Gárdonyi Géza utca

Az utcanév története

Az utca jelenlegi nevét Gárdonyi Géza íróról kapta, akit költőként, drámaíróként, újságíróként és pedagógusként is számon tartunk. Gárdonyi 1897-től 1922-ben bekövetkezett haláláig élt az akkor még Takács utca 24. sz. alatti házban. 1912-ben az utca nevét az író tiszteletére Gárdonyi Géza utcára változtatta a város. A Takács utca valószínűleg azért kapta nevét, mert vászonkészítő szövőmesterek laktak a környéken.

A Gárdonyi utca összekötő szerepet játszik a Mekcsey utca, valamint a Szarvas tér és az Eger Várállomásnál becsatlakozó Vécsey utca között. Érinti a valamikori külső vár, a Sánc területét, illetve a Vár és a Várhegy között halad. A Várból az északi fal (hátsó bejárat) mentén nyitott kapun át juthatunk a mintegy ötven méterre található Gárdonyi-házhoz, amelyben helyet kapott egy 1952-ben megnyitott kiállítás Gárdonyi Géza emlékére, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal, relikviákkal és majdnem teljes (tízezer kötetes) könyvtárral.

Gárdonyi Géza életrajza

(Részletesebb életrajz olvasható például a literatura.hu magyar kulturális honlapon.)

Gárdonyi Géza (1863. aug. 3. Agárd-puszta – 1922. okt. 30. Eger) eredeti nevén Ziegler Géza. Édesapja, Ziegler Sándor ősei Steiermarkból bevándorolt németek voltak, a családi hagyomány szerint Luther Márton rokonai. Magyarságtudata, hazaszeretete arra késztette, hogy magyar nevet válasszon, ezért vette fel Gárdony nevét, ahol anyakönyvezték.

Gárdonyi Géza 1878-ban érkezett először Egerbe, az Egri Tanítóképzőbe. Eleinte az Arany János utcában lakott, a mai óvoda területén található magánszálláson. Másodéves korában lakhelyet változtatott, s a Pacsirta utcába került albérletbe egy szabóhoz. Harmadéves korában a Telekessy utca egyik házában talált szállást, ezt az épületet 1922-ben lebontották.

Önképzőköri tagként a Hatvani utca 3. sz. alatt (ma Deák Ferenc u.), Kelemen Lajosék házában tartották az összejöveteleiket. Gárdonyi Egerben töltött éveinek első szakasza lezárult azzal, hogy 1882. május 30-án megkapta tanítói oklevelét.

Miután 1897-ben Egerbe költözött, itt írta leghíresebb regényeit (pl. Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai stb.) S hogy miért is költözött Gárdonyi Egerbe? Ennek is megvan a maga története.

Gárdonyi a Millenium iránti tisztelete jeléül 1895-ben elhatározta, hogy az általa nagyra becsült költő, Dante Isteni színjáték című művének emlékére Pokol-körképet hoz létre. Egy év megfeszített munka után 1896 májusában a Városligetben elhelyezett pavilonban állították fel a körképet, de Gárdonyinak csalódnia kellett, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, rengeteg költséggel járt, nem sikerült az elképzelést gazdaságossá tenni.

Az író édesanyja így emlékszik arra az 1926. március 11-én megjelent Egri Népujság című lap hasábjain, hogy miért is kellett egy csendes helyre költözniük a budapesti forgatagból: „No, édesanyám elviszik még a dunnyáját is ha nem megyünk el innen. „Valami csöndes helyet kell választanunk…ahol én is írhatok. Mert könyvet akarok írni.” – mondta édesanyjának Gárdonyi. 

Ez a csendes hely lett tehát Eger, ahová diákkora óta nem látogatott el az író, azóta eltelt mintegy tizennégy év. 1896 októberében azonban ismét eljött a városba, amikor eladó házat keresett, hallgatván jó ismerőse, az egri születésű Bródy Sándor ajánlatára. Gárdonyi többfelé járt, más városokban is keresgélt, végül annyira megtetszett neki a Takács utcai ház a Cifra-Sánc negyedben a Hóhérdombon, hogy édesanyjának így számolt be róla: „Találtam egy kis házat. Az maga nem ér semmit, de a fekvése megfizethetetlen.” Édesanyja nagyon megdöbbent, mikor meglátta a „rozoga, lakhatatlan viskót”,.. no én ezt meg nem veszem” mondta. Végül mégis csak győzött az író akarata, olyannyira, hogy Gárdonyi itt élt egészen negyed évszázadon át, haláláig. Utolsó házként csend, nyugalom vette körül és gyönyörű kilátást biztosított Eger főbb nevezetességeire: a várra, a gótikus püspöki palotára, az egykori székesegyházra, a Tömlöc-, Föld-, Sándor-bástyákra, a templomok tornyaira.

A házat egy szőlészettel foglalkozó gazdától sikerült megvásárolni, aki eladósodott. Bizony szükség volt a felújításra, három szobára elég sokan voltak négyen, az író, édesanyja és Gárdonyi két gyermeke, az idősebb Sándor (1887–1965) és a fiatalabb József (1891–1948) akik ekkor kerültek apjukhoz, mert eddig édesanyjukkal éltek. Gárdonyi Géza a várra néző szobát foglalta el magának dolgozó- és hálószobának. Végül bővítésbe fogtak, miután megvették a szomszédos telket, melyen a család részére külön ház épült, két lakószobával, konyhával, üvegezett verandával, ebédlővel. Az újonnan felhúzott ház első köveit a család egy-egy tagja rakta le, közé helyezve néhány papírpénzt, így biztosítva a bőséges áldást.

Később Gárdonyi dolgozószobájára koncentrált és az átépítés során mennyezetablakkal, párnázott ajtóval látta el. Így nem zavarta a külvilág alkotás közben, éjszaka pedig gyönyörködhetett a csillagokban. Nagyon igényelte a csendet és a nyugalmat írás közben. Hamarosan még tovább terjeszkedett, ugyanis a várostól megkapta ajándékba a háza előtti területet.

Kedvelte a növényeket és az állatokat, olyannyira, hogy kertjét szinte arborétummá fejlesztette, ma is áll az a fenyőfa, melyet fiainak ültetett. Különös állatokat, apró gyíkokat tartott, ezek oly szelídek voltak, hogy az író kezéből ittak.

Gárdonyi mindig is kötődést érzett Dante munkássága iránt, a költő nagyságának elismeréseképpen a Gárdonyi ház bejáratát Dante szobrával díszítette. Több más szobra is volt még a kertjében: mitológiai alakoké, a magyar történelem hőseinek szobrai, többek között Bem apóé, Jókai Móré.

A légkör kedvezett az alkotáshoz. Édesanyja szerint első művei voltak az új házban a Kékszemű Dávidkáné, Az én falum, majd ezután következett talán legmaradandóbb alkotása, az Egri csillagok.

Az Egri csillagokat a Pesti Hírlap közölte elsőként folytatásokban 1899-ben, majd 1901-ben jelent meg önálló kötetben. Gárdonyi hosszas előtanulmányokat folytatott, mielőtt nekikezdett a regény megírásának. Alapos kutatómunkája nyomán tudta csak leírni a vár védelmét, a kazamaták állapotát, hiszen ez idő tájt még nem történt meg a feltárás, csak az ő munkája révén, nem sokkal halála után kezdődtek meg az ezzel kapcsolatos munkálatok.

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett Magyarország kedvenc könyve 2005-ben a Nagy Könyv játékon. Eger városa 2006-ban a Finnországból Egerbe költözött szobrászművésszel, Popovits Zoltánnal állíttatott emléket Magyarország kedvenc könyvének, mely alkotás a Nagy Könyv címet viseli és a Klapka utca és az Egészségház utca sarkán került elhelyezésre. 

Gárdonyi Eger iránti lelkesedését az Egri csillagok című művében Bornemissza Gergely szájába adja, aki egy dombtetőről megpillantva a várost, lelkendezve mutogatja vitézeinek: „Oda nézzetek fiúk, mert a jó Isten is odagyönyörködik most az égből.”

Gárdonyi könyvtáralapítóként is tevékenykedett a városban, 1904 tavaszán történt, hogy 100 kötet könyvet adományozott az egri irgalmas kórház javára, ezzel lerakta a mai könyvtár alapjait.

Az író kívánsága az volt, hogy kertjébe temessék, ahol oly sokat és oly szívesen tartózkodott. Mégis másként alakult, mert Tordai Ányos kezdeményezésére Gárdonyit az egri várhegy legmagasabb pontjára temették, mely voltaképp a délkeleti fülesbástya, innét verte vissza hajdanán Dobó katonáival együtt a törökök támadását. Közel a sírhelyhez a vártemplom maradványa, a nyughelyről épp a házára látni, amelyben élt és dolgozott. A temetésen Kosztolányi Dezső mondott beszédet. Egyszerű sírkövére saját kérésére a „Csak a teste” felirat került.

Látnivalók

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

Legegyszerűbben a Dobó István Vármúzeum melletti kijáraton át közelíthetjük meg a Gárdonyi Géza utca 28. sz. alatt levő Gárdonyi Géza Emlékmúzeumot. A ház klasszicista stílusban épült a 19. század végén. (A telek tulajdonképpen a Gárdonyi u. 28-30, ami régen Takács u. 24 volt.)

A kertes ház egyemeletes, földszintes, délkeleti oldalán tornáccal. Az épületben a házzal egykorú díszítés, berendezés, illetve nyílászárók találhatók. A kertnek a ház háta mögé eső részében, Gárdonyi kedvelt pihenőhelyén helyezték el 1965-ben az író ülő bronzszobrát, Somogyi Árpád alkotását. A Gárdonyi-házban az épület utcafronti és tornác felőli falán emléktáblák állítanak emléket az író munkásságának.

Az 1952-ben megnyitott emlékhely Gárdonyi Sándor jóvoltából eredeti állapotában lett felújítva és egykori főbb bútordarabjaiból, berendezési tárgyaiból, relikviáiból, majdnem teljes könyvtárából lett összeállítva egy állandó kiállítás. A maradék anyag a Dobó István Vármúzeumba került, melyek között levél, okmány, jegyzet, újságkivágás, titkosírásos anyag is található.

Gárdonyi kertjét és fiainak házát nem hagyták meg teljes egészében, a 20. század során felparcellázták, ma helyükön modern lakóépületek találhatók.


Forrás

Irodalom

  • Gárdonyi Géza a Startlapon
  • Gárdonyi Géza művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Egri Népujság (1926. március. 11.)
  • Gárdonyi Géza, az újságíró [elektronikus dokumentum] [gazdag bibliográfiával]
  • Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka [online]
  • Király Júlia: A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum: Az író otthona Egerben = Agria XLII. : Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Korompai János: Gárdonyi Géza ismeretlen irodalmi hagyatéka = Agria IV.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1966
  • Sebestény Sándor: Egri hagyományok: Irodalmi, művészeti, munkásmozgalmi és nyomdászati emlékhelyek. Eger, 1968
  • Simon Lajos (szerk.): Az egri remete:Tanulmányok Gárdonyi Gézáról halálának tíz éves évfordulója alkalmából. Bp., 1932
  • Szalay Sándor, Z.: Gárdonyi műhelyében. Bp., 1970
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, Gárdonyi Géza 1880-ban egri tanítóképzős diákként
2. kép, A Gárdonyi utcából szép a kilátás
3. kép, Gárdonyi háza Egerben
4. kép, A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum táblája
5. kép, Az Egri csillagok első részének kézirata
Héttorony (irodalmi magazin) - URL
6. kép, Gárdonyi „tibetűi”
7. kép, Gárdonyi Géza sírfelirata



Írta és fényképezte: Molnár Katalin