Bartalos Gyula utca

Az utcanév története ­­­­

A Bartalos Gyula utca a Kisvölgy és a Kisasszony utcát köti össze. Fennállása óta több névalakban található meg a régi térképeken. 1943 előtt Füzér utcaként szerepel a várostérképeken. A terület a Károlyváros városrészben található.

Bartalos Gyula életrajza

Az utca névadója Bartalos Gyula, egri kanonok, hitoktató, történetíró. A lelkész 1839. június 15-én született az Abaúj vármegyei Szepsin. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón végezte. Kispapi éveit Egerben kezdte 1854-ben, 1861-ben szentelték pappá. Itt ismerkedett meg Mindszenty Gedeonnal.

Folyamatosan kiújuló betegsége miatt hosszú éveket töltött Olaszországban. Ez idő alatt Rómában a San Apollinare Főiskolán kánonjogi doktori fokozatot szerzett, de ugyanitt klasszikus régészetet is tanult. Tanulmányai befejezése után 1879-ben tért haza.

1882-ben az Angolkisasszonyok Egri Intézetének gyóntatója és a papi szeminárium lelki igazgatója. Markazon lelkész, majd 1883-tól főszékesegyházi sekrestyeigazgató és gyóntató. Közben a Líceum épületében működő elemi iskola hitoktatója. 1909-ben tiszteletbeli kanonokká nevezték ki.

Bár betegsége egész életére rányomta a bélyegét, nagyon gazdag életutat és értékes régészeti kutatási forrásanyagokat hagyományozott a következő nemzedékekre.

1891-től tagja az Országos Régészeti és Embertani Társulatnak és a Magyarországi Kárpát Egyesületnek. Tagja volt az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egylet választmányának és az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre választmányának. Részt vett az egri turistaegylet megszervezésében, közreműködött a Dobó-szobor felállítását előkészítő bizottságban.

Lelkes helytörténeti kutatásai során számos érdekességre hívta fel a figyelmet, s alapos tanulmányai megőrizték azokat az utókor számára. Nevéhez fűződik a Szépasszony-völgy határában lévő 10. századi temető sírjaiból előkerült leletek feltárása, a csontok újratemetése és emléktábla elhelyezése.

Eger határában több kifaragott riolit csoportot talált, az Eged hegyen pedig jura mészkövekben fülkékre bukkant. A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos elmélet született. Bartalos Gyula szerint – aki a téma első alapos kutatója volt – a kaptárkövek síremlékek voltak, a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Hasonló kaptárköveket fedezett fel Ostoros, Noszvaj, Bogács, Szomolya és Cserépváralja közelében is.

Szívesen időzött Latorút határában, ahol mesterséges kürtős sziklaüreget talált. A Léleklyuk-barlang rejtélye is vonzotta. Amatőr régészként több feltárást végzett az ország különböző pontjain. Ipolyi Arnold, a Magyar Mythologia szerzője nagy hatással volt Bartalos Gyula életére, meghatározta régészeti kutatásainak irányát.

Ásatást végzett a tardi Tatár-dombon, a szabolcsi Földvárban, a jászdózsai Kápolna-halmon, az edelényi Borsod várban, az Abaúj és Pata várában, a novaji halmon. Nagy figyelmet szentelt kutatásaiban a hon védelmét szolgáló egykori gyepűknek, sáncváraknak, sáncárkoknak, köztük a Csörsz-ároknak.

Munkája során szakszerű sáncátvágást végzett. A várak sáncainak kutatása, szakszóval átvágása a vár építésének pontos idejét és a sánc szerkezetét tisztázza. A régészeti feltáró munka a vár sáncainak kutatásával kezdődik. A régész feladata az egymást követő rétegek lehántása, minden egyes réteg megfigyelése, dokumentálása, rajzolása, fényképezése. Az egymást követő rétegek részleteiből azután összeáll a szerkezet egésze.

Régészeti írásai az Adatok az egri egyházmegye történelméhez c. sorozatban, Az Archeológiai Értesítőben, az Egri Híradóban és az Eger c. lapban jelentek meg. Írt négy vallásos színművet is (Betlehem, Két menyasszony, Rózsa és liliom, Elmúlt az éj, feljött a nap), valamint versesköteteket is megjelentetett. Samassa József érsek őt bízta meg az Egri Rituálé átdolgozásával.

Igazi műgyűjtőként övé volt Eger legjelentősebb magángyűjteménye, amelyet 1909-ben az Érseki Líceum Múzeumának adományozott. Löffler Erzsébet és Balogh Ferenc így írnak a gyűjteményről:

Ez a gyűjtemény több mint 8000 darabot számlált őslénytan, régészet, numizmatika témakörökben, de számos levéltári anyagot, történelmi dokumentumot, levelezéseket is tartalmazott, sőt innen került a Múzeumba Canova Keresztelő Szent Jánost ábrázoló szobrocskája. Az előadás témaköréhez ugyan nem tartozik, de el kell mondanom, hogy ma ez a gyűjtemény a Dobó István Vármúzeumban van. 1950-ben ugyanis egy miniszteri rendelet az egyházakat alkalmatlanná nyilvánította közgyűjtemények fenntartására, és ezért elkobozták azokat. 1990 után letéti szerződést kötött a tulajdonos Egri Főegyházmegye a Múzeummal, és a gyűjtemények ma már kölcsönként vannak ott. Értékes régiséggyűjteményét lakásában, a Líceum földszintjén tartotta."

A betegeskedő, de papi munkáját folytató Bartalos mindvégig Egerben maradt, itt is halt meg 1923. december 24-én. Bartalos Gyula régészeti, történeti tárgyú írásainak bibliográfiáját Baráz Csaba állította össze az Agria c. múzeumi évkönyvben megjelent tanulmánya mellékletében. Aranymiséje alkalmából az Eger című lap 1912. január 3-i számában közölte az életrajzát. Ugyanitt olvasható Dr. Csépányi László ügyvéd verse is, amelyet Bartalos Gyula tiszteletére írt.

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Bartalos Gyula (szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839-1923) régészeti-történeti kutatásai = Agria XXXIII. : Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1997
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Koncz Ákos (szerk.): Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892
  • Löffler Erzsébet – Balogh Ferenc: Az egri Líceum művelődéstörténeti szerepe a XVIII-XIX. században [elektronikus dokumentum]
  • Puskás Miklós (szerk.): Egri író papok. Eger, 1980

Képek

1. kép, Utcarészlet
2. kép, Bartalos Gyula 1891-es tanulmányának illusztrációja a kaptárkövekről
Turisztikai érdekesség, vagy történelmi talány - URL  
3. kép, Kaptárkövek Lásd. Bartalos Gyula: A magyar és paripája. Eger, 1906. p. 40.
4. kép, Egy mellkereszt Bartalos magángyűjteményéből
Czobor Béla: Egyházi emlékek - URL
5. kép, Bartalos Gyula egyik műve (Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának gyűjteményéből)
6. kép, Répás Béla egri könyvkötő munkája (Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának gyűjteményéből)
7. kép, Bartalos egyik elbeszélő költeménye (Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának gyűjteményéből)
8. kép, Egy helytörténeti munka (Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának gyűjteményéből)
9. kép, Versek a magyar őstörténetről (Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának gyűjteményéből)


Írta és fényképezte: Zay Mária