Bercsényi Miklós utca

Az utcanév története ­­­­

A Hajdúhegy egyik újabban kialakított utcája.

Bercsényi Miklós életrajza

A felvidéki nagybirtokos család sarja 1665. december 6-án született Temetvényben. A nagyszombati egyetemen volt diák, majd Esterházy Pál nádor mellett kezdte katonai pályafutását. 1685-ben Vágsellye kapitánya, Buda 1686-os visszafoglalásánál ezredessé nevezték ki és Szeged főkapitánya lett. 1687-ben apjával együtt grófságot nyert, aranysarkantyús vitézzé ütötték. Első feleségétől, Homonnay Drugeth Krisztinától született László nevű fia, aki előbb Rákóczi testőre lett, majd Franciaországban futott be katonai karriert. Második felesége, Csáky Krisztina Bercsényit rodostói száműzetésébe is elkísérte.

Bercsényi az 1690-es években Ung vármegye főispánja, királyi tanácsosa, bányavidéki vicegenerális, majd felső-magyarországi főkapitány. Az évtized közepén már szembefordul I. Lipót politikájával, 1696-ban ismerkedik meg II. Rákóczi Ferenccel, akinek jó barátja és hűséges követője lesz. Rákóczi szabadságharcába lengyel csapatok élén kapcsolódik be, ő lesz a kuruc hadak főparancsnoka. 1705-ben a szövetkezett rendek főgenerálisa, a szenátus első tagja, 1706-ban a császárral folytatott nagyszombati béketárgyalásokon a kuruc küldöttség vezetője. A szécsényi országgyűlésen az ő javaslata szerint alakult meg a rendi konföderáció, amely Rákóczit választotta vezérlő fejedelemmé.

Bercsényi gróf 1703 októberében érkezett Egerbe, hogy a város és Telekessy István püspök hűségesküjét fogadja. Hamarosan megállapodást is kötött a várossal és a lakossággal, amelynek értelmében a magyarok csatlakoztak a szabadságharchoz és felesküdtek Bercsényinek. Rákóczi 1705 februárjában vonult be ünnepélyesen a városba, miután a várat egy korábbi rendelet értelmében a császáriak átadták a kurucoknak. A Ráckapunál a fejedelmet Telekessy püspök köszöntötte.

Bercsényi gróf 1706 augusztusában sem feledkezett meg a városról, mikor egy 10 ezer fős császári sereg indult Eger ellen. Bercsényi Egerbe érkezett, Esze Tamást ezredével a város védelmére hagyta, de alaposan felmérte a várat is, hogy mire van szükség az esetleges ostrom során. Minderről részletesen be is számolt Rákóczihoz írott leveleiben.

A szatmári békekötés után Lengyelországban élt, majd követte Rákóczit Törökországba. Rodostóban harmadszor is megnősült, Mikes Kelemen szerelmét, Kőszeghy Zsuzsannát vette feleségül. Rodostóban hunyt el 1725. november 6-án. Hamvait 1906-ban II. Rákóczi Ferenc újratemetése alkalmából hazahozták és október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. A fejedelemhez írott leveleit Thaly Kálmán adta ki 1875 és 1879 között, Thaly írta meg a Bercsényi-család történetét is.

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Bercsényi Miklós (Szócikk a Wikipédiából)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978

Képek

1. kép, Bercsényi arcképe
2. kép, Utcarészlet
3. kép, Utcarészlet
4. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Kaposi István