Berze Nagy János utca

Az utcanév története ­­­­

A Berze Nagy János utca a Mátyás király úttal és a Kolozsvári utcával párhuzamosan futó újonnan kialakított utca a Lajosvárosban.

Berze Nagy János életrajza

Az utca névadója szegény szülők gyermekeként a Heves megyei Besenyőtelken született 1879. augusztus 23-án. Már gyermekkorában nagy hatással volt rá a néphagyomány, a hagyományos paraszti életforma. Gimnáziumi éveit Gyöngyösön, Egerben és Jászberényben töltötte.

A gyöngyösi diákévek után a ciszterci rend egri katolikus főgimnáziumába került. Itt járta ki a középiskola hetedik és nyolcadik osztályát. A gimnáziumban ő volt a Vitkovics-önképzőkör elnöke. A Gárdonyi Géza Gimnázium első emeletén emléktáblát helyeztek el Berze Nagy János tiszteletére.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol elmélyült a népmesék világában, népnyelvi gyűjtőmunkát is végzett a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság megbízásából. Ennek eredménye volt az 1905-ben megjelent A hevesmegyei nyelvjárás c. tanulmánya.

1905-ben bölcsészdoktorrá avatták, majd Egerben házasságot kötött Losonczy Emmával.

Tanulmányai befejezése után különböző állomáshelyeken dolgozott tanfelügyelőként. Utazgatásai jó alkalmat teremtettek arra, hogy hódoljon szeretett tevékenységének, a néprajzi kutatásoknak és a népmesék összegyűjtésének. Feljegyezte a néphagyományokat, csokorba gyűjtötte a népköltészet elemeit. 

Tanulmányaiban a monda és a mese, a mese és a népi vallásosság viszonyaival, a népköltészetnek a műköltészetre gyakorolt hatásával foglalkozott, de írt a népi hiedelmekről, temetkezési szokásokról is. Fontos műve a magyar mesekatalógus, amely a hazai népmesék első korszerű rendszerezése.

1924-ben a Gárdonyi Géza Társaság felolvasó ülésén költeményeivel mutatkozott be Egerben.  „Őszes feje, borotvált arca, jól ápolt bajusza és szemüvege nem ösmerősek még a közönség előtt, de szelíd költeményeire felharsan a taps” – írta róla az egri Népújság.

1946. április 6-án hunyt el, Pécsett helyezték örök nyugalomra. Gyöngyösön 1971-ben gimnáziumot neveztek el róla.

Válogatott művei

A hevesmegyei nyelvjárás (Bp., 1905)
Baranyai magyar hagyományok I-III. (Pécs, 1940)
Magyar népmesetípusok I-II. (Pécs, 1957)
Égigérő fa (Magyar mitológiai tanulmányok) (Pécs, 1958)
Tanulmányai online is elérhetők a Magyar Néprajzi Társaság honlapján a digitalizált Ethnographia c. folyóirat számaiban.

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Térkép


Forrás

Irodalom

  • Berze Nagy János (Szócikk a Wikipédiából)
  • Berze Nagy János (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Berze Nagy János, ifj.: Dr. Berze Nagy János néprajztudós élete és munkássága. Pécs, 1973
  • Dömötör Sándor: Hevestől Baranyáig. Pécs, 1983
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007

Képek

1. kép, Utcarészlet
2. kép, Berze Nagy János arcképe
Magyar néprajzi lexikon
3. kép, Berze Nagy János arcképe
Lásd. Dömötör Sándor id. műve
4. kép, Berze Nagy János sírja Pécsen
Lásd. Dömötör Sándor id. műve


Írta és fényképezte: Zay Mária