Frank Tivadar utca

Az utcanév története  ­­­­

A Klapka György utca folytatása és ívesen kanyarodik balra a Szarvas tér felé, az uszoda mögött. Régi nevei: Fürdő utca, Uszoda utca.

Frank Tivadar életrajza

Egerben született 1886-ban, középiskolai éveit is itt töltötte, 1910-től városi írnok, majd tanácsos és számos társadalmi tisztséget tölt be. 1933-tól a Városi Fürdő Rt. ügyvezető igazgatója, 1935-ben városi főjegyzővé és polgármester-helyettessé választják. Egy évtizedig állt az általa szervezett adóhivatal élén.

Jelentősen hozzájárult az 1925-ben megkezdett városfejlesztéshez, pl. a vízvezeték és csatornázás megvalósításához, a szőlőtelepítésekhez, a gyümölcsértékesítés problémájának megoldásához, a város idegenforgalmának fejlesztéséhez.

A strandfürdő  Frank Tivadarnak köszönhető, aki kiharcolta a megépítését. A város érdekében kifejtett önzetlen és becsületes munkája mellett egyéniségének jellemzője volt a mindenkivel szemben tanúsított jóakarat, az egyenes jellem és az ügyszeretet. 1945-ben hunyt el.

Látnivalók

Sajnos az általános utcakép lehangoló, pedig sok turista is megfordul itt a Szarvas tértől a fedett uszoda felé tartva. Nincs gazdája a helyi védelem alatt álló 4. sz. és 6. sz. házaknak, igen leromlott állapotban várják sorsuk jobbra fordulását. A 6. sz. ház kapujának zárókövére vésve az 1805-ös évszám látható.

A vízilabdának egerben több, mint száz éves története van. Az első egri uszodát 1856-ban nyitották meg. Több nagy ívzilabdázó neve kötődik a városhoz, köztük van Bitskey Aladár és Bárány István, akikről Eger két uszodája kapták a nevüket.

Bitskey Aladár Fedett Uszoda

Az uszodát Makovecz Imre tervei alapján 1998 és 2000 között építtette Eger városa. 2000. december 3-án nyitott meg, amit az egri polgárok már nagyon türelmetlenül vártak, hiszen hosszú évek óta nem volt használható fedett uszodája a városnak.

Az uszoda nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas 8 pályás versenymedencéből és egy tanmedencéből áll. Az állóhelyeket is beszámítva 1500 néző szurkolhat a kiváló egri versenyzőknek.

Egy időben 20 fő élvezheti a szaunázás és 8 fő a pezsgőfürdő nyújtotta kellemes élményeket. Jól szolgálja az egészséges életmódra nevelést is, a város iskolái és óvodái lehetőséget kapnak, hogy használják az uszodát, a cél: hogy minden egri diák jó úszó legyen. 2011-ben 300 diák vett részt az „úszó érettségin”.

Az uszodaépület mellett álló torony elgondolkodtatja az arra járókat, sokan „oda nem illőnek”, fölösleges „művészieskedésnek” tartják, Makovecz Imre így vall az épületről:

„Én egri házat akartam tervezni. […] Nem tekintettem rutinfeladatnak. Ez egy vadonatúj ház, amelyben régen alkalmazott megoldások nem szerepelnek. Középpontjában, a kisvárosi tér forgójában torony áll, amelynek héja szétreped és belőle egy nagy torony emelkedik ki. Szándékom szerint a város történelmi, katolikus jelképe. A barokk torony megszabadul az őt fogva tartó, őt bezáró betonhéjból. Azt akarja hirdetni, hogy az idegen uralomnak vége. Eger története folytatódhat.”

Az uszoda névadója, Bitskey Aladár (1905-1991) ahhoz az első nagy egri úszógenerációhoz tartozott, akik ismertté és elismertté tették Egert Európában és szerte a világban. Az 1920-as években nem Budapest, hanem Eger volt az úszás fővárosa Magyarországon, a „Magyar Magdeburg”, ahogy az akkori sportsajtó írta. Mindez neki és a MESE úszóknak (két testvérének, Árpádnak és Zoltánnak, Bárány Istvánnak, Szigritz Gézának, Baranyai Károlynak) volt köszönhető.

Sikereit hátúszásban érte el. Olimpikon, kétszeres főiskolai világbajnok, Európa-bajnoki és főiskolai világbajnoki ezüstérmes, egyéniben és váltóban magyar bajnok, rekorder, világcsúcstartó. A legtöbb egrinek mégsem ez jut róla eszébe. Generációk nőttek fel a kezei alatt és tanultak meg úszni Ali bácsitól, hiszen még 80 évesen is ott volt a medence szélén, kezében az elmaradhatatlan bottal, vagy a régi fedett uszoda kismedencéjében, ahol az első métereket tettük meg. Ő volt az egri úszásoktatás első számú mestere.

Bárány István Sportuszoda

A Petőfi tér és a Frank Tivadar utca sarkán áll a ma Bárány István Sportuszoda, egykor Verseny  Uszoda,  majd Városi Sportuszoda nevet is viselő létesítmény, amely 1925-ben épült. 1856-ban épült ennek a helyén az első szabadtéri uszoda. Bárány István egri származású úszóról, a 100 m-es gyorsúszás világbajnokáról kapta nevét.

Évtizedekig szolgálta a város úszásoktatását, itt voltak a vízilabdaedzések és mérkőzések. Egyedülálló értéke, hogy forrásra épült, ez volt Európa első forrásvízzel működő medencéje, amelyhez kiemelkedő műszaki és mérnöki megoldásokra volt szükség. Állapota idővel nagyon leromlott, rekonstrukciója halaszthatatlanná vált, és 2018-ban fel is újították.

Az Érsekkertben álló szökőkút eredetije, a csobogókút 1925-től a Verseny Uszodában állt, melyet a lelátók felszerelésekor elbontottak.

Vendéglők

Az utcaképhez tartozik évtizedek óta a városban és a városrészben csak „Putyi” néven ismert kocsma, melynek helyén régebbi időkben is hangulatos vendéglő üzemelt, kerthelyiséggel. A Maklári kapu környékén hagyományosan is számos kocsma és vendéglő üzemelt, mint a „Három szerecsen” kocsma, vagy a „Kék szőlő” vendéglő. Ez a hagyomány folytatódni látszik az utca túl végén is, az uszoda mellett üzemelő Mélyvíz Söröző és Étterem várja a sport után farkasétvággyal betérő vendégeket, mellette kávézó a csupán felfrissülni, csevegni vágyókat.


Térkép


Forrás

Irodalom

Képek

1. kép, Mai utcarészlet
2. kép, Szarvas tér felé
3. kép, A 6. sz. ház kapuja
4. kép, A kapu záróköve
5. kép, Az uszoda felülnézetből
6. kép, Bitskey-uszoda táblával [Forrás: visiteger.com, kép URL]
7. kép, Bitskey-uszoda
8. kép, Az uszoda belülről
9. kép, Lelátó
10. kép, A névadó mellszobra
11. kép, Makovecz-torony
12. kép, Városi Sportuszoda
13. kép, Az uszoda átépítés alatt
14. kép, A régi Verseny Uszoda
15. kép, Az érsekkerti szökőkút eredeti helyén a Verseny Uszodában
[Forrás: Egykor.hu, kép URL]
16. kép, A Verseny Uszoda 1933-ban
17. kép, Az uszoda 1924-ben
18. kép, Uszoda szökőkúttal (1929)
19. kép, A szökőkút másolata az Érsekkertben
[Forrás: Egykor.hu, kép URL]


Írta és fényképezte: Fekete Éva