Dobó István tér

A tér elnevezésének története

A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon. 

Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.  

Dobó István életrajza

Látnivalók

Dobó István szoborcsoport

Balogh János főhadnagy már 1882-ben Eger polgármesteréhez intézett levelében kezdeményezte az 1552. évi diadal emlékére a Dobó szobor felállítását. Bár a képviselőtestület elfogadta a javaslatot és bizottságot állított fel a megvalósítás érdekében, az még váratott magára. 1901-ben Gárdonyi Géza felhívására egri és országos adakozás indult a szobor létrehozása érdekében. Stróbl Alajos 1905-ben fogadta el a felkérést a szobor elkészítésére. Az elkészült alkotás a tér vár felé eső végében lett elhelyezve. Az avató ünnepségére 1907. augusztus 18-án került sor. A kivont kardú Dobó Istvánt, a térdre ereszkedve követ dobó egri nőt, s a kardját épp kirántani készülő Mekcseyt ábrázoló szoborcsoport, hátterében a várral, a város jelképévé vált.

Végvári vitézek szoborkompozíció

A magyar vitézek és a török lovas küzdelmét ábrázoló szoborkompozíció tervével az alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond (Stróbl Alajos tanítványa) már 1930-ban készen volt, de megvalósítására csak később került sor. Az eredetileg máshová tervezett alkotás végül 1967 szeptemberében a Dobó tér délnyugati sarkába, a Városháza előtti részre került. A közelmúltban a Dobó tér felújítási tervei kapcsán éles vita alakult ki a szobor további sorsát illetően, mivel az a szakértők szerint megbontja a tér egyensúlyát, illetve „elzárja” a Városházát a tértől, ezért célszerű lenne máshová áthelyezni. A szobor jelenlegi helyén maradása érdekében civil kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Forst-ház

Egyemeletes, U alaprajzú barokk épület, amely két utcára, illetve a Dobó térre néz. Udvari homlokzata árkádos, az emeleten oszlopokkal. Forst Antal üveges fia, Forst Ignác 1774-1777 között Povolni János építésszel építtette át apja házát, amely eredetileg három ház volt. A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került. Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Centrum Áruház

Az áruház helyén Nyizsnyay Gusztáv zeneszerző, dalköltő (1829-1822) szülőháza állt. Ebben kapott később helyet az ún. Hangya Szövetkezet. (A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak ezek a szövetkezetek, amelyek többek között a vidéki áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a tejtermékek könnyebb értékesítésében kaptak fontos szerepet.)  A régi épületet 1969-ben lebontották és 1971-ben megkezdődött a Centrum Áruház építése. Az „Állami Áruház” a Centrum, majd a Skála nevet viselte. 2010-ben részben felújították az épületet, napjainkban a Centrum Exclusive Divatház Kft. üzemelteti az üzletet.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 1/B.
Najmájer-ház

Egyemeletes, szabálytalan U alakú sarokház, amely két épületből épült össze. A Dobó térre néző házat Najmájer Ignác vaskereskedő építtette Povolni János építésszel az 1774-ben leégett ház helyén. Az 1970-es években az épületet teljesen átalakították, majd az 1980-as években a szomszédos üzlethez csatolták. Jelenleg a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten lakások vannak.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 2.
Városháza

Megépítése előtt ennek helyén állt a régi városháza, amely az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvészkor leégett. 1898 májusában Benedek Béla budapesti műépítészre bízták a régi épület teljes elbontását, aki ennek helyébe 1900 januárjára felépítette az új, eklektikus stílusú városházát. Az épület azóta a város közigazgatásának központja. Jelenleg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ad otthont.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 4.
Volt Minorita templom, ma Szent Antal plébániatemplom

A korábbi patakparti, árvizektől megrongált kis templomuk helyett a Városháza melletti, patak felé eső telken, melyet egy ittmaradt és átkeresztelkedett török, Noszvaj Ferenc (Noszvaj község földesura) hagyott a rendre, a minoriták 1758-ban új templomot kezdtek építeni. Alapkövét Barkóczy püspök tette le. A 9 évig készülő templom, melyet csak a berendezés elkészülte után, 1773-ban szenteltek fel, a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme.  Építésze – akinek kiléte sokáig vitatott volt a hiteles adatok híján - Kilian Ignaz Dietzenhoffer prágai építész mester. A monumentális, homlokzati részen jellegzetesen kidomboruló, kéttornyos épület belseje is mesteri kialakítású. Különlegesen gazdag berendezése a város polgárai és a megye földesurai adakozásának köszönhető. A főoltárkép Kracker János Lukács munkája.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 6.
Minorita rendház

A Minorita templom északi oldalához közvetlenül csatlakozó épület. A kutatások megállapították, hogy a rendház helyén korábban egy kisebb templom állhatott. Az U alaprajzú, egyszerű homlokzatú, háromemeletes épületet, amely legnagyobb részét Nietschmann János építőmester építette 1773-1775 között, többször átalakították. A harmadik emelete a 19. században épült. Jelenleg a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma működik benne.

Híd

A város hídon túli része 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott, s aki át akart kelni, vámot kellett fizetnie a híd bal oldali sarkánál álló vámházban. Napjainkban a Dobó István tér patakon túli részét (nem hivatalosan!) „Kis Dobó térnek” nevezik. Az 1710-es években a palló-átjáró helyett kényelmes fahidat építettek itt a patak fölé. 1731-ben a fahíd helyett a város felépíttette a hatalmas szerkezetű, boltozatos, szentek szobraival feldíszített ún. Minoriták hídját, melyet Giovanni Baptista Carlone kiváló olasz építőmester készített. Az 1878. évi nagy árvíz úgy megrongálta, hogy le kellett bontani. A később felépült vashidat a második világháborúban robbantották fel. A ma látható híd 1948-ban épült.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 9.  (Kis Dobó tér)
Kuczora-ház

Ötszög alaprajzú, belső udvarral rendelkező, egyemeletes épület. Udvarán függőfolyosó van, monogramos, évszámos korláttal (1833, illetve 1860 körül). 1907-1950 között a Kuczora család örököseié volt. Tetőterét beépítették, udvarán keresztül átjárás van a Szúnyog-közre.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 11.  (Kis Dobó tér)
Szenátor-ház

Trapéz alakú, háromhomlokzatos, egyemeletes, manzárdtetős épület. 1727-1815 között Boldogi György felcser és örökösei tulajdonában volt, aki kialakította mai formáját. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona, akiről a nevét kapta. Napjainkban ebben az épületben működik Eger egyik kedvelt étterme és szállodája, a Hotel Senátor-Ház.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 13.  (Kis Dobó tér)
Panakoszta-ház (Farkas Ferenc Zeneiskola)

Trapéz alakú, egyemeletes, három utcára néző épület, amely két ház összeépítéséből alakult ki a 18. század elején, később többször átalakították. 1791-1879 között a Thury, Vasváry és Panakoszta rokonság tulajdonában volt. Az épületben jelenleg a Farkas Ferenc Zeneiskola működik.

DOBÓ ISTVÁN TÉR 13.  (Kis Dobó tér)
Ruzsin-Offenbacher-ház (Offi-ház)

Későbarokk stílusú, háromhomlokzatos sarokház. Mestere feltehetően Povolni János. A Dobó tér felőli homlokzatát szoborfülke díszíti, benne Nepomuki Szent János szobra. 1960-ig a Ruzsin, majd az Offenbacher család tulajdonában volt. Udvarát és tetőterét 1996-ban beépítették. Az épületben működő Offi Ház Hotelt és az Arany Oroszlán éttermet jelenleg is az Offenbacher család leszármazottai üzemeltetik.


Forrás

Irodalom

  • 4,5 milliárdból teljesen átépítik az egri belvárost [elektronikus dokumentum]
  • Babucs Zoltán – Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek: Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred története. Bp., 2007
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Balogh György: Eger története. Eger, 1954
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
  • Dobó tér és Dobó István szobra [elektronikus dokumentum]
  • Gerő László: Eger. Eger, Bp, 1954
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007.
  • Létrehozzák a Hangya fogyasztási szövetkezetet [elektronikus dokumentum] 
  • Milyen lesz a Dobó tér? [elektronikus dokumentum]
  • Műemlékem.hu (A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékadatbázisa)
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010
  • Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp., 1971
  • Szabó Ignácz (szerk.): Eger város multjából. Eger, 1898
  • Szoborlap.hu
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, Az egri piac a 19.  század végén
2. kép, Piacz tér
3. kép, Kossuth Lajos tér a Dobó szobor felállítása előtt
4. kép, Kossuth-tér
5. kép, Kilátás a Kossuth Lajos térre (1925)
6. kép, Piacozó kofák a téren
7. kép, A Dobó tér régen
Imola Galéria (Molnár István Géza kiállítása) - URL
8. kép, A Dobó tér és környéke rekonstrukciós látványterve
9. kép, Felvonulás a Kossuth-téren (1942. június 20.)
In.: Babucs-Maruzs i. m.
10. kép, A frontra induló 14. honvéd gyalogezred búcsúztatása a Kossuth téren 1942. június 20-án (háttérben a Hangya Szövetkezet)
In.: Babucs-Maruzs i. m.
11. kép, A Dobó szobor 1912-ben
12. kép, A Forst-ház régen
13. kép, Forst-ház
14. kép, A régi Centrum Áruház
15. kép, A régi Centrum Áruház
16. kép, A Centrum Áruház ma
17. kép, A Najmájer-ház régen
18. kép, A mai Najmájer-ház
19. kép, A Városháza régen
20. kép, Városháza
21. kép, Minorita templom régen
22. kép, A Minorita templom
23. kép, Minorita rendház
24. kép, Az Eger-patak a Dobó és Kossuth terek között átvezető hídnál
In.: Gerő i. m. 87. sz. kép
25. kép, Kuczora-ház
26. kép, Szenátor-ház
27. kép, A Szenátor-ház napjainkban
28. kép, Ruzsin-Offenbacher-ház
29. kép, A Ruzsin-Offenbacher-ház 2011 tavaszán
30. kép, Végvári vitézek

Írta és fényképezte: Miklós Andrea