Cifrakapu tér

A tér nevének története  ­­­­

A Cifrakapu tér a Mária, a Jankovics Dezső és a Cifrakapu utcák találkozásánál lévő kis tér, melyet az Eger patak szel ketté. Nevét az egykor itt található díszes, cifrázott kapuról kapta.

Egert hajdan kettős kőfal vette körül. Más települések lakói csak a kőfalon lévő kapukon keresztül juthattak be a városba, miután vámot fizettek. A kapuk egy része kizárólag gyalogos forgalomra szolgált, de volt négy kapu, ahol akár szekérrel is át lehetett menni. Ezek a Cifra, a Hatvani, a Maklári és a Rác kapuk voltak.

A Cifrakapu a falrendszer északkeleti részén, Felnémet felől, a patak partján húzódó útnál, a Cifra hóstyán állt. Egyes források szerint a kaput Paolo Mirandola várépítész emelte 1561-ben Verancsics Antal egri püspök megbízásából. Más forrásban az áll, hogy 1552-1596 között építtette az egri káptalan a várban dolgozó olasz mesterekkel.  

Korábbi elnevezései: Kajmét kapu, Porta Germanica (Német kapu), Fluschen Thor (Folyami kapu) és Felnémeti kapu. Evlia Cselebi beszámolója szerint: „A kapu előtt felvonóhídon kell átmenni. A Kalmet kapu fölé Kara musztafa aga csizmáinak sarkantyúi vannak felfüggesztve, melyeknek különös vaskarikái vannak.” Breznay Imre így írt róla: „Itt jegyzem meg, hogy a város kapui közül a Cifra-kapu maradt fenn legtovább… Ez a kapu szemtanúk állítása szerint hatalmas boltíves építmény volt… Őrtornya nem volt.”

Hasonlóan a másik három nagy kapuhoz, ez is kettős kiépítésű volt, egy belső és egy külső kapuval, melyekből a 18. század közepe tájára már csak egy maradt meg. Erős, magas, sisaktetős kapuépítmény volt, melyet két oldalról egy-egy többszintes körtorony biztosított. A kapun egy reneszánsz stílusú feliratos kőtábla volt, azon olasz koszorús keretben a káptalan jelvénye.

Eszterházy Károly püspök-földesúr rendeletére a várost övező falat több helyen is bontani kezdték, így a kapuk elvesztették jelentőségüket. Pyrker János László érsek rendelte el a Hatvani kapu lebontását, ezt követte a Rác és a Maklári kapu. A Cifrakapu állt legtovább, melyet csak az 1878-as nagy árvíz után hordtak el.

Látnivalók

CIFRAKAPU TÉR 4. SZ.
Jó Pásztor Óvoda

Az 1891. évi kisdedóvásról szóló törvény hatására Heves megye közigazgatási bizottsága óvodák létesítését kezdeményezte. Ezeket már meglévő családi házakban alakították ki, így lett az egykori Servita u. 48. sz. házból a város egyik legrégebbi óvodája, a ma ismert Cifrakapu téri intézet.

A korabeli jelentések alapján 80 fővel ez volt a város legnépesebb óvodája. 1915-17 között egy katolikus jótékonysági egyesület anyagi támogatásának köszönhetően az óvodák nyáron, a mezőgazdasági munkák idejére szegény sorsú gyermekekkel növelhették létszámukat. Így a Cifrakapu téri óvodába az egész évben felvettek mellett 104 gyerek járt a nyári idényben. Az óvoda épülete a II. világháborúban megrongálódott. 1950-ben nyitották meg újra három csoporttal, majd a 70-es évektől négy csoportossá bővült. 2001-től egyházi fenntartásba került.

CIFRAKAPU TÉR 4. ÉS 24. SZ.
EVENTUS Üzleti, Művészeti Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

Bár az intézmény székhelye a Servita út 28. szám alatt található, de a Cifrakapu tér 4. és 24. szám alatt is rendelkezik telephelyekkel (illetve a Leányka út 1. szám alatt). A röviden EVENTUS (jelentése: siker) néven ismert oktatási intézmény mint felnőttképzési oktatási intézmény jött létre 1991-ben.

1995-ben szakképző iskolává alakult át, amikor Heves Megye Önkormányzata közoktatási megállapodást kötött a fenntartó alapítvánnyal. Az 1996-97. tanévtől alapfokú művészeti oktatást és kollégiumi ellátást is felvállalt, akkor alakult ki az iskola Cifrakapu téri épületrendszere. A 2004-2005. tanévtől öt évfolyamos középiskolai képzés indult el, majd 2003-tól a Nyugat Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének bázisiskolája lett.

Ma már nem létező építmények

„Verbung-ház”

A források szerint a Cifrakapu tér 4. szám alatti épület helyén állt. Breznay Imre helytörténeti kutató feltételezése szerint korábban itt volt a Szent Jakab Ispotály.

Posuerunt gát (részletesen lásd. Malom utca)

A Cifrakapu tér és a Mária utca között lévő kőgát, amely az 1878-as nagy árvízkor omlott össze. Maradványait – alapjait és a vizet átengedő hídnyílást - akkor tüntették el, amikor a Malomárkot betemették, és megépítették a patak medrének támfalát.

Práf-malom

A vidék legtekintélyesebb malma, amely még az 1920-as években is vízi meghajtással működött, a Malom utca elején állt. Épületét az EVENTUS mai Cifrakapu tér 24. számú épületkomplexuma foglalja magába.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973.
  • Berecz Mátyás: Eger városfalai = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006
  • Breznay Imre: Az 1878-diki nagy árvíz = Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • Az Egri Fertálymesteri Testület honlapja
  • Egyházmegyénk története 
  • Fekete Péter: Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről. = Magyar nyelvjárások: A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve. Debrecen, 2000. p. 147-152.
  • Gorové László: Eger városának történetei. Eger, 1876
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • Lénárt Andor: Szemelvények Eger történetéből. Eger, 1985
  • Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, Az EVENTUS épülete
2. kép, Az iskolaépület
3. kép, Utcarészlet
4. kép, A Malom utca felé
5. kép, Az óvoda épülete felől nézve
6. kép, A Jó Pásztor Óvoda

Írta és fényképezte: Miklós Andrea