Dr. Kapor Elemér utca

Az utcanév története

Az utcát a közelmúltban alakították ki a Ráchegyen található lakópark területén.

Dr. Kapor Elemér életrajza

Dr. Kapor (írói nevén Apor) Elemér költő, író, szerkesztő 1907. március 19-én született Rimaszombatban. Édesapja tisztviselő volt, aki Makó után Egerben telepedett le. A gyermeket a líceumi elemi iskolába íratták be, utána a ciszterekhez járt. Itt magyartanára volt Werner Adolf, a későbbi zirci apát. Apor Elemér szívesen vett részt a tanulás mellett az irodalmi pályázatokon, a színjátszókör munkájában. Osztálytársa volt a későbbi jelentős kereszténydemokrata politikus, Barankovics István.

Érettségi után az Egri Jogakadémiára jelentkezett. Egyre népszerűbb szerző lett a város irodalmi köreiben, elnyerte a Gárdonyi Társaság irodalmi pályázatának első díját is. Szegeden szerezte meg jogi diplomáját, de újságíró lett. 1928-ban került az Egri Népújsághoz, amely 1929-től Eger címmel jelent meg. Újságíróként részt vett az egri vár régészeti feltárásában is

Az újságírás és az irodalom mellett nagy szenvedélye volt a színjátszás. Rendezőként és színészként is részt vett az Egri Műkedvelők Köre előadásain. A Kör, amely 1931-ben felvette a Thália Egri Színjátszó Társaság nevet, igen színvonalas előadásokat tartott. A színkör elnöke 1938-ig dr. Óriás Nándor jogakadémiai tanár, majd Breznay Imre volt. Még ősbemutatóra is sor került Egerben, Pirandello Így vagy úgy című darabját először az egri társulat mutatta be.

Apor Elemér az 1882-ben alapított Egri Dalkörnek is szólistája volt. Frank Tivadar felkérésére ő készítette Egerről az első hangosfilmet. Ő írta a film forgatókönyvét, de a filmfelvételek helyszíneinek a kiválasztásában is közreműködött. Apor Elemér megírta a Dalkör és a Színjátszó Társaság történetét is (lásd. az irodalomjegyzéket).

Igazi szenvedélye azonban az irodalom volt. 1907-ben született, így tagja volt a Nyugat utáni harmadik nemzedéknek, de Budapesttől távol nagyon nehezen tudott érvényesülni. Első verseskötete, a Mindenki nagynak születik 1935-ben jelent meg. Költői (és emberi) pályáját azonban a néhány évvel később kitört világháború derékba törte. 1944 őszén elvitték katonának, majd szovjet hadifogságba esett. Hazatérése után bíróság elé állították és koholt vádak alapján egy évre internálták.

Szabadulása után egzisztenciálisan is nehéz helyzetbe került, irodalmi terveivel nem foglalkozhatott, az ÉMÁSZ-nál lett anyagbeszerző, onnan ment nyugdíjba. A Jankovics Dezső utcában laktak feleségével, Svéda Irénnel, akinek édesapja Eger egyik neves pékmestere volt.

Valóban az asztalfióknak írt, szinte hihetetlen, de a második kötete, a Mindenütt téged kerestelek című válogatás 53 (!) esztendővel az első kötet után jelent meg a Magvetőnél 1988-ban. Levéltári kutatómunkája eredmény lett az 1988-as Kisváros a felhők fölött című munka, amelyben a városról szóló helytörténeti cikkeit adta közre. Műve olvasmányos, de tudományos igényű írásokat tartalmazó hasznos válogatás. A Feje fölött a pallos árnyéka 1992-ben jelent meg, ez a regénye Dobó István életéről szól.

Fontos irodalomtörténeti adalék Apor pályájához, hogy ő fedezte fel Kálnoky Lászlót, ő közölte először a tehetséges fiatal költő verseit. Kálnoky László nem tagadta meg mesterét-barátját, Apor rehabilitációjában mérföldkő volt az 1982-es esztendő, amikor Kálnoky az Élet és Irodalomban közli Adósság című versét, amelyben az akkor 75 éves egri költőt köszönti. Ahogyan Cs. Varga István  írja: „Igazi felfedezője az általa felfedezett egri származású költőtárs, Kálnoky László volt.”

1991-ben Apor Elemér Eger díszpolgára lett, 1992-ben pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Összegyűjtött verseinek kötete (Pont a semmi falán) 1996-ban látott napvilágot. 2000. január 8-án, életének 93. évében hunyt el Egerben. A Hatvani temetőben nyugszik.

Látnivalók

Az utcában műemlék nem található.


Forrás

Irodalom

  • Barna Béla: Újságíró-szerkesztőből anyagbeszerző: Kapor Elemér újságírói pályája = Acta Acad. Paed. Agriensis XXXIII. Eger, 2006.  [online]
  • Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története = Archívum: A Heves Megyei Levéltár közleményei IX. Eger, 1979 
  • Kapor Elemér: Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből: Egri Műkedvelők Köre – Thália Színjátszó Társaság = Archívum: A Heves Megyei Levéltár közleményei IV. Eger, 1975 
  • Nekrológ = Egri Fehér/Fekete. 2000 Húsvét [online]
  • Varga István, Cs.: Búcsú a „legegribb” költőtől = Új Ember, 2000. február 6. [online]
  • Varga István, Cs.: Búcsú Apor Elemértől = Új Hevesi Napló, 2000/2. sz. [online]
  • Varga István, Cs. (szerk.): Dajkáld völgy eme várost: In memoriam Apor Elemér. Eger, 2008 
  • Varga István, Cs.: A testvérmúzsák szolgálatában: Pályaképvázlat Apor Elemérről = Hevesi és borsodi tájhazában. Miskolc, 1997. [online]

Képek

1-2. kép, Apor Elemér arcképe

Írta: Barta Márton