Katona István tér

A tér nevének története ­­­­

A volt Gőzmalom telkén kialakult tér, régebben itt állt a vásárcsarnok, a mai piac elődje. Korábban Halpiacnak is nevezték.

A tér névadója jezsuita tanár, történettudós és könyvtáros volt.

Katona István életrajza

A Nógrád vármegyei Ipolybolykon született 1732. december 13-án. Az egri jezsuita gimnáziumba járt, a mai Maczki Valér utcában volt a szállása Udvardy Pál szabómesternél, amint erről érdekesen ír a Historia critica 27. kötetében (lásd. Breznay 128. p.)

Miután 1750-ben belépett a jezsuita rendbe, Kassán és Nagyszombatban folytatta tanulmányait. A doktori fokozat megszerzése után előbb a rend gyöngyösi, kassai, nagyváradi és komáromi iskoláiban tanított, majd 1765-től a nagyszombati egyetemen a retorika és a történelem tanára lett. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, majd az egyetemet 1777-ben Budára helyezték, de egészen 1784-ig megtarthatta tanári állását, akkor azonban nyugdíjazták.

A következő években Katona beutazta az országot, történeti forrásokat kutatott fel és gyűjtött össze. Éveken át levelezett Eszterházy Károly püspökkel, leveleik az egri érseki levéltárban találhatók. 1790-ben a kalocsai érseki könyvtár igazgatója lett. 1806-tól haláláig a helyi szeminárium rektora. 1811. augusztus 19-én hunyt el, a kalocsai főszékesegyházban temették el. Értékes magánkönyvtárát a rozsnyói káptalannak adományozta.

A magyar egyházi történetírás egyik kimagasló alakja, Pray György mellett a kor meghatározó jezsuita tudósa. Az 1779 és 1817 között megjelent 42 kötetes Historia critica regum Hungariae hatalmas történeti anyagot dolgoz fel, ma is alapvető forrásmunka. 1800-ban jelentette meg a kalocsai érsekség történetét feldolgozó két kötetes művét (Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae).

Látnivalók

A téren napjainkban műemlék épületeket nem láthatunk, viszont korábban két különleges létesítmény is működött ezen a területen: egy szerzetesi fürdő és a törökök puskapormalma.

A mai Katona István téren állt a törökök lőpormalma, a hat tornyú, külön őrséggel és parancsnoksággal védett ún. Bárutkháne erődítmény, amelyet Köprili Mohamed építtetett 1658-ban. A malmot az Eger-patak minden oldalról körülvette, a várossal hidak kötötték össze. Az egri pasalik területén lévő török erődítményeket látta el lőporral. 1691-ben felrobbant.

Az első egri fürdő is a téren állt. A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. A török ostrom előtt, 1551-ben pusztult el.


Forrás

Irodalom

  • Katona István (szócikk a Magyar Katolikus Lexikonból)
  • Katona István (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
  • A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapja
  • Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár honlapja
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. I. köt. Eger, 2010

Képek 

1. kép, Katona István arcképe
2. kép, A piaccsarnok
3. kép, Patakparti utcarészlet
4-5. kép, Katona tér


Írta és fényképezte: Varga István