Ipolyi Arnold utca

Az utcanév története

A Csákóban köti össze az Ady Endre utcát és a Mocsáry Lajos utcát.

Az 1930-as és az 1943-as Eger-térképen is az Ipolyi név szerepel, akkor a gróf Tisza István és a gróf Apponyi Albert utcák összekötője volt. A név annak ellenére sem változott a szocializmus korszakában, hogy Ipolyi egyházi személy volt, akkor az Ady és az Úttörő utcákat kötötte össze.

Ipolyi Arnold életrajza

Ipolyi (Stummer) Arnold 1823. október 18-án született a Hont vármegyei Ipolykesziben. Apja, Stummer Ferenc főszolgabíró volt.

Pozsony és Nagyszombat után az esztergomi egyházmegye papnövendékeként a bécsi Pázmáneumban tanult. 1847-ben szentelték pappá. Mednyánszky Dénes családjánál lett nevelő, könyvtáros és levéltáros. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1860-ban már rendes tag.

Bartakovics Béla egri érsek 1860 tavaszán hívta egyházmegyéjébe, a törökszentmiklósi plébániát ajánlotta fel neki. 1862-ben tagja volt a Törökországba utazó magyar küldöttségnek, akik a szultán könyvtárában számos értékes korvinát fedeztek fel.

1863-ban lett egri kanonok, 1869-ben pedig a főegyházmegyei könyvtár prefektusa. Csak rövid ideig dolgozhatott együtt a bibliotéka kiváló könyvtárosával, Montedegoi Albert Ferenccel, mert Budapestre költözött mint a Központi Papnevelő Intézet rektora. Egyéb fontos közéleti funkciókat is betöltött, a Kisfaludy Társaság tagja, a Szent István Társulat alelnöke volt.

A Bartakovics Béla érsek aranymiséje alkalmából 1865-ben készült díszes album szerzője és szerkesztője. A bélapátfalvi ciszter apátság első leírója. Úttörő érdemei vannak Ipolyinak az egri vár régészeti feltárásában is. Az 1860-as években az ásatásokhoz levéltári kutatásokat végzett, így segítette Balogh Jánost, aki 1881-ben könyvet adott ki az egri vár történetéről. Ipolyi volt az első, aki hosszabb tanulmányt írt a várban található székesegyházról. Ez a munkája a már említett Bartakovics-emlékkönyvben jelent meg.

Lakásán értékes régiséggyűjteményt hozott létre, amelyet 1868-ban az Orvosok és Természetvizsgálók Régészeti Szakosztálya gyűlésén be is mutatott. Ipolyi akkor a Tárkányi Béla és a Klapka utca sarkán álló Orlandini-házban lakott mint bérlő. A szakosztály gyűlése, amelyen Ipolyi mint Eger szervező bizottságának az elnöke és mint az MTA tagja vett részt, fontos esemény volt a hazai műemlékvédelem megszervezésében. Ipolyit Toldy Ferenc az első magyar művészettörténésznek nevezte.

1871-ben Bartakovics érsek besztercebányai püspökké szenteli. 1878-ban az Országos Közoktatásügyi Tanács elnöke lett. Ő volt a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Képzőművészeti Társaság elnöke is. 1886-ban lett nagyváradi püspök. 1886. december másodikán hunyt el. A nagyváradi római katolikus bazilika altemplomában temették el.

Félszáz tanulmány a népköltészettől a régészeten át a művészettörténetig számtalan szakterülettel foglalkozik. Magyar mythologia (1854) című alapvető munkáját az Európa Könyvkiadó 1987-ben reprintben is megjelentette. Jelenleg életművének nagyobb része hozzáférhető. Megírta a Szent Korona történetét is. A Magyar Elektronikus Könyvtárban egy történeti életrajza olvasható.

Műgyűjteményét az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. Az Országos Képcsarnoknak magángyűjteményéből 60 régi festményt adományozott. Ipolyi Arnold 1999-től Törökszentmiklós város könyvtárának névadója.

Tudósi hitvallása: „Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s az által üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen s kétesebb a jövő”.

Látnivalók

Az utcában műemlék nem található.


Forrás

Irodalom

  • Ipolyi Arnold (Szócikk a Wikipédiából)
  • Ipolyi Arnold (Szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből) [műveinek bibliográfiájával]
  • Ipolyi Arnold (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból) [műveinek bibliográfiájával]
  • Antalóczi Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793-1996). Eger, 1996
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Cséfalvay Pál: Keresztény Múzeum Esztergomban [elektronikus dokumentum]
  • Cséfalvay Pál – Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv. Bp., 1989
  • Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold élete és műve (Előszó a Magyar mythologia reprint kiadásához. Bp., 1987)
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Kiss Péter: Ipolyi Arnold és az egri főegyházmegye (1860-1873) = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006
  • Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1946-ig. Eger, 1982

Képek

1. kép, Fényképfelvétel Ipolyiról
Magyarország a XX. században - URL
2. kép, Benczúr Gyula festménye
Wikipédia - URL
3. kép, Füredi Richárd mellszobra
Nemzeti Emlékcsarnok - URL 
4. kép, Ipolyi műve a bélapátfalvi ciszter apátságról (Egri Hittudományai Főiskola Könyvtára)

Írta és fényképezte: Barta Márton