Klapka György utca

Az utcanév története

A Deák Ferenc utcától az Eger-patakig tartó utca. Nevezték Fürdő utcának és dr. Szmrecsányi Lajos utcának is.

1927-ben a korabeli sajtó így írja le: „A dr. Szmrecsányi Lajos utca lesz a következő évben Eger város legszebb utcája. Egyik során az impozáns Petro-ház, a kétemeletes Jegyző Internátus, a kétemeletes Siketnéma Intézet, a Wälder Gyula által tervezett kétemeletes, barokkstilű városi, nagy modern szálloda, egyik legszebb városképét adják Egernek. A másik oldal régi épületeinek díszes sorában nemrég épült fel az Angolkisasszonyok intézetének kétemeletes új épületszárnya, amely úgy külső szépségével, mint belső berendezésével Eger legszebb új épületei közé tartozik.”

Az utca mai neve Klapka György emlékét idézi, aki a kápolnai csata előtt Görgeyvel együtt Egerben is tartózkodott.

Klapka György életrajza

Klapka György (Temesvár 1820 április 7. – Budapest 1892 május 17.)

Látnivalók

Az utca nyugati végénél a színházépület, illetve az Orlandini-ház hátsó homlokzata áll, amely Ipolyi Arnold a kiváló művészettörténész-régész tulajdonában is volt. 1868. augusztus 21-29. között a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága Egerben tartotta a XIII. Nagygyűlését. A régészeti szakosztály ebben a házban ülésezett Ipolyi elnökletével. Ipolyi és Rőmer Flóris érdeme, hogy felhívták a figyelmet a műemlékek sanyarú állapotára, és lényegében ezzel indult meg a hivatalos magyar műemlékvédelem. Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat a századik évforduló alkalmából emléktáblát helyezett el a ház Klapka utcai oldalán.

KLAPKA GYÖRGY U. 7. sz.
Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
(Angolkiasszonyok intézete)

1926-ban kezdték el az Angolkiasszonyok intézetének bővítését a Szmrecsányi utca felé. Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter egymilliárd hatszáznegyvenmillió korona állami segélyt utalt ki az intézet bővítésére. Egy kétemeletes, „L” alakú szárnnyal gyarapodott. A tiszta barokk stílusú épület az egész vármegyében elismert Nagy Testvérek építési vállalkozók szaktudását dicsérte. Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezetét a legpontosabb és legmegfelelőbb formák között hajtották végre. Az új iskola homlokzata az Érsekkert felé néz. Bejárata, a nagy kőből faragott kapu is a Szmrecsányi Lajos út felé nyílik. A kétemeletes épület földszintjén a polgári iskola négy osztálya nyert elhelyezést, az első emeletet pedig a felsőkereskedelmi iskola tantermei és a rajztermek foglalták el. Külön említést érdemel a tornaterem, amely a legmodernebb mintára, abszolút pormentes parafa-linóleum padlóval, vastag nemez-szövetekbe burkolt vasgerendázaton épült, hogy az alatta levő tantermekbe a legcsekélyebb zaj sem hatolhatott be a ruganyos alapzaton keresztül. A 210 négyzetméter nagyságú díszteremben hatalmas színpadot is építettek a házi előadások, s a műkedvelő ifjúsági színjátszók számára. Az új épületszárnyat 1927. október 2-án ünnepélyes keretek között szentelte fel dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek.

Az államosítás után, 1950 nyarán megtörtént a kereskedelmi leány középiskola és a kereskedelmi fiúiskola egyesítése, s az intézmény fokozatosan leányiskolává vált. Az iskola 1951-ben új elnevezést kapott, Közgazdasági Középiskola lett, majd 1952-től Közgazdasági Technikum. 1956 májusában ünnepelték az iskola fennállásának 35. évfordulóját, ekkor kapta az Alpári Gyula Közgazdasági Technikum elnevezést. 1961-től lett Közgazdasági Szakközépiskola.

Az intézmény fennállásának 80. évfordulója alkalmából 2001. szeptember 21-én felvette Andrássy György nevét.

Park Szálló
(Korona Szálló)

1894. május 21-én az akkor még Fürdő utcának nevezett régi Korona Szálló átalakított termeiben ideiglenes jelleggel kezdte meg működését a dohánygyár. Kihelyezett oktatókkal indult meg a munkásnők betanítása, majd beindult a szivargyártás. Két évig készültek itt a kézzel sodort szivarok, majd 1896. október 1-én átköltöztek a felépült új dohánygyárba. Ezután ismét vendéglővé alakították át az épületet.

Eger város képviselőtestületében már 1926-ban felmerült a gondolat, hogy a régi Korona Szálló helyére egy modern, a fürdővárosnak megfelelő szállodát kellene építeni. Pénzhiány miatt azonban csak a következő évben indulhatott meg az építkezés. A város a régi Korona Szálló bérlőjét, Juhász Istvánt ‑ akinek bérleti joga csak 1932-ben járt volna le ‑ húszezer pengő kártérítéssel elégítette ki. Így a Korona lebontását 1927. augusztus 1-én kezdhette meg a város. Négyen pályáztak a Wälder Gyula műegyetemi tanár által tervezett kétemeletes új szálloda megépítésére. Végül a Greiner és Baczó budapesti céget bízták meg, alvállalkozóként több egri cég is részt vett a munkálatokban.

Az új szálloda költségei a tervezett 600 ezer pengő helyett közel egymillió pengőre rúgtak, amely óriási terhet rótt a városra. (A régi Koronában egy banketten azt mondta egy tekintélyes közéleti férfiú: „Koldus ember rongyos ingére nem gyémánt gombok kellenek.”)

Felmerült a gondolat, hogy a város eladja az elkészült új szállodát, de végül a bérbeadás mellett döntöttek. Eger város tanácsa a város tulajdonát képező Korona szálloda és étteremre zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetett. Az új bérlő Unterreiner János lett, aki a budapesti Palace, a balatonföldvári és tátrafüredi szállodáknak volt hosszú éveken át vezetője. Ő volt az első, aki a vidéki szállodák között eltörölte a borravalórendszert.

A korabeli sajtó így mutatta be az új létesítményt: „A Korona szálló új alakjában egyik legérdekesebb, legkedvesebb épülete lett a városnak. Barátságos, hívogató, lombos teraszokkal, jó fekvésű erkélyekkel, kedves zöld zsalugáterekkel tarkított fogadó-épület. A Szmrecsányi utcai homlokzaton közvetlen bejárat vezet a mély földszinten elhelyezett német mintára készült külön söröző helyiségbe, vagy fel a régi terasz helyén ma is megmaradó külső teraszra, de itt van elhelyezve a szálloda főbejárata is. Az előtérből közvetlenül a szállodai hallba jutunk, innen nyílik a reggeliző szoba és a két kisebb és nagyobb étterem. A földszinten a keleti szárnyat egy nagyobb, nyitott terasznak, télen táncteremnek használható terem foglalja el.

Az I. és II. emeleten 40 szoba található. A jobb szobák külön teraszáról vagy erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a soktornyú városra, a távoli hegyekre, vagy a közvetlen alattunk elterülő érsekkertre.”

Ünnepélyes átadására 1929. március 30-án került sor. Étterme, grillje, eszpresszója, hangulatos kerthelyisége a társadalmi élet gyakori színhelye volt. 1935-ben némileg átalakították a házat, a mélyföldszint fölött 1936. február 8-án megnyílt a Kis Korona, a Korona esti táncos helyisége, „olyan hangulattal, amelyet csak a világvárosok legelőkelőbb, legszebb esti tánchelyei helyei árasztanak. Az ízlés, finomság, ötlet kis ékszerdoboz a Kis Korona, és méltán lesz országos hírű látványossága Eger városának”.

1944-ben átvonulási szállás és istálló is működött a falai között. 1949. október 15-én államosították a Korona szállodát, nevét Táncsics Szállóra változtatták, majd később Egri Csillag lett. 1957. január 1-én kapta a mai napig használatos Park Szálló nevet.

A 2007-es felújítást követően nyerte vissza eredeti, század eleji arculatát.

KLAPKA GYÖRGY U. 8. sz.
Fehérszarvas Vadásztanya Étterem

A Korona Szálló megnyitásakor a város az egri kisprépostságtól vásárolta meg a területet egy pincészettel együtt. Az 1960-as évek közepén kezdték el az új létesítmény kialakítását. A Park Szálloda kerthelyisége alatti részt beépítették és hozzácsatolták a pincerendszer használható részét. 1969. szeptember 6-án megnyitotta kapuit Eger legújabb látványossága, a Fehérszarvas Vadásztanya Étterem. Balogh György egri építészmérnök készítette az üzlet terveit. A megnyitáskor az étterem mellett a pincerendszer egyik ágában borozó is működött, majd később azt a rész megszüntették.

A kezdetektől Konkoly György vezeti az éttermet, aki meghatározó szerepet játszik a megyeszékhely vendéglátásában. Nem csak étel és italkínálatával, hanem küllemében is folyamatosan megújul a több évtizedes múlttal rendelkező, Vadásztanya. Egyedi hangulatot áraszt, különösen a faszénparázzsal táplált látványkonyhája. Különleges ízek, nemes italok gazdag kínálatával várja vendégeit. Nem mindennapi ételkülönlegességekkel teszik felejthetetlenebbé az itt eltöltött órákat. Az étterem jellegéből adódó ínyenc hal- és vadételek, valamint a grillezett étkeket kedvelők is megtalálhatják az ízlésüknek legmegfelelőbbeket. A borvidék neves borászatainak zamatos borai tovább fokozzák a kulináris élvezeteket. Esténként sramli-, szalon- és jazz zene gondoskodik a hangulat fokozásáról.

1985-ben elnyerte a Gasztronómiai újságírók Nemzetközi Szövetségének, a Fipregat-nak szakmai kitüntetését, a Védnöki táblát.

Fagylaltkert

A Fagylaltkert 1956. május 1-én nyitotta meg kapuit a Park Szálló üzemeltetésében.

Az 1960-70-es években a családok egyik leglátogatottabb szórakozóhelyei között szerepelt. Csodálatos környezetben kínált kikapcsolódási lehetőséget. Ínycsiklandó süteményei, finom fagylaltjai, hangulatos szökőkútja, a kert végében található kis vadas-parkjának állatai, kivált legelésző őzei tették vonzóvá a gyerekes családok számára is, a népszerű nevén Fagyikertnek nevezett kis gondozott parkot. A lombos fák alatt sokan töltötték – különösen – vasárnap délutánjaikat, esténként pedig élő zene várta a táncolni vágyókat.

1984-től 1990-ig szerdánként este 5-től 10-ig a szórakozni vágyó fiatalok vették birtokukba a Fagyikertet. Itt működött a híres „Zsibi-féle disco.” Nyitás előtt már hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt várva, hogy bejuthassanak Eger legnépszerűbb discojába. A 90-es évek elején Schöller-különlegességekkel csalogatták a vendégeket az egri Fagylaltkertbe. Egy rövid ideig ismét disco zenétől volt hangos a Fagyikert, majd az egriek legnagyobb bánatára a 2000-es évek elején végérvényesen bezárta kapuit.

KLAPKA GYÖRGY U. 10. sz.
Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet és Diákotthon
(Siketnéma Intézet)

Egerben a siketek iskolája 1901. október 15-én az akkori Király utcában kezdte meg működését, amelynek első igazgatója Mlinkó István volt. A beiskolázott tanulók egyre növekvő száma egy korszerű, tágas iskola építését tette szükségessé. A harminc pályázó közül az egri Márkus Testvérek kaptak megbízást az Érsekkert előtti téren, a Jegyzőinternátus és a Korona szálloda közötti területen az intézet felépítésére. Wälder Gyula tervei szerint készült el 1928 szeptemberére a mai Klapka utcai intézet, amely azóta is színhelye az északi régióban élő hallássérült gyermekek oktatásának. 2005-ben az épületet felújították, s Szalézi Szent Ferenc szobra ismét elfoglalhatta méltó helyét, amely egykor az utca homlokzatát díszítette.

KLAPKA GYÖRGY U. 12. sz.
Eszterházy Károly Főiskola Érsekkerti Épülete
(Érsekkerti Kollégium, Hámán Kató Főiskolai Leánykollégium, Jegyzőinternátus)

1906-ban alakult meg a Borsod-Gömör és Hevesvármegyei Jegyzők Egri Tápintézete, amely a Dobó utcában bérelt helyiségben 12 tanulót látott el. A következő évben már a Káptalan utca 20. szám alatti emeletes házat bérelte ki. 1912-ben már arról gondolkodott az intézmény vezetősége, hogy saját házat emeljen az internátus céljaira. 1913-ban 60 ezer koronát adott a belügyminiszter erre a célra, Eger város pedig ingyen telket adott. Minden készen állt a nagy terv megvalósításához, amikor az internátus leglelkesebb harcosa Jászberényi Miklós mezőtárkányi főjegyző váratlanul elhunyt. 1914. augusztus elejére volt kitűzve az egri Jegyzőinternátus épületére hirdetett versenytárgyalás megtartása, amely azonban miután megtörtént a hadüzenet, eredménytelenné vált. Pedig ekkor már dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek is segítségére sietett a jegyzőknek, s felajánlotta azt a területet, amelyen majd az új internátus felépült.

A háború nagy nehézségek elé állította az egyesületet: a tőke elfogyott és a magánosok nagylelkű adakozása mellett sem tudták fenntartani. Így érlelődött meg a gondolat, hogy a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének adják át az intézményt. Ez 1921. augusztus 21-én meg is történt. Huszonöt év küzdelmes munkájának az eredménye lett, hogy a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete felépíthette az egri internátust, amely a jegyzők emberbaráti törekvéseit hirdeti. Az intézményt 1926. szeptember 19-én avatták fel és adták át annak a nemes rendeltetésnek, amelynek fontossága ezt az intézetet úgyszólván a semmiből létrehozta, megvalósította. Az internátus igazgatását Szabó Gyula, Maklár község nyugalomba vonuló főjegyzője vette át.

1949-ben a debreceni főiskola egri elhelyezésére és a felállítandó főiskola kollégiumi céljaira a helyi szervek felajánlották az egykori jegyzőinternátus épületét. 1970 őszére felújították a kollégiumot.

Az épületben 2007. november 7-től az Eszterházy Károly Főiskola új kara, a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar nyert elhelyezést.

Érsekkert északi bejárata (Díszkapu)

Az utca vonalától kissé beljebb található a Népkert egyik bejárata, amelyet Francz József tervei szerint 1768-ban építettek fel. A virágcsokrot tartó impozáns rokokó kővázákat Miller János faragta, a kapu rácsozatát Fazola Lénárd készítette.

KLAPKA GYÖRGY U. 14. sz.
Tüdőgondozó
(Petro-villa)

Ebben a villában élt dr. Petró Kálmán ügyvéd, aki 1913-ban ügyvédi irodát nyitott és élénken részt vett a város társadalmi életében. Szimpatikus közéleti működése folytán személye népszerűvé vált Eger városában. Az 1931. évi képviselőválasztások alakalmával Eger város polgárai keresztény gazdasági párti programmal országgyűlési képviselővé választották. 1926-ban a Maklári II. negyed fertálymestere.

1972-ben költözött be az egri Tüdőgondozó a jelenlegi helyére, a Petro-villába, amely 1976-tól a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet egységeként működik.

Érsekkerti Zenepavilon

2003-ban készült el a Klapka út melletti részen a Zenepavilon. Nyaranta ingyenes könnyű- és komolyzenei koncerteket élvezhetnek a zenekedvelő egriek és városba látogató vendégek.

A Nagy Könyv
(Eszterházy Károly Főiskola, „B” épület előtti tér)

Egy országos felmérés és programsorozat zajlott 2005-ben Magyarországon. Fő célja volt az ország legnépszerűbb könyvének a megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése. 2005. december 15-én a Magyar Televízió egy show műsor keretében adott lehetőséget a nézőknek, hogy SMS-ek és telefonhívások alapján döntsenek az első három alkotásról.

A győztes regénynek, amely megkapta a „Magyarország legkedveltebb regénye 2005” címet, Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve bizonyult.

A Heves Megyei Önkormányzat pályázatára készítette el Popovits Zoltán – egri születésű világhírű szobrászművész – márványból készült kompozícióját a Nagy Könyv játékban nyertes Egri csillagok című Gárdonyi Géza regénye nyomán.

2006. szeptember 22-én avatták fel a művész alkotását.


Forrás

Irodalom

  • Békássy Jenő: Heves vármegye újjáépítése Trianon után. Budapest, 1931
  • Breznay Imre: Az Egri Kaszinó százéves története. Eger, 1934
  • Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek. Eger, 1979
  • Eger legszebb utcája lesz a dr. Szmrecsányi Lajos-utca = Egri Népujság. 1927. október 5.
  • Az egri idegenforgalom egyik legjelentősebb tényezője a Korona = Egri Népujság. 1929. december 25.
  • Az egri Jegyzőinternátus felavatása = Egri Népujság. 1926. szeptember 21.
  • Az iskolaépítések hatása Eger város gazdasági életére = Egri Népujság. 1927. Január 9.
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • A Korona szálló építéséhez = Egri Népujság. 1928. július 1.
  • Szádeczky Kornélia-Niskolczi László-Szacsuri István: A Hotel Eger és Park históriája. Eger, 2007
  • Szacsuri István: Az egri Park szálló története : ötven év krónikája = Hevesi Szemle. 1979. június 2.
  • A szombat délelőtti hivatalos bemutató után este megnyílt a Kis Korona, Eger legújabb látványossága = Eger-Gyöngyösi Ujság. 1936. február 11.
  • Wellner István: Eger. Budapest. 1987

Képek 

1. kép, Klapka György
2. kép, Az Orlandini-ház hátsó homlokzata
3. kép, A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága Egerben tartott XIII. Nagygyűlés emléktáblája
4. kép, Az egykori Angolkisasszonyok Érseki Leánynevelő Intézetének Klapka utcai része
5-7. kép, Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
8. kép, Az egykori Korona Szálló
9. kép, Park Hotel
10-11. kép, A Fehérszarvas Vadásztanya Étterem egykori borozója
12-13. kép, Fehérszarvas Vadásztanya Étterem
14. kép, Az egykori Fehérszarvas Vadásztanya Étterem
15. kép, A Fehérszarvas Vadásztanya Étterem bejárata
16. kép, Fehérszarvas Vadásztanya Étterem
17-24. kép, Az egykori Fagylaltkert
25. kép, Az egykori Siketnéma Intézet
26-27. kép, Siketnéma Intézet
28. kép, Szalézi Szent Ferenc szobra a Siketnéma Intézet falán
29-30 kép, Az egykori Jegyzőinternátus
31. kép, Az Eszterházy Károly Főiskola Érsekkerti épületének keleti oldala
32. kép, Az Eszterházy Károly Főiskola Érsekkerti épületének nyugati oldala
33. kép, Az egykori Érsekkert északi bejárata
34. kép, Az Érsekkert (Népkert) északi bejárata
35. kép, Az egykori Petro-villa
36. kép, A Tüdőgondozó bejárata
37. kép, Tüdőgondozó
38-39. kép, Érsekkerti Zenepavilon
40-43. kép, A Nagy Könyv

Írta és fényképezte: Kiss Adrien