Fellner Jakab utca

Az utcanév története  ­­­­

A Líceum keleti oldalát szegélyező kis utca, hajdanán a mainál keskenyebb volt és egészen a Líceum tövében haladt. Korábban Líceum köznek is hívták. „Véletlenül keletkezett” utca, munkásházak voltak itt a Líceum építése alatt, amelyek itt maradtak. Talán ezért is nevezték Árnyék-köznek. Déli végén Gusztinyi kanonok háza állt, melyet egyes források szerint odaajándékozott, más források szerint eladott a Líceum telkének céljaira.

Újabb időkben itt volt a buszpályaudvar, később itt közlekedett a helyi járat is, megállója a Líceum előtti téren volt. Ma a taxiállomásnak ad helyet. Az utca Kossuth utca felőli sarkán Posta működött, ma kávézó.

Fellner Jakab életrajza

Fellenthali Fellner Jakab 1722. július 25-én született a morvaországi Nicolsburgban. Pályakezdéséről, tanulmányairól nem ismertek adatok, a nemesi címért benyújtott kérelme szerint 23 éves korától tartózkodik Magyarországon, pallérként, majd építőmesterként dolgozik császári uradalmakban. Első jelentős megbízása a tatai plébániatemplom építési munkái 1751-ben. Tehetségének felismerője Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak jószágkormányzója volt, ő ajánlotta Eszterházy püspök figyelmébe, aki megbízta az egri Líceum építésével is.

Pályáját, építészi tevékenységét korszakonként változóan értékelte az utókor, ma őt tartják a későbarokk építészet legkiválóbb hazai mesterének. Életéről dokumentumfilm készült: Fellner Jakab, a városépítő címmel, amely pályafutásáról ad átfogó képet.

1780. december 12-én hunyt el Tatán. Halálának 160. évfordulójára szobrot avattak TatánÉletéről, munkásságáról 2002-ben hiánypótló monográfia jelent meg, melyben az áll, hogy hiteles arckép nem maradt fenn róla, korabeli leírások szerint izmos testalkatú, jó egészségnek örvendő, jó erőben lévő ember volt, tatai szobrának arcvonásait a fantázia szülte.

Látnivalók

Szent István-kút

A  Fellner Jakab és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál látható egy impozáns ivókút Szent István szobrával. Wild László tervei alapján készült 1985-ben, készítőinek névsora a talapzat bal oldalán olvasható.


Forrás

Irodalom

  • Fellner Jakab (Szócikk a Wikipédiából) [munkáinak felsorolásával]
  • Fellner Jakab (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Fellner Jakab (Veszprém megyei életrajzi lexikon)
  • Fellner Jakab (Sulinet)
  • Fellner Jakab (Artportal)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • Fellner Jakab munkái (A Kastélyspecialista Blog) [elektronikus dokumentum]
  • Fellner László-Merényi László-Rudnyánszky Pál: Fellner Jakab. Bp., 2002
  • Genthon István: Az egri líceum. Bp., 1955
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Kovács Béla: Eger középkori utcái. = Agria III.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1965
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, A Bajcsy-Fellner sarok a Líceum tornyából
Eger régen (Facebook) - URL
2. kép, A régi buszpályaudvar a Bajcsy-Fellner sarkon
3. kép, A Fellner-Kossuth sarok, a régi postaépülettel
In.: Wellner i. m.
4. kép, Utcarészlet
5. kép, Utcarészlet a Fellner-Kossuth sarokról
6. kép, Utcarészlet
7. kép, Utcarészlet a Bajcsy-Fellner sarokról
8. kép, Szent István kút
9. kép, A Fellner Jakab monográfia borítója


Írta és fényképezte: Fekete Éva