Breznay Imre utca

Az utcanév története  ­­­­

A Sas utat a Külső sor utcával köti össze a Lajosvárosban.

Breznay Imre életrajza

1870-ben született Egerben, édesapja szabómester volt. Elemi iskolai tanulmányait és a gimnázium alsóbb osztályait Egerben végezte. Az Érseki Római Katolikus Tanítóképzőben vehette át tanítói oklevelét 1891-ben, majd három év múlva Budapesten felső nép- és polgári iskolai tanító oklevelet szerzett.

1894-ben az Apponyi család bécsi otthonában házitanító. Samassa József érsek innen hívta 1895-ben Egerbe, hogy a tanítóképzőben a természettan és a mennyiségtan tanára legyen. 1930-as nyugdíjaztatásáig a tanítóképző tanára, 1924-től intézeti igazgató.

Breznay Imre aktívan részt vett a város életében, bekapcsolódott a különböző társadalmi, közművelődési és jótékonysági mozgalmak, szervezetek működésébe. Ő volt a vármegye tűzrendészeti felügyelője és a tűzoltószövetség ügyvezető alelnöke. Védnöke volt az Egri Műkedvelők Körének, az Egri Dobó István Társaságnak, tiszteletbeli elnöke az Egri Fertálymesteri Testületnek, dísztagja a Keresztény Iparoskörnek és az Egri Polgári Dalkörnek.

A Gárdonyi Társaság és a Magyar Turista Egylet Bükki Osztályának alelnöke, a budapesti Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagja. A Ciszterci Diákszövetség egri alosztályának titkára. Választmányi tagja a Tanítóképző Tanárok Országos Egyesületének, az egri Kaszinónak, a helyi Polgári Lövésztársulatnak és a Hevesmegyei Takarékpénztárnak. 1931-től 1944-ig az Egri Nyomda Rt. elnöke. Tagja volt Eger város képviselőtestületének is.

Társadalmi megbízatásai és igazgatói-tanári munkája mellett egyéb tevékenységekre is jutott ideje.

Újságíró volt, ő szerkesztette a Népiskolai Tanügyet, az Egri Dalünnepet, 1910 és 1914 között az Eger című újságot és az Egri Népújságot. Írásai a helyi jelentőségű lapok mellett országos folyóiratokba és újságokba is eljutottak (pl. Budapesti Hírlap, Magyar Paedagógia, Nemzeti Újság, Gárdonyi Géza Társaság Évkönyve stb.).

Munkásságát  többször is elismerték: 1932-ben a polgári Signum Laudist adományozták neki, 1940-ben pedig megkapta a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét.

Breznay Imre még szépirodalommal is foglalkozott, versei jelentek meg (pl. a Zalár Józsefnél c. vers 1903-ban), irodalomtörténeti kutatómunkát is végzett. Borovszky Samu klasszikus művének, a Magyarország vármegyéi és városai című sorozatnak a Heves vármegyét bemutató részében ő írta a megye sajtójáról és színjátszásáról szóló részt.

Breznay Imrét elsősorban helytörténészként ismerjük, művei ma is a kutatók „kötelező olvasmányai”, többet közülük újra kiadtak. Ezekre a történeti munkákra az előzetes levéltári kutatásokon nyugvó megbízhatóság, adatgazdagság és egy művelt, literátor ember magabiztos, olvasmányos, de tudományos igényű stílusa a jellemző.

Az irodalomjegyzékben megadott munka, Löffler Erzsébet Breznay Imre történetírói munkássága című tanulmánya a tudós életművének és kutatói módszerének bemutatásán túl közli Breznay Imre önállóan megjelent műveinek és történeti cikkeinek alapos bibliográfiáját is, így most csak néhány fontos művét említjük meg.

Mint tűzrendészeti szakember írta 1913-ban A tűzoltásról és a tűz ellen való védekezésről szóló munkáját, amelyet a budapesti Szent István Társulat jelentetett meg. Egyik legfontosabb történeti munkája Az egri fertálymesterségről, amelyet 1907-ben adtak ki először, de 1939-ben egy átdolgozott kiadása is megjelent. A mű történeti értékét éppen az adja, hogy Egerben ma is vannak fertálymesterek, akik így közvetlenül a feltárt és feldolgozott múlt ismeretében tevékenykedhetnek a város szolgálatában.

Az Eger múltja című munkáját két kötetesre tervezte, de sajnos csak az első jelent meg 1926-ban. Ebben olyan jelentős és érdekes egri témákat dolgoz fel a 18-19. századból, mint a régi térképek Egerről, városfalak és városkapuk, az Eger-patak szabályozása, Eger hídjai, egri árvizek és tűzvészek. De szó esik a város színháztörténetéról, különböző társadalmi szervezetek (pl. Lövésztársulat, Olvasó Nőegylet, Kaszinó vagy az egri céhek) alapításáról és működéséről is.

Legjelentősebb műve az Eger a XVIII. században, amelynek első kötete 1933-ban, a második 1934-ben jelent meg. Ebben már többé-kevésbé összefüggő történelmét írja meg a városnak. Evlia Cselebi török útleírásával indítva mutatja be a várost, a török uralom után az élet megindulását, Eger benépesülését, a városban maradt törökök sorsát, az újjáépítés évtizedeit. Népszámlálási adatokat közöl, elemzi a város közigazgatási és közbiztonsági rendszerét, de felvillantja a korra jellemző mindennapi életet, a vallási szokásokat, erkölcsi szabályokat is. A második kötet szociális kérdéseket tárgyal, szó esik a város iparáról, a szőlőtermelésről, a céhek működéséről és Eger közegészségügyi helyzetéről.

Az egri Kaszinó 1833 és 1933 közötti időszakát tárgyalja egyik 1934-ben kiadott munkája, Az Egri Kaszinó százéves története. Egyik legérdekesebb, de antikváriumokban ma már gyakorlatilag fellelhetetlen munkája a Karczos Bélával közösen szerkesztett Egri képeskönyv (1937), amely több nyelven és 230 ma már kuriózumnak számító fénykép segítségével mutatja be a korabeli várost.

Breznay Imre 1944 februárjában hunyt el Egerben.

Kapor (Apor) Elemér írta az Eger c. lap február 18-i számába a nekrológot. Temetéséről az Eger következő száma  részletes leírást közölt (pl. Kriston Endre püspök imádsága, Somos Lajos tanítóképző-igazgató beszéde és folytatása). Az Eger február 28-án számolt be arról a városi közgyűlésről, ahol Kálnoky István polgármester azt javasolta, hogy Egerben nevezzenek el utcát Breznay Imréről, a „boldog idők boldog krónikásáról”. Érdekesség, hogy Breznay Imréről mintázta Stróbl Alajos a Dobó téri Dobó-szobor egyik mellékalakját, Mekcseyt. 

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője. Eger, 1928
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995.
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága = Agria XXI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1985

Képek

1. kép, Breznay Imre arcképe
Breznay Imre i. m.  (1. kép)
2. kép, A Dobó-szobor Mekcsey-alakja
3. kép, Breznay Imre lakóháza a Jókai utcában
4. kép, Emléktábla a lakóház falán
5. kép, A Breznay–Karczos-féle Egri képeskönyv
6. kép, Könyve az egri fertálymesterekről
7. kép, Az Eger a XVIII. században második kötete
8 kép, Ünnepi beszéd 1906-ból (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
9. kép, Utcatábla, sajnos i-vel
10. kép, Utcarészlet
11. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Pálfalvi Tamás