Keglevich Miklós utca

Az utcanév története

A Sas útról délre a Külső sor utcából nyíló utca. Korábbi neve Grőber utca (1943). Az utca nevét Keglevich Miklósról, a Heves vármegyei szabadelvű ellenzék vezéréről kapta.

Gróf Keglevich Miklós életrajza

A szilvásváradi uradalom és Pétervásár birtokosa, gróf Keglevich Miklós (1799-1847) kora híres-hírhedt alakja volt. „Nagy vagyoni állása és főúri rangja is képesített arra, hogy a hazafias érzelmekben és nemzeti törekvésben buzgólkodó megyei rendek élén, lelkesítő vezéri szerepet vigyen.” Már 1820-ban feltűnt a megyei közélet terén. A vármegye a kormányzat alkotmányellenes törekvéseivel szemben, a törvény és alkotmány érdekében a legszilárdabb védelmi álláspontra helyezkedett.

Tréfáival és csínytevéseivel is kitűnt az akkori arany-ifjúság tagjai közül. Az egykori Oroszlán vendégfogadóban számtalanszor rendezett hetedhét országra szóló dáridókat.

A társadalmi élet mintegy központja volt abban az időben a parádi fürdő. Főleg az annyira kedvelt csevicze-forrás élvezete, a vármegye szórakozni vágyó és mulató nemességét tömegesen vonzotta ide. Ide járt szórakozni gróf Keglevich Miklós is. 1820-1823. évek nyarán a túlzott tréfáinak, csínyeinek következménye perek sorozata lett.

Jókai Mór feljegyzéseiből kiderül, hogy Kárpáthy János figuráját (Egy magyar nábob), illetve Bálvándy gróf (És mégis mozog a föld) vérbő, különc alakját a szilvásváradi gróf ihlette.

Az 1833. évi október 22-re hirdetett részleges tisztújítás és követválasztás idején is vezető szerepet játszott, mint megyei ellenzéki vezér. A választást megelőző napon Pyrker érsek konzervatív hívei és a haladó gondolkodású megyei nemesek között fegyveres összetűzésre került sor Egerben. A választás napján ugyanitt erőszakkal választatták meg saját jelöltjüket országgyűlési követnek az ellenzékiek. Ennek következtében kirobbant perben Keglevichet is börtönbüntetésre ítélték. Szomorúan tünteti fel e per az akkori közállapotokat, a végletekig kiélezett pártvillongásokat. Keglevichet tartotta mindenki a vármegyében a hazafias nemzeti irány, a szabadelvű haladás első vezérének, ezért törtek vesztére a kormány emberei, ezért kellett bűnhődnie.

1843. február 2-án megválasztották az Egri Kaszinó elnökévé, aki már az alapításban is részt vett s évek óta tagja volt a választmánynak. A Kaszinó és az egri polgárság egyetlen elnökéhez sem mutatott annyi és olyan vonzalmat, mint Keglevich grófhoz. Szilváson hunyt el 1848. február 15-én. A rendek fényes elégtételt szolgáltattak neki. Mihelyt haláláról értesültek, nagy magasztalások között iktatták jegyzőkönyvbe hazafias érdemeit, s Barabás Miklós festőművésszel megfestették a gyűlésterem számára életnagyságú arcképét. Ennek leleplezése Schneé főjegyző alkalmi beszéde kíséretében az 1849. évi június 15-i gyűlésen történt.

Az országos jelentőségű klasszicista műemlék, a szilvásváradi református kerektemplom építése is a gróf nevéhez kötődik. A szájhagyomány szerint a hithű katolikus gróf azért vállalkozott az építésre, mert valamilyen ügy miatt összeveszett Pyrker érsekkel, így a reformátusoknak szánt ajándékkal akart borsot törni az érsek orra alá. Bizonyára sikerült is neki. Ami viszont tény, az építéshez nyújtott segítségét egy kikötéshez kötötte. A templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: "Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái". A felírat vasbetűi a Szalajka-völgyi vashámorban készültek.

Látnivalók

A nevét viselő utcában műemléki, illetve műemlék jellegű épületek nincsenek. Az utca mindkét oldalán felújított földszintes kertes családi házak láthatók.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József - Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei II.: a belterület nevei. Eger, 1973.
  • Breznay Imre: Az Egri Kaszinó százéves története. Eger, 1934
  • Borovszky Samu: Heves vármegye. Budapest, 1909
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Pécsi István: Üzennek az ősök: műemléki barangolások Heves megyében. Eger, 1983
  • Szederkényi Nándor: Heves vármegye története IV.: Egervára visszavételétől, 1687-től 1867-ig. Eger, 1893
  • Zalár József: Visszapillantás az Egri kaszinó ötven éves multjára. Eger, 1883

Képek

1. kép, Gróf Keglevich Miklós
2-7. kép, Utcarészlet


Írta és fényképezte: Kiss Adrien