Dózsa György tér

A tér nevének története  ­­­­

A Kossuth Lajos, az Almagyar és a Dobó utcák találkozásánál fekvő kis tér neve. Nevezték még Mekcsei térnek és XI. Ince pápa térnek is.

Dózsa György életrajza

Dózsa György életrajza részletesen itt olvasható. Taurinus István öt énekben örökítette meg az 1514-es parasztháború történetét, amelyben egyebek mellett így írt:

„Bonzagnó volt ott, aki jártas a kánoni jogban
s római törvényben, Múzsák s Mars szinte segítik.
Gyászos pór hadirend, a keresztjelü talpasok arra
támadván, leveré őket s várfal magasába felérő
sírhalmot rakott, véres lesz Eger, de örökre…”

Látnivalók

DÓZSA GYÖRGY TÉR 3. SZ.
Valide szultána fürdője

A Valide fürdő alaprajzi elrendezése, valamint a fűtés és vízellátás kérdése már az 1958-as és 1962-es feltárások során tisztázható volt. A kissé nyújtott téglalap alaprajzú fürdőépület hosszanti tengelyével észak-déli irányban helyezkedik el, keskenyebb homlokzatával a Dobó utcára nézett. Bejárat az északi oldalon lévő előcsarnok felől volt, míg a déli oldalon a fürdő működtetéséhez szükséges épületszárnyat találjuk.

A fürdő legdélebbi helyisége a fűtőkamra. Ez szépen faragott kváderkövekből épült, eredetileg téglával boltozott volt. A kemence tűztere is kőkváderekből épült, majdnem szabályos kör alaprajzú. Oldalfalát félkörben elhelyezkedő nyílások törték át, amelyeken keresztül a meleg és a fűtés során keletkező gázok a fűtőcsatornákba jutottak. A fűtőcsatornák az épület padlószintje alatt helyezkedtek el, de csak a fürdés céljait szolgáló helyiségek területén.

A tüzelőtér, illetve a kemence fölötti katlan – a felmelegítendő víz tárolására szolgáló kőboltozatú helyiség – elpusztult. Ehhez csatlakozott északi irányban maga a fürdő. Az épület centrumát képező fürdőhelyiség egy kilenc osztású, négyzet alaprajzú tér. A négyzet sarkaiban egy-egy kis kupolával fedett kamrát találunk. A kupolát a sarkoknál kőkonzolokon fekvő, téglából falazott szamárhátívek tartják.

A kamrák bejárata a kilenc osztású tér középpontja felé forduló lemetszett sarkon van. Az egyes kamrák falában ugyancsak szamárhátíves lezárású falifülkét találunk. A négy sarokkamra következtében kialakult egyenlőszárú kereszt középpontjában helyezkedett el a nyolcszögű ún. köldökkő. Ezt a középső teret is kupola zárta le, amelyen a helyiség megvilágítására szolgáló nyílások voltak. A fürdőhelyiség falikútjai alatt mosdómedencék álltak.

A fürdőépület utolsó, északi helyisége az előcsarnok. A négyzet alaprajzú, tágas teret szintén kupola zárta le. A fürdő maradványainak első felmérési vázlatát Rómer Flóris készítette el 1863-ban.

DÓZSA GYÖRGY TÉR 8. SZ.
Duka-Gallasy-ház

Egerben a hagyomány török eredetűnek tartja a házat, állítólag egy dervisiskola működött itt a török uralom alatt. A nyugati épület egyemeletes, a homlokzat emeleti középtengelyében Immaculata-falkép látható, a keleti szárny földszintes. Az emeletes épület egyik földszinti tere boltozott, a többi helyiség síkmennyezetes. A földszinten barokk vasrácsok találhatók. Korábbi, 1735-ben leégett ház helyén építtette Duka György rác kereskedő. 1843-ban vásárolta meg özv. Gallasy Istvánné, ettől kezdve a családé. 1939-ben Barcsay Amant Zoltán itt szerette volna megnyitni a látogatók előtt értékes magángyűjteményét.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Török műemlékek Magyarországon (Terebess Ázsia E-Tár)
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, Utcarészlet
2. kép, A Duka-Gallasy-ház
3. kép, Tinódi szobra a ház előtt
4. kép, A Duka-Gallasy-ház régen
5. kép, Az udvar belső tere
6. kép, Feljárat a várba a térről a 60-as években

Írta és fényképezte: Hermann Péterné