Kandra Kabos utca

Az utcanév története 

A Hősök utcájából nyíló, a Kisasszony utcával párhuzamosan futó utca. Régebben Keskeny utcának is nevezték.

Kandra Kabos életrajza

Kandra Kabos 1843. április 29-én egy bányászcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot Felsőbányán (ma Románia).

Elemi iskoláit szülőhelyén és Szatmárnémetiben végezte, majd 1858-tól az egri ciszter gimnázium diákja lett. Városunkban járt teológiára, 1869-ben szentelték pappá. Káplánként dolgozott Szihalmon, Kistályán, majd Verpeléten. 1877-ben hejőbábai, majd egy évre rá nyírlugosi lelkész. 1881-ben lemondott javadalmairól és Egerbe költözött, ahol szépírói és tudományos munkásságát Szvorényi József és Ipolyi Arnold is támogatta.

1878-ban a Műemlékek Országos Bizottságának kültagjává nevezte ki Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1886-ban az egri főkáptalani levéltár levéltárosa lett. A Tiszafüredi Régészeti Társulat tiszteletbeli tagjává választotta. 1884-ben értékes pecsétlenyomat- és aláírásgyűjteményét az egri Érseki Líceum Múzeumának ajándékozza.

Tanulmányai a Századokban, az Egri Egyházmegyei Közlönyben, az Archeológiai Értesítőben stb. jelentek meg. 1885-ben megindította és szerkesztette az Adatok az egri egyházmegye történelméhez című sorozatot.

Kandra Kabos kutatta a magyarok ősvallását, mitológiáját is. Ennek eredménye lett az 1897-ben Egerben megjelent Magyar Mythologia című munka, amely a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető. A mű megjelenése után a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává jelölték, de a mű körül kibontakozó vita miatt végül nem választották meg.

1898-ban ő adta közre Samassa József egri érsek költségén a Váradi Regestrumot. Megírta a mátrai Benevár és a bükki diósgyőri vár történetét, társszerzője volt az egri alapítványi női kórház históriáját bemutató kötetnek is. A Magyar Koronában Barkóczy Ferenc püspökről publikált egy tanulmánysorozatot, de írt Szent Buldusról, a felsőtárkányi karthauziakról, a kácsi apátságról, Aba Sámuel királyról vagy az egri céhekről is.

1905. június elsején hunyt el, szépen felújított síremléke a Kisasszony-temetőben látható.

Szecskó Károly róla szóló kismonográfiája 2000-ben jelent meg Egerben a Főegyházmegyei Könyvtár és a Hittudományi Főiskola kiadásában. A kötetben Kandra tudományos és szépírói munkásságáról egyaránt olvashatunk. A mű értékes része Kandra Kabos műveinek bibliográfiája.

Látnivalók

Az utcában műemlék nem található. 


Forrás

Irodalom

  • Kandra Kabos (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
  • Kandra Kabos (szócikk a Magyar Katolikus Lexikonból)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai: Heves megye. Bp., 1909 (elektronikus elérés)
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Koncz Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Szecskó Károly: Kandra Kabos. Eger, 2000 (recenziója a Magyar Könyvszemlében Földvári Sándortól 2000/4. sz.) 

Képek

1-4. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Varga István