Barkóczy utca

Az utcanév története ­­­­

Napjainkban a Barkóczy utca a Törvényház utcát és a Csiky Sándor utcát összekötő észak-déli irányú utca, amely párhuzamosan fut a Vörösmarty utcával. Ez volt az Eszterházy Károly püspök által az akkori kaszálók helyén kimért Civitas Carolina, a Károlyváros első jelentős utcája.

Korábban a Hatvani hóstya egyik utcáját hívták Barkóczy utcának, azt, amely a mai Hadnagy út felső, az Eger-patak hídjától nyugatra eső szakaszának felelt meg. Ezt a Barkóczy utcát később a magyar munkásmozgalom egyik alakjáról, Dr. Münnich Ferencről nevezték el.

Ugyanebben az időben a jelenlegi Barkóczy utcát Beloiannisz utcának hívták. A névadás Nikosz Beloiannisznak, a görögországi kommunista mozgalom mártírjának az emlékét idézi. A Barkóczy utca régebbi elnevezései: Györgyényi utca, Óvoda utca. A 19. század első felében Vásártérnek hívták.

Barkóczy Ferenc életrajza

(Életrajza és művei a Magyar katolikus lexikonban, illetve Szinnyei József művében.)

Életének emeljük ki néhány olyan eseményét, amelyek szorosabban kötődtek püspöki székhelyéhez, Egerhez.

Az 1710. október 15-én született Zemplén megyei Barkóczy már mint az egri egyházmegye kispapja végzi filozófiai tanulmányait Nagyszombatban, ahol 1729-ben doktorál. 1735-ben lett egri plébános. Gyorsan halad a hivatali ranglétrán, 1741-ben már a császárnő, Mária Terézia titkos tanácsosa. 1744-ben Erdődy Gábor halála után egri püspök, valamint Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék főispánja lett.

1754-ben átszervezte az Egerben folyó papképzést. Az oktatást kivette a jezsuiták kezéből, hogy egyházmegyéje papjaira bízza. Pártfogoltja, Ambrosovszky Mihály lett az egri papnevelő igazgatója. Ambrosovszky mellett Barkóczy több egri kanonok és teológiai tanár írói, tudósi munkásságát támogatta. Az oktatási reform részeként 1760-ban Egerbe hozza a Kisdy Benedek által 1647-ben alapított kassai Szent László Szemináriumot, hogy ezzel is erősítse a városban folyó magas színvonalú papképzést.

Neves művészetpártoló, a hazai barokk egyik legjelentősebb mecénásának tartják. Például ő építtette a címerével ellátott emeletes Hatvani-kaput, amelyet Pyrker érsek csak 1837-ben bontat le. Barkóczy kiköveztette a piacteret, figyelt az utak építésére, a hidak karbantartására.

Javasolta, hogy a Fekete Sashoz címzett püspöki vendégfogadó helyére építsék fel a vármegyeházát, a mellette lévő egykori császári serfőzőház helyén viszont készüljön el az Oroszlán vendégfogadó. Ő helyezte el a minoriták templomának alapkövét a mai Dobó-téren.

Olyan jelentős művészeket támogatott, mint Fazola Henrik, Gerl Mátyás vagy Huetter Lukács. Az egri irodalmi élet vezetője és támogatója lett, egy irodalmi kör szerveződött köré olyan személyekkel, mint Ambrosovszky Mihály, Gusztinyi János, Gerstocker Antal vagy Markhot Ferenc.

Barkóczy ápolta a magyar nyelvet, az anyanyelvi költészet pártfogója volt. Támogatta Orczy Lőrincet, hogy verseit kiadhassa, segítette Huszthy Istvánt, a Foglarianum tanárát, hogy megjelentesse jogi tankönyvét, amit aztán évtizedekig használtak a magyar jogi oktatásban.

1755-ben nyomdát alapít Egerben, amely 1948-ig folyamatosan működött. Tankönyvek, egyházmegyei kiadványok, kegyességi művek jelentek meg nagy példányszámban és kiváló minőségben a tipográfiában, amely virágkorát Eszterházy Károly idejében élte, mikor a 18. század végi reformkatolicizmus alapvető műveit jelentették meg.

Barkóczy vetette fel az egri Universitas ötletét, amelyet utóda, Eszterházy püspök próbált (sajnos sikertelenül) megvalósítani.

Barkóczy különös módon kötődött Felsőtárkányhoz. Az Egertől csupán néhány kilométerre eső falu mellett, a Segedelem völgyében, a mai Barát réten rendbe hozatta a 16. századi török támadások alatt elnéptelenedett régi karthauzi kolostort, majd 1756-ban fel is szentelte az épületet, mikor oda telepítette a nazarénus szerzeteseket.

Barkóczy egyik legizgalmasabb építkezése a szintén Felsőtárkányban található Fuorcontrasti kastély volt. Sajnos az épületből mára semmi nem maradt, mivel Eszterházy püspök az általa kissé világiasnak tartott kastélyt lebontatta. Huetter Lukács korabeli festménye talán megidézi pompáját és eleganciáját.

Barkóczy Ferencet 1761. július 13-án nevezték ki esztergomi érseknek. 1765. június 18-án hunyt el Pozsonyban.

Látnivalók

Az utca déli részén található egykori vásárteret, majd Klebelsberg teret a 20. század első felében beépítették, ismertetését lásd. a Törvényház utcánál. Az utca nyugati oldalán álló házak között legdélebbre a neobarokk Törvényház áll. A Barkóczy utca 5. szám alatt található az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolája. Az ettől északra látható Földhivatal is neobarokk stílusú. Tervezőjük az 1920-as években Wälder Gyula. A velük szemben található buszpályaudvar 1967-ből való. A Barkóczy utcától keletre eső Kacsapartot lásd. a Bródy Sándor utcánál.

BARKÓCZY FERENC U. 7. SZ.
Sőtér-ház, régi óvoda
(lebontották)

Tulajdonosa 1782-től nemes Sőtér Antal postamester volt. A város 1861-ben megvásárolta a Györgyényi Ignác kanonok által alapított óvoda számára. Az 1964-es Műemlékjegyzékben még szerepel, utána lebontották. A ház a Barkóczy utca és a Rózsa Károly utca déli sarkán állt.

BARKÓCZY FERENC U. 9. SZ.
Hanyisz-Mártonffy-ház

A mai Barkóczy utca és a Rózsa Károly utca északi sarkán álló barokk épület. Ez az épület is szerepel az 1964-es Műemlékjegyzékben, jelzik azt is, hogy 1961-ben emeletet építettek rá. Hanyisz (Hanyicz) Miklós egri kőműves építette, 1782-ben már az ő tulajdonában volt. 1810-ben került a Mártonffy-család birtokába, majd 1951-ben állami tulajdonba. Az 1961-es bővítés Hevesi Sándor tervei alapján történt.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak: Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban. Eger, 1997
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Sugár István: Az egri püspökök története. Bp., 1984
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, Barkóczy Ferenc portréja
2. kép, A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély Huetter Lukács Noli me tangere c. képe hátterében
3. kép, Barkóczy portréja az Egri Hittudományi Főiskolán (háttérben a tárkányi kastély)
4. kép, Utcarészlet
5. kép, A Hanyisz-Martonffy-ház
6. kép, Szép kőkeretes ablak
7. kép, A régi buszpályaudvar
Eger régen (Facebook-oldal) (készítette Kovács Péter)


Írta és fényképezte: Szabó Mihály