Harangöntő utca

Az utcanév története  ­­­­

Rövid, néhány házból álló utca. A Knézich Károly utcát köti össze a Dobó István utcával. Az egykori Harangöntő közzel azonos, de az 1788. évi összeírásban már Harangöntő utca a neve. A név azt is jelzi, hogy nemzedékeken keresztül harangöntők lakták az utcát. A harangöntő mesterségre utaló domborművet, mely az utca egyik házáról való, ma a Dobó István Vármúzeum őrzi.

Látnivalók

HARANGÖNTŐ UTCA 1. SZ.
Fazola- vagy Toborzóház

Egy korábbi ház felhasználásával a 18. század első felében épült, amelyet 1770-1780 között Vittmann Antal egri festő épített át. Lánya, Vittmann Erzsébet Fazola Jánoshoz (Fazola Lénárd fiához) ment feleségül, aki a városi pénztárosi állásra pályázott, ezért biztosítékul felajánlotta a házat a városnak.

Pénztárosként Fazola János 16 ezer forintot sikkasztott a város pénztárából, ezért a város lefoglalta és később teljesen birtokba vette a házat. Végül a város Fazola-ház néven toborzóháznak, verbunk-háznak használta 1840 és 1903 között. Később a Csépány család birtokába került. Az 1990-es években teljesen átépítették.

HARANGÖNTŐ UTCA 4. SZ.
Harangöntő-ház

1750-1762 között ebben a házban lakott Singer Mihály szobrász, majd Johel József harangöntőé lett a ház. A későbbi tulajdonosok is harangöntéssel foglalkoztak, például a 19. század közepén Bernecker Mátyás. 1930 körül Szmrecsányi Miklós még látta a régi ház padlásán a harangöntő mintákat. Breznay Imre Egri képeskönyvében is azt írja, hogy még sikerült megtalálnia ezeket az eszközöket. Egy 1923-ban megjelent cikkében Breznay közli, hogy az utolsó egri harangöntő, Korrencs Márk az 1860-as évek derekán halt meg.

A harangöntés egyébként igen jövedelmező foglalkozás volt, mivel Eger látta el az egész egyházmegyét templomi harangokkal. Az egri egyházmegye a püspökség időszaka alatt, vagyis 1804-ig magában foglalta a kassai és a szatmári püspökséget, tehát nagyon sok település tartozott hozzá.

Az épület északi része 1944-ben egy bombatámadás során megsemmisült. A homlokzatot díszítő két harangidomú dombormű a Dobó István Vármúzeumba került.

Utcavonalon álló, téglalap alaprajzú, földszintes lakóház a 18. század közepén épült barokk stílusban egy korábbi ház felhasználásával. Udvari homlokzatán faoszlopos tornác, keleti telekhatárán 19. század végi épületszárny. A 19. század közepén átalakították és kibővítették.

Napjainkban a Harangöntő-ház ad otthont Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpia- és világbajnok, Guinness-rekorder cukrászmester marcipánból és cukormázból készült lenyűgöző és ínycsiklandozó alkotásainak. A harangöntő mesterek életének és munkásságának emléket állítva egy harangöntő emlékszoba is kialakításra került, ahol régi, helyi készítésű harangok és a mára szinte feledésbe merült mesterséggel kapcsolatos érdekességek láthatók.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
  • Műemlékem.hu
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, A Harangöntő-ház bejárata
2. kép, A ház nyugati homlokzata
3. kép, Emléktábla
4. kép, Utcarészlet
5. kép, A Fazola-ház

Írta és fényképezte: Sztahó Eszter