balassi Bálint életrajzát és irodalomtörténeti értékelését az interneten több helyen el lehet olvasni, ebben a szócikkben elsősorban Balassi és Eger kapcsolatáról lesz szó.

Annyit minden irodalomtörténeti lexikon jelez, hogy a költő 1579 és 1582 között tartózkodott Egerben. Hogy megállapíthassuk, mikor is érkezhetett a városba, a legalkalmasabb forrás Dersy Gáspár egri vitéz levele, amelyet 1579. február 17-én írt a szepesi kamarához. Ez alapján feltételezhető, hogy Balassi már 1579 elején Egerben tartózkodott ötven lovaskatona hadnagyaként. Mintegy négy évet töltött a városban, majd 1582 végén távozott a végvárból. Távozása után többször, például 1583-ban és 1584-ben is csatlakozott az egri vitézekhez, ha azok zsákmányszerző portyázásra indultak.

Balassi egri éveiről kevés megbízható adat maradt fenn. Három esetben van adatunk arról, hogy társaival kisebb-nagyobb viszályba keveredett. Biztosan egy életre szóló élményt jelentett azonban neki a végvári élet, a katonáskodás, ennek izgalma és szépsége verseiben is visszaköszön. Érsekújvári néhány hónapos katonáskodása után az Egerben, Dobó diadalának színhelyén eltöltött négy esztendő volt az, amikor a katonaélet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét átélhette. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti.

Egerben azonban Balassi nem pusztán költő volt, aki későbbi verseihez élményeket, tapasztalatokat gyűjtött, hanem katona is. Vitézi tevékenységének egyik legfontosabb forrása a Salánki Györgynek tulajdonított Historia cladis turcicae ad Nadudvar … (Kolozsvár, 1581) címmel kiadott históriás ének, amely többek között a híres hatvani vásárütést is elmeséli, s abban külön is szól a költő haditetteiről.

Balassi egri évei alatt hivatalosan békeidő volt, ami azonban nem zárta ki a portyázásokat, lesvetéseket, vásárütéseket, amelyek célja egyrészt a zsákmányszerzés volt, másrészt török foglyok ejtése, illetve a magyar rabok kiszabadítása. A vár horvát származású főkapitánya, Kollonich Bertalan alatt 1580 áprilisában történt az egyik legnagyobb szabású ilyen jellegű haditett, a hatvani vásárütés.

A városban vásározó muzulmánokat meglepte a kisebb hadseregnek is beillő csapat, amelyhez más erősségek és várak magyar és német katonái, zsoldosai is csatlakoztak. Mai szemmel nézve talán nem tartjuk olyan dicső haditettnek Balassi (és a többiek) szerepét ebben a vállalkozásban, de a kor értékrendjében egy ilyen eredményes és gazdag zsákmányt hozó vásárütés valóban dicsőséges haditettnek minősült, amit históriás énekekben kellett megörökíteni. Balassiról ezt írja az ének:

„Lovaggal, gyaloggal vitéz Balassa,
Házakat, pénzes boltokat törött vala,
Gyermekeket, bulyákat fogott vala,
Sok törököt nyakon kötöztet vala.”

                                  [bulya = török nő]

Levéltári adatunk van arra vonatkozóan is, hogy a sikeres 1580-as esztendőben királyi adományért folyamodott Balassi. Hans Rueber kassai főkapitány ajánlóvelében azt írta, hogy Balassi kiváló katona, társaival együtt rászolgált a jutalomra, mivel ők Eger „legjobb vitézei”. Balassi még részt vett 1582-ben a jászberényi vásárütésen is, ami a hatvanihoz hasonló sikeres vállalkozás volt.

Balassi évekkel később írt búcsúversében így emlékezik vissza a városra, az itt eltöltött évekre:

„Egriek, vitézek, végeknek tüköri,
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
égi vitézséghez dolgotokat veti,
Istennek ajánlva legyetek immár ti.”

Balassi életének egri vonatkozása még, hogy 1584 karácsonyán a sárospataki várban feleségül vette Dobó István leányát, a 24 évesen megözvegyült Krisztinát, aki az unokatestvére volt. A költő és katona Balassi Bálint 1594. május 19-én az esztergomi vár visszafoglalásáért vívott harcban megsebesült, majd május 30-án elhunyt. A Felvidéken temették el, Hibbe római katolikus templomában a családi sírboltban nyugszik. Összes költeményei a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvashatók.

Látnivalók

BALASSA BÁLINT U. 2. sz.  
Lakóház, egykori Vécsey-ház

A 17. század végén visszatelepülő káptalan építkezett először ezen a területen, majd a 18. század első felében a ház a Vécsey-család birtokába került. Az évtizedek során többen birtokolták, 1903-tól a Kuczora-családé, majd 1952-ben államosították. A szép barokk lakóház kapujának zárókövében az 1757-es évszám olvasható, feltehetően ekkor alakították át és építtette a Vécsey-család a házra az első emeletet.


Térkép


Forrás

Irodalom

  • Balassi Bálint (Szócikk a Wikipédiából)
  • Balassi Bálint (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bitskey István: Balassi Bálint egri éveiről = Agria XXXIII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1997
  • Király Júlia, Sz.: Balassi Bálint és Eger = Agria, 2008. nyár
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, Balassi Bálint mellszobra az egri várban (Király Róbert alkotása)
2. kép, Utcarészlet
3. kép, Utcarészlet
4. kép, Utcarészlet
5. kép, Utcarészlet
6. kép, A Vécsey-ház 
  


Írta és fényképezte: Kaposi István