Jankovics Dezső utca

Az utcanév története

A Cifrakapu térről nyíló rövid kis utcát régebben Tavasz utcának hívták.

Jankovics Dezső életrajza

1853-ban született Pusztaszikszón. Egerben járt gimnáziumba, majd az Érseki Jogakadémia hallgatója lett. A diploma megszerzése után 1876-ban ügyvédi irodát nyitott a városban. 1877-ben szolgabíró, majd árvaszéki ülnök és városi tiszti ügyész. Végül 1897-ben egri polgármesterré választották. Hivatali évei alatt a város nagy fejlődésen ment át: utak, járdák és vasbeton hidak épültek, felépült az Igazságügyi Palota, a mai bírósági épület a Törvényház utcában. Elkészült Eger első kőszínháza és a mai városháza.

Szorgalmazta a város közművesítését. Az 1910-es években meg akarta oldani a vízvezeték, a csatornázás gondjait. Ő javasolta, hogy a város vásárolja meg az érsekségtől a fürdőt. Erre 1914-ben került sor. Tervei között szerepelt a városba látogató vendégek elhelyezését megoldó szállodák építése is. Intézkedéseivel Egert kiemelt fürdővárossá kívánta fejleszteni, sajnos a világháború évei alatt ezek az elképzelések csak részben valósulhattak meg.

Jankovics Dezső 1901-ben a tervezett Dobó-szobor felállításán munkálkodó szoborbizottság egyik szervezője. 1909 és 1933 között a Kaszinó elnöke. Alapítótagja az 1874-ben megalakult Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesületnek, alelnöke az Egri Takarékpénztárnak. Országosan is elismerték érdemeit: királyi tanácsos lett, valamint megkapta a Ferenc József Lovagrend tiszti keresztjét.

Jankovics 1918. október 31-én táviratban értesült a Károlyi-kormány intézkedéseiről. Összehívta a városi tanácsot, amely támogatásáról biztosította a Károlyi-kormányt, a városi közgyűlés rendkívüli ülésen Károlyi Mihályt, akinek érdemeit a polgármester hosszan méltatta, Eger díszpolgárává választotta. Jankovics Dezső részt vett a polgárőrség megszervezésében is. A november 3-án megalakult Egri Nemzeti Tanácsnak elnöke lett, de két hét múlva lemondott.

Jankovics Dezső 1933-ban hunyt el. Az egri Hatvani temetőben nyugszik.

Látnivalók

Az utcában műemlék épületeket nem találhatunk.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai: Heves megye. Bp., 1909 (elektronikus elérés)
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Lénárt Andor: Szemelvények Eger történetéből. Eger, 1985
  • Misóczki Lajos: Heves megye idegenforgalma, 1901-1944 = Studia Miskolcinensia 3. : Történelmi tanulmányok. Miskolc, 1999. (elektronikus elérés)
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. I. köt. Eger, 2010

Képek

1. Utcarészlet
2. Utcarészlet
3. Utcarészlet

Írta és fényképezte: Varga István