Kálnoky utca

Az utcanév története  ­­­­

A Tordai Ányos utcából nyílik, a Hajdúhegy egyik utolsó utcája. A rövid utcában modern családi házak találhatók festői környezetben.

Kálnoky László életrajza

Kálnoky László 1912. szeptember 5-én született Egerben a Telekessy István utca 4. szám alatt. Édesapja, Kálnoky István, városi tanácsnok volt, majd 1939 és 1944 között a város polgármestere lett. Az ország náci megszállása után tiltakozásul lemondott tisztségéről.  Nagybátyja Kállay Miklós író volt. A család később a Széchenyi utca 2. szám alá költözött.

A ciszterci főgimnáziumban 1922-től 1930-ig tanult, mindvégig jó eredménnyel. Költői pályája diákkorában indult, már tizenöt éves korától verseket írt. A középiskolában a Vitkovics-önképzőkörben tevékenykedett, utolsó éves korában a kör jegyzőjévé választották. 1930-ban egy verses műfordításával és három szonettjével 20 pengős pályadíjat nyert. A fiatal Kálnoky sokat utazott, bejárta Európát. Versenyszerűen úszott, teniszezett.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte jogi tanulmányait, de a második évet már szülővárosában járta az Érseki Jogakadémián. Doktorátusát végül a pécsi egyetemen szerezte meg 1935-ben. Egerben kezdett dolgozni, a városházán fő feladata 1939 után az Egerbe érkező lengyel menekültek segítése volt. 

Hivatali munkáját lelkiismeretesen végezte, 1940. november 4-én kelt működési bizonyítványa is igazolja ezt: „Szolgálati ideje alatt feletteseinek teljes elismerését érdemelte ki, működésével mind a közigazgatási jogszabályokban, mind a hivatali felek való bánásmódja és szolgálatának minden tekintetben való teljesítése által.” Egri hivatali évei alatt a kisvárosi értelmiségiek szokványos életét élte, kávéházakba, futballmérkőzésekre járt, bálokon vett részt.

Talán nem annyira szokványos módon sokat és tudatosan olvas. Már gimnazista korában előfizetett a Nyugatra, kedveli a német, a francia és az angol irodalmat, Heine és Baudelaire költészetét, Schopenhauer filozófiai írásait.

Egerben készült verseiről csak újságíró barátjával, Apor Elemérrel beszélgetett. A Magyar Rádióban 1976 őszén így nyilatkozott első verseskötete keletkezésének körülményeiről: „Egerről sosem feledkeztem meg, időnként egy-egy vershez Eger adta az ihletet — fiatal koromban írtam ciklust is, mikor még ott éltem.” Költői munkásságának elismeréseként 1940-ben az egri Gárdonyi Géza Társaság tagjává választotta, amely gesztust Kálnoky nem tartott igazán megtisztelőnek „…csak azért nem utasítottam vissza, mert nem akartam sem botrányt okozni, sem a Társaság jóhiszemű, de túl konzervatív ízlésű és tájékozatlan vezetőit megbántani.”

Kitüntetéssel tette le a közigazgatási vizsga belügyi szakvizsgáját, majd 1941-ben belügyminisztériumi segédtitkárnak áthelyezték a fővárosba. Szülővárosát sohasem felejtette el, később is többször ellátogatott Egerbe.

Egerben Apor Elemér költő (1907-1998) fedezi fel és támogatja az első kötet megjelenését. Kálnoky sokat tanul a művelt irodalmártól, mesterének tekinti, soha nem felejtette el Apor barátságát, versben is megidézte őt.

Egerről is számtalan verse szól, például a fiatal költő Az árnyak kertje című kötetében az Őszi képek kisvárosból című ciklus, vagy a már érett alkotó Egy elkallódott lángész című költeménye. Farsang utóján című kötetében olvashatjuk ezt a versét:

Az elsodortak
Újra és újra látom a képet, amely köznapiságával lenyűgöz,
banalitásával mellbe vág, szürkeségével lehengerel,
az egri főutcát a század harmincas éveiben,
a nyüzsgő esti korzót a liceumtól a moziig
terjedő kurta útszakaszon,
a sárga lámpafényben fürdő, elmosódott arcokat,
a gömbölyű hasú, középkorú urak méltóságteljes lépteit,
a vastag arany óraláncokat, amint a hivatalfőnökök vagy módosabb kereskedők
állig begombolt mellényét szegik rézsútosan, [folytatás]

Kálnoky László részletes életrajzának Egerhez már szorosan nem köthető fejezetei a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain olvashatók. Kálnoky László tiszteletére 2011 tavaszán első alkalommal szervezte meg az Eszterházy Károly Főiskola és a Miskolci Egyetem a Kálnoky László Regionális Nemzetközi Egyetemi, Főiskolai Versmondó Versenyt, amely nagy sikert aratott.

Egerben működik a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület, vezetője Dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész.

Látnivalók

Az utcában műemlékek nincsenek.


Forrás

Irodalom

  • Alföldy Jenő: Az Eger-motívum Kálnoky László költészetében = Agria 2008. ősz
  • Alföldy Jenő: Kálnoky László. Bp., 1977 [online]
  • Alföldy Jenő: A lelkiismeret szava: Két költő a szülötte városból: Apor Elemér és Kálnoky László szellemi kapcsolatáról = Agria 2007. tél. [online]
  • Bán Zoltán András: A banalitás megdicsőülése: Kálnoky László költészetéről = Magyar Narancs XIX. évf. 22. sz. [online]
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Ködöböcz Gábor: Élmény- és érzékenységformák érintkezése Apor Elemér és Kálnoky László költészetében = Agria 2007. tél. [online]
  • Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia (Kálnoky László)
  • Szecskó Károly: Kálnoky László költő egri évei = Hevesi Szemle XVII. évf. 5. sz.
  • Szentesi Zsolt: Tisztelgés a költőtárs előtt = Agria 2007. tél. [online]
  • Varga István, Cs.: A testvérmúzsák szolgálatában: Pályaképvázlat Apor Elemérről [elektronikus dokumentum]


Képek

1. kép, A szülőház Egerben
2. kép, Emléktábla Kálnoky szülőházán
3. kép, A költő 1954-ben
4. kép, Kálnoky László a hetvenes évek elején
5. kép, Az idős Kálnoky László
6. kép, Sírja a Farkasréti temetőben


Írta és fényképezte: Sztahó Eszter