Dr. Nagy János utca

Az utcanév története  ­­­­

A Dr. Nagy János utca a Barkóczy és a Vörösmarty utcákat összekötő nyílegyenes utca. Korábbi elnevezése Vásár tér volt.

Eszterházy Károly püspök-földesúr városrendezési törekvéseinek egyik eredménye a „Nova Civitas Carolina”, azaz a Károlyváros nevet viselő új városrész létrehozása. A régi Hatvani hóstya mellett (amely később a Felső Károlyváros nevet kapta) lévő, addig szőlős, rétes területen az 1760-as években kezdték meg a munkálatokat. Eszterházy kijelöltette az egymásra merőleges utcák irányát, így épült ki az Alsó Károlyváros. Itt kaptak ún. Taxás-telkeket („taksás telkek”) azok a művészek, mesterek, akik Eszterházy nagy építkezéseihez érkeztek a városba. A városrész központi részét a szabályos négyszög alakú, nagyméretű Vásártér alkotta (a mostani Törvényház utca, Vörösmarty utca, Dr. Nagy János utca által határolt terület).

 1766-tól itt, a fehérbe öltözött trinitárius szerzetesek kertjében, „… az fejér Barátok pásttyát, az Károly várossában…”, jelölték ki az országos vásárok helyét, amelyeket addig a régi Piacz téren (ma Dobó tér), majd a Barátok utcájában (ma Kossuth Lajos utca) tartottak. 1790. szeptember 28-án „ nagy ünnepséggel, zeneszóval és mozsárdurrogással…” nyitották meg itt az első országos vásárt.

Az új városrészt, amely még II. József összeírása idejében is alig számlált többet 95-100 háznál, az 1800. augusztus 23-án kitört hatalmas tűzvész majdnem teljesen felemésztette. Az újjáépítésre lassan került sor. Erről tanúskodik a Vörösmarty és a Dr. Nagy János utcák sarkán lévő ház kőkeretén álló 1814-es évszám, ami azt jelenti, hogy a leégett épület helyébe csak ekkor építettek újat. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején – főleg a vasúthálózat kiépítése, a közlekedés átalakulása miatt – a tér feleslegessé vált, beépült, elvesztette tér jellegét, s a vásár a város szélére került.

Az utca jelenleg Dr. Nagy János egri kanonok, országgyűlési képviselő nevét viseli. Korábban, a szocializmus évtizedei alatt is Nagy János utcának nevezték, de akkor a doktor titulus nélkül. A nem-doktor Nagy János az 1919-es forradalmi törvényszék vádbiztosa volt. Az 1930-as Eger-térképen természetesen a mai, vagyis az eredeti alak, a Dr. Nagy János utca olvasható.

Dr. Nagy János életrajza

Egerben született 1877-ben. Szülővárosában végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Az egri papnevelő intézetben is eltöltött egy évet teológus hallgatóként. Tanulmányait Budapesten folytatta, 1901-ben szentelték pappá. A doktorátus megszerzése után 1907-ben visszatért Egerbe, ahol a szeminárium tanára lett. 1920-tól tiszteletbeli kanonok és Eger nemzetgyűlési képviselője. 1926-ban kanonok lett, Eger díszpolgárává is megválasztották.

Igazi lokálpatriótaként aktív szerepet vállalt a megye és a város közéletében. Megalapította Egerben a Keresztény Szociális Egyesületet, felkarolta a Katolikus Legényegylet és a Keresztény Iparoskör ügyét. Ő volt az 1917-ben létesült Egri Hangya Fogyasztási Szövetkezet első elnöke. Foglalkoztatta a tanonckérdés, saját költségén internátust rendezett be a legényegyletben. Az egyetemen 5 hallgató tanulási költségeit fedezte, házánál pedig 7 diákot tartott.

1926-ban idegrendszere felmondta a szolgálatot, öngyilkos lett. „A jó ember”-t nagy tisztelet övezte Egerben, temetésén több mint tízezren kísérték ki a Hatvani temetőbe.

Látnivalók

DR. NAGY JÁNOS U. 10. SZ.
Dr. Sziklay Árpád gyermekorvos emléktáblája

Az Egri Városszépítő Egyesület 1994-ben avatta fel az emléktáblát, amely az egykori Vásár tér 9. számú ház, a mai Dr. Nagy János utca 10. számú ház falán található.

Dr. Sziklay Árpád teremtette meg az első egri kórházi gyermekosztályt. A munkájának élt: körzeti és magánrendelése mellett iskolaorvos volt, de egészségtan tárgyat is tanított. Igazi háziorvos: volt család, ahol négy generációt kezelt egyszerre. Már életében legendává vált. Tiszteletet parancsoló megjelenését így jellemezték: „Akkora volt, mint egy négyajtós kombinált szekrény. Nagyokat szusszantva, bottal járt, de fürgén, mint a futrinka. Remek, érző szívű ember volt, morcos, de lelkiismeretes. Kiváló szakmai tudással.” Eger egyik jellegzetes figurája volt. Lényéhez tartozott a mindig szájában lógó szivarja.

1976. július 28-án keringési rendellenességben hunyt el.

A Népújság 1976. augusztus 2-i számában megjelent gyászjelentése vall személyiségéről, az iránta tanúsított tiszteletről: „Hetvennégy esztendős korában elhunyt dr. Sziklay Árpád nyugalmazott egri orvos, gyermekklinikai tanársegéd – generációk orvosa, gyermekek ezreinek gyógyítója. Az orvostársadalom egy tipikusan kedves, értékrenden felüli; sőt: eléggé nem értékelhető alakjától vettek búcsút százak a Hatvani-temetőben. Esernyős, szivaros megjelenése valami nagy-nagy nyugalmat és optimizmust sugárzott: ő volt az igazi, a már szinte mitologikusnak tűnő Doktor Bácsi, s ő volt az, aki elmondhatta, hogy nem élt hiába – visszaadott élet, visszakapott egészség jelezte életútját. Több, mint hivatásszeretet, s több, mint szerénység, egyszerűség, amit tanulni lehetett tőle. S aki életet adott vissza hosszú évtizedeken keresztül, most megpihent. Életútja példa, halála nagy veszteség, emléke tiszteletet parancsoló.”

DR. NAGY JÁNOS U. 12. SZ.
Lakóház

A 18. század utolsó harmadában, a taksás telkek idejében két telek volt a mai egyemeletes, későbarokk épület helyén. Egyiket 1791-ben Nemes Farkas János püspöki számtartó és építési felügyelő szerezte meg, majd a másik telket is megvásárolta a korábbi tulajdonostól, Klebermanovics nemesrendűtől, aki előtt 1782-87 között Ali Józsefné, majd Mártonffy Antalné birtokolta. Lebontva az itt álló házakat, 1795-ben felépíttette a ma is álló lakóházat. 1805-ben tulajdonosa elvesztette, későbbi tulajdonosai a Boznik család, majd Kovács Mihály, majd 1887-től ennek örököse, dr. Eötvös József.

Piller György emléktáblája

A Dr. Nagy János utca 12. sz. ház homlokzatán található Jekelfalussy Piller György (Eger, 1899 – San Francisco, 1960) egri tőr- és kardvívó bajnok fehérmárvány emléktáblája, aki ebben a házban született. A táblát Eger város állíttatta az olimpikon tiszteletére.

Piller György nevéhez számos egyéni és csapatban elnyert bajnoki cím fűződik. Legjelentősebb sikerét kardvívásban érte el az 1932-es Los Angeles-i olimpián, ahol az olasz Gaudini ellen győzött 5-2-re. A Los Angeles-i olimpián Magyarország 6 aranyérmet szerzett, így bekerült a nagy sportnemzetek sorába. Itt építették az első olimpiai falut, amelyről Piller György így nyilatkozott: „Az olimpiai falu valamennyiünk részére olyan élményt jelentett, mely örök életünkre szólt. Keveredhettünk és barátkozhattunk itt mindenféle néppel, fajra, vallásra és bőrszínre való tekintet nélkül. Barátságok ezrei szövődtek itt! Úgy hiszem, az olimpia fennállása óta az olimpiai falu szolgálta legjobban azt az eszmét, amelyért a modern olimpiákat életre keltették.”


Forrás

Irodalom

  • Nagy János (Szócikk a Magyar katolikus lexikonban)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
  • Eltemették dr. Sziklay Árpádot. = Népújság, 1976. augusztus 2.
  • Fekete Péter: Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről. = Magyar nyelvjárások: A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve. Debrecen, 2000. p. 147-152.
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Lénárt Andor: Diárium: Szemelvények Eger történetéből. Eger, 1985
  • Magyarok az olimpiai játékokon: 1896-2000. Budapest, 2000
  • Papp Györgyi, B.: Az első egri gyermekszakorvos. = Agria XXXI-XXXII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1995-1996
  • Szecskó Károly: A keresztényszocializmus egri úttörője: Dr. Nagy János kanonok = Honismeret 1992/1. sz., p. 32-33.
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972.

Képek

1. kép, Sarokház, épült 1814-ben
2. kép, Évszám a ház kapuján
3. kép, A 10. számú ház
4. kép, Emléktábla a 10. sz. házon
5. kép, Dr. Sziklay Árpád
In.: B. Papp Györgyi i. m. 236. p.
6. kép, Dr. Sziklay Árpád karikatúrája
In.: B. Papp Györgyi i. m. 225. p.
7. kép, A 12. sz. lakóház
8. kép, Piller György emléktáblája
9. kép, Koszorúzás Piller György emléktáblájánál, balról a második Alexander Brody, az író unokája 
10. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Miklós Andrea