Hatvani kapu tér

A tér nevének története

Az egri városkapuk egyikéről kapta a nevét. A Hatvani kaput 1789-ben úgy említik, mint Eger város legfontosabb kapuját, amelyen keresztül Hatvan felé jártak. 1836-ban bontották le. Nevezték még Hatvanyi kapunak, Szent János kapunak és Hosszú utcai kapunak is.

A térnek, illetve a mai tér bizonyos részeinek több elnevezése is volt.

A 19. század végétől Hunyadi térnek hívták, nevét Breznay Imre szerint egy kocsmáról kapta. Régebbi elnevezése a Pyrker tér. Később a Gárdonyi Géza tér nevet kapta. Mártírok terének is nevezték, mert a tér nyugati oldalán áll a kommunista mártírok emlékműve. Később a Lenin tér nevet kapta.

Déryné Széppataki Róza így írt naplójában egy egri látogatásáról:

„Egyszerre csak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek. […] Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér, hogy rengett belé a kapu tetején lévő sötét épület. Fekete volt, mintha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég múlt időkből … ” [a kapu rajza itt látható]

1687-ben, az egri vár és a város felszabadításakor a Hatvani kapunál sebesült meg a törökökkel vívott csatában Koháry István.

Látnivalók

HATVANI KAPU TÉR 4. SZ.
Gárdonyi Géza Színház

56-os emlékmű

Az emlékmű helyén korábban Makrisz Agamemnon Lenin-szobra volt, amelyet 1970. április 19-én állították fel. V. I. Lenint 1990 tavaszán elszállították. Király Róbert 1956-os emlékműve (1994) mellé 2006-ban helyezték el az erdélyi ötvenhatosok, 2007 tavaszán pedig a kommunista diktatúra áldozatainak emlékkövét.

Hatvanas gyalogezred emlékműve  

Az ezredet több mint 200 éve alapította a bécsi haditanács. A napóleoni háborúkban, az 1848/49-es szabadságharcban és az első világháborúban elesett 18 ezer katona emlékére állították 1932-ben.

A 60-as Hősi Emlékműbizottság 1929-ben szerveződött, díszvédnöke József királyi főherceg volt, fővédnöke Szmrecsányi Lajos érsek és Gömbös Gyula hadügyminiszter. 1930 nyarán a bizottság rendelkezésére állt a szükséges összeg, így felkérték Wälder Gyula műegyetemi tanárt, hogy készítse el a terveket. A 10 méter magas obeliszket Kienle György szobrászművész készítette. Az emlékmű felállítását szorgalmazó bizottság ügyelt arra is, hogy lehetőleg egri mesteremberek kapják meg a munkát, a 100-130 mázsás, Dunaharasztiból származó mészkőtömb kialakítását és felállítását.

Több helyszín is szóba jött az emlékmű elhelyezésére (a laktanya udvara, a Nemzeti Bank előtti tér, még az Érsekkert is), végül a színház előtti tér mellett döntöttek. Az átadási ünnepség 1932. október 10-én volt. A következő években az emlékmű és a tér a város egyik kiemelt „közösségi tere” lett, itt rendezték meg a hősök napi ünnepségeket, de az emlékmű előtt tisztelegtek 1941-ben a frontra induló honvédek is. 1961-ben lebontották, elszállították.

A szocializmus évtizedei alatt Eger háziezredének hősei előtt a Kisasszony-temetőhöz tartozó Hősök temetőjében lehetett tisztelegni. Eredeti helyére 1990. október 12-én helyezték vissza.

Szakáts Antal emlékműve

A tér nyugati oldalán látható Szakáts Antal szakaszvezető alvó oroszlános emlékműve. Szakáts 1859. július 4-én esett el Rivoltánál. Az emlékművet 1866 tavaszán leplezték le. Breznay Imre szerint Szakács néven anyakönyvezték az 1833. június 12-én született fiút. Egyszerű földműves szülők gyermeke volt, 1854-ben sorozták be. Soltyk ezredes, Szakáts parancsnokának egy 1860-ban kelt  levelét is idézi Breznay, ebben a „vitézek vitézének” nevezi Soltyk az egri katonát, és kéri a várost, hogy állítsanak fel egy emlékművet a tiszteletére. A szobor „Budapesten készült Marschallko szobrász műtermében” – folytatja Breznay Imre.

Munkásmozgalmi emlékmű

A tér északnyugati szegletében, a volt Magyar Szocialista Munkáspárt volt székháza előtti parkban található a Kígyóölő (más forrásokban Sárkányölő) című munkásmozgalmi emlékmű. Csontos László mészkőből készült két és fél méteres szobrát 1969-ben állították fel. A rendszerváltás előtt a szobor két oldalán Nagy József (1839-1921) és Nemecz János (1890-1920) sírja volt. Mindkettejüket a Tanácsköztársaság után végezték ki Egerben. Ma csak az emlékmű látható, az 1948. december 1-én a díszsírhelyre szállított hamvakat azóta tovább szállították.

A munkásmozgalmi emlékmű helyén állt korábban az Országzászló, amelyet közadakozásból állított fel a város 1936-ban Pünkösd vasárnapján, de Trianon miatt állandóan félárbócra volt eresztve a lobogó. A tervek szerint az Országzászlót újra fel fogják állítani Egerben, azonban nem az eredeti helyén, hanem a Pyrker téren, a témáról a helyi sajtóban több cikk jelent meg 2011-ben.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Békássy Jenő: Heves vármegye ujjáépítése Trianon után. Bp., 1931 [Kienle György életrajza a 108. oldalon]
  • Berecz Mátyás: Eger városfalai = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006
  • Bottlik Mihály [et al.]: Eger. Bp., 1973
  • Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 99-103.
  • Breznay Imre: Szakács Antal emléke = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 140-142.
  • Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
  • Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
  • Déryné emlékezési (szerk. Réz Pál). Bp., 1955. [1. köt., p. 241.]
  • Fekete Péter: Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről. = Magyar nyelvjárások: A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve. Debrecen, 2000. p. 147-152.
  • Gerő László: Eger. Bp., 1957
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007 . p. 152-153.
  • Hermann István, ifj.: A Hatvanasezred emlékmű = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010. p. 67-76.
  • Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
  • Szoborlap.hu

Képek 

1. kép, Eger régi, még fából épült színháza
Eger régen (Facebook oldal) - URL
2. kép, Az egri kőszínház
3. kép, A tér három tengelye (A 60. ezred és Szakáts Antal emlékműve, előtérben az Országzászló)
4. kép, A gyalogezred emlékműve reggeli fényben
5. kép, Az emlékmű
6. kép, A dicsőséges csaták az obeliszken
7. kép, Egy őszi napon
8. kép, A Hősök szobra egy régi képeslapon
9. kép, A Lenin-szobor elszállítása
Eger régen (Facebook oldal) - URL
10. kép, Az 56-os emlékmű
11. kép, A Szakáts-emlékmű a lombok között
12. kép, Az emlékmű felirata
13. kép, A munkásmozgalmi emlékmű

Írta és fényképezte: Sztahó Eszter