Eszterházy tér

A tér nevének története  ­­­­

Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, mígnem újra visszakaphatta Eszterházy Károly egri püspök után az Eszterházy tér nevet.

Eleinte csak a Líceum és a székesegyház közötti terület neve volt, később kibővült: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemközt álló házakig. Ma is ezt a területet öleli fel.

Sok egrinek kötődik ide emlékezetes gyermekkori élménye, 1945 után innen, az akkori Szabadság térről  indultak a május 1-jei felvonulások. A középkorban itt haladtak át a Felvidékre, az északi bányavárosok felé utazók. A mai úttest alatt 1,5 - 2 m mélyen több helyen is találtak régi rőzseút-maradványokat.

Nyugat felől a távolabbi dombokon álló házak kertjei nyúltak le a mai Széchenyi utca vonaláig, a keleti oldalon csak elszórva álltak épületek, az Eger-patakig rétek terültek el. A 18. század elejétől kezdtek errefelé építkezni. A Líceum előtti park déli részén három ház állt, egyebek közt Komáromy János kanonoké.

Eszterházy Károly életrajza

Galántai gróf Eszterházy Károly (Pozsony, 1725 - Eger, 1799) gazdag élete több forrásból ismert. Számos nyomtatott dokumentumból, tanulmányból, emlékkönyvből tájékozódhatunk életének főbb állomásairól. Ma már ezt nem csak egy hangulatos könyvtár kellemesen csendes sarkában üldögélve tehetjük meg, hanem otthonunkból kényelmesen, az interneten közzétett elektronikus dokumentumok révén is. 

Szellemiségéről gyakori körlevelei, a róla szóló írások és általa létrehozott intézmények vallanak leghitelesebben.

Eszterházy több lehetőséget visszautasított pályája kezdetén, melyeket családi háttere és kapcsolataik folytán megkaphatott volna: papnövendék korában visszautasította az esztergomi kanonokságot, majd később a nyitrai püspökséget is, túl fiatalnak tartotta magát, és nem családi kapcsolatok révén, hanem tanulással igyekezett alkalmassá válni hivatására.

A jezsuiták pozsonyi gimnáziumában tanult, a nagyszombati egyetemen folytatta tanulmányait, 1745-ben felvették a római Collegium Germanicum-Hungaricum növendékei közé. Megszerezte a teológiai doktori címet, majd 1748-ban hazajött. Papi pályáját Pápán kezdte, s fokozatosan haladt a ranglétrán: esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, váci püspök és végül 1761-től haláláig egri püspök.

Mint egri püspök és Heves-Külső-Szolnok vármegye főispánja, a pápa-ugod-devecseri uradalom földbirtokosa egyszerre lát el adminisztrációs, egyházi és főúri szerepet, az egyik legnagyobb területű püspökség felett rendelkezik, és felelősséget is érez egyházmegyéje jóllétéért, művelődéséért és fejlesztéséért. Püspöki és földesúri jövedelmei 92 %-át építkezésekre, műpártolásra és egyéb patrónusi tevékenységre fordította.

Római évei alatt nagy hatással volt rá a 18. század legfelvilágosultabb pápája, XIV. Benedek és Borromei Károly volt milánói érsek kultusza.

A pápához hasonlóan az egyetem- és könyvtáralapítás mellett fontosnak tartotta a városrendezést is, nemcsak egy-egy szép épület létesítését: 1764-ben Egerben elrendelte, hogy ha valaki házat akar építeni, „tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni”. 

Megoldotta a patakszabályozást, vízelvezetést, 1781-ben árvíz elleni kőfalat emel a Cifra-kapunál. 1763-ban kezdett a düledező városfal lebontásához, és új városrészt, a róla elnevezett Károlyvárost (Nova Civitas Carolina) hozta létre a nyugati oldalon.

1783-ban megvásárolta a várat, köveit a Líceum és egyéb középületek építésére használták. 1785-ben felmentették a főispáni tisztségből, az 1790-1791. évi országgyűlésen a római katolikus párt vezéreként politizált, az udvar elgondolásaival nem azonosította magát.

1799. március 15-én, 74 éves korában halt meg, utána 5 évig nem töltötték be a püspöki széket. Az egri püspökséget ezután egy érsekségre és két püspöki megyére osztották, így lett Eszterházy Károly az utolsó egri püspök.

Jellemének alapvonásai voltak az igazságban való szolgálat, az evilági hívság elvetése, a meg nem alkuvás, a környezetével szembeni szeretetteljes szigor és keménység önmagával szemben.

Látnivalók

ESZTERHÁZY TÉR 1. SZ.
Líceum (ma Eszterházy Károly Főiskola)

„A Lyceumot leírni nehéz feladat, a Lyceumot látni kell!” – hangzott el 1939-ben az egri líceumot bemutató rádióműsorában Marék Antal megállapítása. 

Az egyetemi képzés gondolatát és a hozzá szükséges épület létesítését már Barkóczy Ferenc püspök elkezdte, 1761-ben megbízást adott Josef Gerl építésznek a tervek elkészítésére. A megvalósítás utódjára, Eszterházy Károlyra maradt, aki a bemutatott terveket, amely szerint egyemeletes, kb. 60 helyiséggel rendelkező épület lett volna, kiegészíttette könyvtárral, színházteremmel és csillagászati toronnyal. A tervek tovább módosultak, mivel a Foglár-intézet életveszélyessé vált, így a joghallgatók elhelyezését is meg kellett oldani. A sorozatos tervmódosítások miatt ellentét alakult ki Gerl és Eszterházy között, így került sor a szerződés felmondására és Fellner Jakab megbízására.

A Líceum telkének helyén a nyugati oldalon részben felépült plébánia volt, amit elbontottak, déli oldalán három szabómester háza állt, valamint a Gusztinyi kanonok háza, ami átnyúlt a mai Fellner utcára és a köz keleti oldalán épült ház helyére. Az északi oldalon gombkötő és szabómester háza állt.  

1763 márciusától már folytak az alapozási munkák, 1764-től az építkezés költségeit már teljes mértékben a püspök biztosította. Fellner 1765-től 1780-ig, haláláig dolgozott az épületen, tanítványa Grossmann József fejezte be 1785-ben. Az épület vasmunkáit Fazola Henrik öccse, Lénárd készítette.

A monumentális épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez, három stílus játszik szerepet kialakításánál: a barokk, a rokokó és a copf. Ennek ellenére az épület egységes képet mutat: Magyarország legszebb késő barokk épülete.

 Eszterházy püspök dédelgetett terve volt a várost az ország keleti felének szellemi központjává tenni. Elítélte a barokk pompát, a világias lelkületet, ezért bontatta el elődje felsőtárkányi nyaralóját és harsányi kastélyát. Kínos helyzetet teremtett, hiszen nyíltan ítélte el ezzel a prímási székbe emelkedett elődje életmódját, aki a bécsi császári udvar kedveltje volt. Az ellentétek Barkóczy és Eszterházy között nem váltak ellenségeskedéssé, de amikor Mária Terézia a prímáshoz továbbította Eszterházy felterjesztését a négy fakultásos egri egyetemre, Barkóczy nem javasolta a privilégium megadását.

A püspök nem mondott le terveiről, folytatta az „Universitas” építtetését, az orvosi fakultás megalapozásához 1769 végén megszervezte Egerben az orvosképzést, elsőként Magyarországon. Mária Terézia azonban megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát a Markhot Ferenc vezette iskolától, sőt 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, amelyben Magyarországon egyetlen egyetem működését ismerte el, a budait. Az irat 60. paragrafusa rangsorolja a főiskolákat: az egri Universitas a líceumok közé került. (A líceum a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott.)

Eszterházy II. József császárt is kérte, amikor 1784. október 18-án Egerben járt, hogy legalább ideiglenesen költöztesse Egerbe a helyhiánnyal küszködő budai egyetemet, de a császár erre sem adott engedélyt. Ezzel bezárult a lehetősége a Líceum egyetemmé válásának.

A Líceum története során különböző iskolatípusoknak adott otthont, a teológián kívül működött itt rajziskola (1773), jogakadémia (1774), tanítóképző elemi iskolákkal (1852). Itt kapott helyet az egyházi nyomda is.

1945 után Mindszenty József és környezete újra felvetette egy katolikus egyetem létesítését, amely azonban a politika változása  miatt most sem valósulhatott meg. 1948-ban államosításra került az épület és 1949-ben Debrecenből ide költözött a tanárképző főiskola.

Ma az Eszterházy Károly Főiskola működik az épületben, mely névadójához méltón újra célul tűzte ki az egyetemmé válást: már ma is számos szakon folyik egyetemi szintű képzés

 A püspök a tervezés és építkezés minden apró mozzanatát személyesen felügyelte, ha kellett, változtatott a terveken, a legkiválóbb mestereket és művészeket hozatta és megkövetelte mindenkitől, hogy pontosan kövessék elképzeléseit, hogy szeretett Universitasának ne legyen párja.

Kandra Kabos így ír erről: „Eszterházy és ezen épületóriás között oly benső, annyira szoros a viszony, mint a művész és műve között. Egymásra vetnek fényt, egymást értelmezik, egymásra vallanak.”

A Líceum az első egyetemi oktatási célra készült épület hazánkban. A főbejárat fölötti díszterem az ünnepélyes vitavizsgák színhelye volt, mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette (1781), a tervezett négy egyetemi fakultást szimbolizálja: a jogi kart az Igazság szobra és a Hétszemélyes tábla, a bölcsészetet a földméréssel, csillagászattal, földrajzzal, az orvosi fakultást a boncolással és gyógyítással, a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal és allegorikus képekkel jeleníti meg.

Az épület gyönyörűen felújított kápolnájában Franz Anton Maulbertsch osztrák festő, a barokk festészet egyik legkiválóbb mesterének Az üdvözültek című freskóját (1794) láthatjuk. Az oltárképet Hesz Mihály egri születésű festő készítette 1813-ban, amelyen Szent István imádkozik a Szent Szűz előtt.

A déli oldalon a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme látható, fűzéres oromzatú copf stílusú tölgyfabútorzatát  Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás egri asztalos készítette. A mennyezeti freskó Johann Lucas Kracker és Joseph Zach munkája (1778), a gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat ünnepélyes ülését ábrázolja.

„1793-ban az egri Líceum épületében 16 ezer kötetes könyvtár nyílt meg. A püspök eredeti tervei szerint egyetemi könyvtárat kívánt létesíteni, miután ez meghiúsult, gyűjteményét nyilvános könyvtárként bocsájtotta egyházmegyéje rendelkezésére. Az intézmény ma már 160 ezer könyvtári egységgel várja az olvasókat, köztük 34 kódex, 98 ősnyomtatvány és számos értékes kézirat, köztük Mikes Kelemen törökországi levelei, a Szatmári békekötés szövegének magyar nyelvű fordítása, valamint az úgynevezett Barkóczy Album.” (Löffler, 2010)

A Líceum  keleti oldalán 1776-ban csillagvizsgáló nyílt, a kor legmodernebb eszközeivel szerelték fel, Hell Miksa útmutatásai alapján. A műszereket Londonból hozatták és Hell Miksa személyesen mérte ki a délvonalat, amely a termen áthaladó márványcsíkon jeleníti meg az egri csillagászati delet. II. József 1784-ben működését betiltotta, mire újra működhetett, műszerei már elavultak.

Ma a Varázstoronyban látogatható a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a Varázsterem, a Camera Obscura és a Panoráma Terasz, ahol előre meghirdetett időpontokban távcsöves bemutatókon ismerkedhetünk az ég titkaival, valamint lehetőség van tanulói csoportoknak – előzetes bejelentkezés után – rendhagyó biológia, fizika, földrajz és kémia órák szervezésére.

A 2006-ban létesített Planetárium ma Magyarország jelenleg harmadik működő planetáriuma. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten  besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe, ez a „camera obscura”, amely  1779-től szórakoztatja az ide látogatókat. A kézzel mozgatható forgó kupolát Fazola Lénárd készítette. A készülék Edinburghból származik.

A csillagvizsgáló torony tudománytörténeti emlék.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv – „Líceum a természettudományért” pályázat keretében 2010-2011-ben az épület revitalizációjára kerül sor.

ESZTERHÁZY TÉR 2 SZ.
Barokk kapu 

Eredetileg Ambrosovszky kanonok házának kapuja volt, 1745 körül épült. A házat 1902-ben lebontották, a kapuzatot mint kertkaput tartották meg.

Építészetileg figyelemre méltó az Eszterházy tér 3-4 sz. alatti régi Heves megyei takarékpénztár épülete (1920-as évek) (ma Adó- és Pénzügyi Hivatal), valamint az Eszterházy tér 5. szám alatti régi Osztrák-magyar Bank épülete (1915) (ma a Magyar Államkincstár megyei fiókja működik benne), melyek neobarokk stílusban épültek, jól illeszkednek a barokk belvárosi épületek hangulatához. Wälder Gyula építész munkái, aki az 1920-as években a Líceum épületét is felújította.

Az Eszterházy térről nyílik a bejárata a pincerendszernek, amelyben Város a város alatt néven pincetárlat látogatható: Eger történetét mutatja be 1004-től, a püspökség alapításától 1687-ig, a törökök kivonulásáig. A pincét 2007-ben a hét legérdekesebb magyar építészeti emlék közé választották.


Forrás

Irodalom

  • Eszterházy Károly (Szócikk a Wikipédiából)
  • Eszterházy Károly (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • 200 éves az egri Főegyházmegyei könyvtár = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 1994/3. sz. [online]
  • Antalóczi Lajos: Az egri Főegyházmegyei Könyvtár története 1793-1989. [online]
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bán Péter: Eszterházy Károly és az uradalmi prefektus levelezése a püspöki beiktatás előtt [online]
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Békássy Jenő: Heves vármegye újjáépítése Trianon után. Budapest, 1931.
  • Breznay Imre: Eger a XVIII. században I. Eger, 1933
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • Breznay Imre: Eger múltjából. Eger, 1926
  • Gál Tibor: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár orvostudományi könyvei. = Kaleidoscope 2010/1. sz. [online]
  • Genthon István: Az egri líceum. Bp., 1955
  • Gerő László: Eger. Bp., 1954.
  • Gorove László: Eger városának történetei. Eger, 1826.
  • Kádár László: Eszterházy Károly racionalizmusa = Vigilia 1999/6. sz. [online]
  • Kandra Kabos: Eszterházy egri iskolái. 1886.
  • Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtártól a Líceumig: Gyöngyszemek Eger művelődéstörténetéből. Eger, 2011
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Löffler Erzsébet: Ad maiorem dei gloriam: Eszterházy Károly művészetpártoló tevékenysége In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Eger, 1999.
  • Löffler Erzsébet: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár Barkóczy albuma In: Acta Acad. Agriensis, Sectio Historiae XXXVII (2010)
  • Nagy József (szerk.): Eszterházy Károly emlékezete. In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series Tom. XXI. Eger, 1993.
  • Szederkényi Nándor: Heves vármegye története IV. köt. Eger, 1893
  • Vadász Sándor: Egy 1939-ben elhangzott rádióműsor az egri líceumról [online]
  • Vida József: Természettudományos varázstorony Egerben. = Fizikai Szemle 2006/6. sz. [online]
  • Voit Pál: A barokk Magyarországon. Bp., 1970
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, Eszterházy tér a Líceum teraszáról 2011
2. kép, Eszterházy tér '50-es '60-as évek
Eger régen (Facebook)
3. kép, Eszterházy tér csomópont 2011
4. kép, Eszterházy tér csomópont 1968
Eger régen (Facebook)
5. kép, Eszterházy tér sarok
6. kép, Magyar Államkincstár Heves megyei Fiókja
7. kép, Eszterházy tér vége
8. kép, Egri  Lyceum 1854
9. kép, Líceum déli homlokzat
Eger régen (Facebook)
10. kép, Líceum az  1910-es években
11. kép, Amikor még vörös csillag ragyogott a csillagvizsgáló tetején
Eger régen (Facebook)
12. kép, Líceum 1960-62
Eger régen (Facebook)
13. kép, Eszterházy Károly Főiskola
14. kép, Emléktábla az aulában
15. kép, Eszterházy Károly portréja
16. kép, Eszterházy Károly püspök  - egykorú rézmetszet után, Bubics Zsigmond kassai püspök  gyűjteményének példányáról
17. kép, Dombormű a Bazilika bronzkapuján
18. kép, Hell Miksa a Díszterem freskóján
19. kép, Kápolna
20. kép, Kápolna freskó – magyar szentek
21. kép, Kápolna freskó – mennyezet
22. kép, Kápolna oltárkép
23. kép, Főegyházmegyei Könyvtár barokk terem
24. kép, Copf stílusú tölgyfabútorzat Fellner Jakab tervei alapján
25. kép, Tridenti zsinat
26. kép, Fűzéres oromzatú tölgyfabútorzat - Lotter Tamás egri asztalos munkája
27. kép, Johann Lucas Kracker freskója (1778)
28. kép, Csillagászati torony
29. kép, Csillagvizsgáló
30. kép, Csillagászati kupola
31. kép, Csillagvizsgáló kupola - Fazola Lénárt készítette
32. kép, Csillagászati Múzeum
33. kép, Délvonal
34. kép, Csillagász melegedője
35. kép, Camera obscura
36. kép, Rokokó- és copf stílusú cserépkályha - Fellner rajzai alapján készítette Mágner Károly győri kályhásmester
37. kép, Líceum a felújítás után
38. kép, A felújított homlokzat
39. kép, Líceum déli homlokzat
40. kép, Eszterházy tér 2. sz. - Barokk kapu
41. kép, Eszterházy tér 3-4. sz.
42. kép, Magyar Államkincstár épülete - Eszterházy tér 5. sz.
43. kép, Város a város alatt - pincetárlat  bejárat az Eszterházy térről


Írta és fényképezte: Fekete Éva