Berze Nagy János utca

Az utcanév története ­­­­

A Berze Nagy János utca a Mátyás király úttal és a Kolozsvári utcával párhuzamosan futó újonnan kialakított utca a Lajosvárosban, amelyben gyermekorvosi rendelő és gyógyszertár működik.

Berze Nagy János életrajza

Az utca névadója szegény szülők gyermekeként a Heves megyei Besenyőtelken született 1879. augusztus 23-án. Már gyermekkorában nagy hatással volt rá a néphagyomány, a hagyományos paraszti életforma. Gimnáziumi éveit Gyöngyösön, Egerben és Jászberényben töltötte.

A gyöngyösi diákévek után a ciszterci rend egri katolikus főgimnáziumába került. Itt járta ki a középiskola hetedik és nyolcadik osztályát. A gimnáziumban ő volt a Vitkovics-önképzőkör elnöke. A Gárdonyi Géza Gimnázium első emeletén emléktáblát helyeztek el Berze Nagy János tiszteletére.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol elmélyült a népmesék világában, népnyelvi gyűjtőmunkát is végzett a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság megbízásából. Ennek eredménye volt az 1905-ben megjelent A hevesmegyei nyelvjárás c. tanulmánya.

1905-ben bölcsészdoktorrá avatták, majd Egerben házasságot kötött Losonczy Emmával.

Tanulmányai befejezése után különböző állomáshelyeken dolgozott tanfelügyelőként. Utazgatásai jó alkalmat teremtettek arra, hogy hódoljon szeretett tevékenységének, a néprajzi kutatásoknak és a népmesék összegyűjtésének. Feljegyezte a néphagyományokat, csokorba gyűjtötte a népköltészet elemeit. Magas színvonalon írt tudományos, elemző művei tükrözik Berze Nagy János elhivatottságát a néprajz iránt.

Tanulmányaiban a monda és a mese, a mese és a népi vallásosság viszonyaival, a népköltészetnek a műköltészetre gyakorolt hatásával foglalkozott, de írt a népi hiedelmekről, temetkezési szokásokról is. Fontos műve a magyar mesekatalógus, amely a hazai népmesék első korszerű rendszerezése.

1924-ben a Gárdonyi Géza Társaság felolvasó ülésén költeményeivel mutatkozott be Egerben.  „Őszes feje, borotvált arca, jól ápolt bajusza és szemüvege nem ösmerősek még a közönség előtt, de szelíd költeményeire felharsan a taps” – írta róla az egri Népújság.

1946. április 6-án hunyt el, Pécsett helyezték örök nyugalomra. Gyöngyösön 1971-ben gimnáziumot neveztek el róla.

Válogatott művei

A hevesmegyei nyelvjárás (Bp., 1905)
Baranyai magyar hagyományok I-III. (Pécs, 1940)
Magyar népmesetípusok I-II. (Pécs, 1957)
Égigérő fa (Magyar mitológiai tanulmányok) (Pécs, 1958)
Tanulmányai online is elérhetők a Magyar Néprajzi Társaság honlapján a digitalizált Ethnographia c. folyóirat számaiban.

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Berze Nagy János (Szócikk a Wikipédiából)
  • Berze Nagy János (Szócikk a Magyar néprajzi lexikonból)
  • Berze Nagy János (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Berze Nagy János, ifj.: Dr. Berze Nagy János néprajztudós élete és munkássága. Pécs, 1973
  • Dömötör Sándor: Hevestől Baranyáig. Pécs, 1983
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007

Képek

1. kép, Utcarészlet
2. kép, Berze Nagy János arcképe
A Berze Nagy János Gimnázium honlapja - URL
3. kép, Berze Nagy János arcképe
Lásd. Dömötör Sándor id. műve
4. kép, Berze Nagy János sírja Pécsen
Lásd. Dömötör Sándor id. műve


Írta és fényképezte: Zay Mária