Bartakovics utca

Az utcanév története ­­­­

A Csiky Sándor utcával párhuzamosan haladó utca. Régi neve az utcában álló, vörösre festett kőkútról Vöröskút utca volt. Az Eger című politikai és társadalmi lap 1913. február 12-én számol be arról, hogy a Vöröskút utca Bartakovics utca lett, az utca keleti végében található kis tér pedig a Tündérpart nevet kapta.

Bartakovics Béla életrajza

A Magyar katolikus lexikon adatai szerint Kisapponyi Bartakovics Béla a Nyitra vármegyében található Felsőelefánton született 1791. április 4-én. Tanulmányait Nyitra, Nagyszombat és Pozsony után a bécsi Pázmáneum hallgatójaként folytatta. 1815-ben szentelték pappá. Sellyén és Muzslán káplánkodott, majd 1830-ban kanonoki stallumot kapott. 1844-től rozsnyói megyéspüspök, 1851-től egri érsek. 1853-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett.

Egri érsekként megpróbálta ellensúlyozni a bécsi oktatáspolitika németesítő elképzeléseit, ezért már 1851-ben létrehozta az Egyházmegyei Tanoda Hivatalt, későbbi nevén az Egyházmegyei Tanfelügyelőséget, valamint tisztázta az egyházmegyei tanügy szervezeti felépítését, működésének alapelveit.

Támogatta a ciszter gimnázium működését is. 1852-ben az ő nevéhez fűződik az angolkisasszonyok egri letelepítése. Az Egri Katolikus Legényegylet számára biztosította azt az épületet, amelyben ma a Bartakovics Béla Közösségi Ház található.

Fontos esemény volt a város életében, mikor 1854-ben 50 ezer forint egyszeri megváltási díj ellenében felszabadította Egert minden földesúri kötöttsége alól, vagyis ő volt Heves vármegye utolsó főpapi főispánja. Lemondott a kilencedről, a taksákról, városi tulajdonba adta sok száz hold, addig csak bérletbe kiadott földjét.

Az Eger által fizetett összeg jelentős részét azonnal visszaadta a városnak, hogy abból a Szalában iskolát építhessenek. Nyugdíjintézetet hozott létre, támogatta a betegápolással foglalkozó Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek letelepedését.

1864-1864-ben az érsek megrendelésére készítették ez a bazilika orgonáját. Ő hozta létre Eger első múzeumát, az Egri Érseki Líceum Múzeumát, amelyet utóda, Samassa József 1874-ben nyilvánossá tett.

Az Egri Főegyházmegyei Könyvtárnak több mint 7600 kötetet ajándékozott. Ő vásárolta meg Toldy Ferenctől Mikes Kelemen leveleinek eredeti kéziratát, amelyet ma is Egerben őriznek. Mint mecénás támogatta Mindszenty Gedeont és Ipolyi Arnoldot, pénzügyileg és tekintélyével is segítette Tárkányi Bélát, mikor a Káldi-féle Biblia újabb fordítását készítette.

1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton (jelenleg Dolné Lefantovce) temették el, kriptáját 2001-ben újították fel.

Látnivalók

A Bartakovics utcában született Türk Frigyes.


Forrás

Irodalom

  • Bartakovics Béla (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Bartakovics Béla (Szócikk a Wikipédiából)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtártól a Líceumig: Gyöngyszemek Eger művelődéstörténetéből. Eger, 2011
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Sebestény Sándor: Bartakovics Béla egri érsek-főispán politikai pályaképe [elektronikus dokumentum] 
  • Tóth Sándor: A légkör észrevétlenül megenyhült: Bartakovics Béla érsek sírjának üzenete = Új Ember 2001. szeptember 30. [online] [a sír fényképével]

Képek

1. kép, Portré a Vasárnapi Újságból (1858)
2. kép, Az idős Bartakovics Béla
3. kép, Az érsek portréja az Egri Hittudományi Főiskolán 
4. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Szabó Mihály