Hatvanas ezred utca

Az utcanév története  ­­­­

A laktanya előtt vezető utca, Új kaszárnya utcának is nevezték. A 60. ezred Eger háziezrede volt.

Látnivalók

Laktanya

Az 1. szám alatt található a 19. század végén épült megyei laktanya. Az épület jelenleg üres, mert az egri helyőrségben működő 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljat 2007-ben Debrecenbe helyezték. A zászlóalj 44 évig állomásozott a Dobó István Laktanyában. Története itt olvasható.

A császári és királyi 60. gyalogezredet 1798. június elsején alakították meg. Először Eperjesen, majd Lőcsén állomásoztak, 1853-ban kerültek Egerbe, ezen a néven 1918-ig léteztek. A 60. gyalogezred tekinthető a Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd gyalogezred elődalakulatának.

Az első világháború és Trianon után a Nemzeti Hadseregben 1920 folyamán alakult meg az egri gyalogezred. 1920-ban avatták fel csapatzászlójukat, amelyet 1940-ig használtak.  1922-ben a magyar hadsereg hivatalosan felvette a Magyar Királyi Honvédség nevet, ekkor az ezred neve is megváltozott: 14. honvéd gyalogezred. Az ezredtörzs és az I. és III. gyalogzászlóalj állomásozott Egerben, a II. gyalogzászlóalj pedig Gyöngyösön. 1930-ban az ezred felvette Dobó István nevét, így alakult ki végleges elnevezésük: Magyar Királyi Dobó István 14. Honvéd Gyalogezred. Hivatalos ezrednapjuk október 13-a lett, utalva a sikeres Dobó-féle várvédelem utolsó napjára.

Egerben több helyen állomásoztak Az ezredtörzs és az ezredközvetlenek a Várlaktanyában és a vár alatti Szarvas laktanyában (Szarvas téren), a 14/I. és 14/II. gyalogzászlóaljak a megyei laktanyában és a Rossztemplom-kaszárnyában voltak elszállásolva.

Az egri ezred részt vett a napóleoni háborúk eseményeiben, ott voltak katonáink az 1805-ös austerlitzi és az 1809-es győri csatában, 1813-ban ott küzdöttek Lipcsénél a „népek csatájában”. Az 1848/49-es szabadságharc során harcoltak Isaszegnél, de Buda visszavételénél is. Az első világháborúban a szerbiai és a keleti fronton vetették be őket. 1942 nyarán a Don folyóhoz vezényelték az ezredet, ahol jelentős veszteségeket szenvedve biztosították a II. magyar hadsereg más egységeinek a visszavonulását. Csak 1945 áprilisában tették le a fegyvert Bajorországban.

Az ezred részletes történetét, szerepét a második világháborúban lásd. az irodalomjegyzékben.

A Vitkovics utcában, a Rác-templom mellett található kegyeleti emlékpark a gyalogezred katonáira, hősi halottjaira emlékeztet. A 60. ezred emlékműve a Hatvani kapu téren látható. A Tűzoltó téren is van egy első világháborús emlék, egy örökmécses, amelyet még 1988-ban állíttatott a Városszépítő Egyesület.


Forrás:

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Babucs Zoltán – Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek: Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred története. Bp., 2007 [alapvető szakirodalom]
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007 . p. 181-183.
  • Hermann István, ifj.: A Hatvanasezred emlékmű = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010. p. 67-76.
  • Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület honlapja
  • Nagy Gábor: A magyar királyi „Dobó István” 14. honvéd gyalogezred [elektronikus dokumentum]

Képek

1. kép, A megyei laktanya 1916-ban
2. kép, A laktanya bejárata
3. kép, A Rossztemplom-kaszárnya

Írta és fényképezte: Sztahó Eszter