Mindszenty Gedeon utca

Az utcanév története ­­­­

A Hatvani temetőtől a Csokonai utcáig tartó hosszú utca a Hajdúhegyen.

Mindszenty Gedeon életrajza

A Gömör megyei Jolsván született 1829. október 8-án. Édesapja gazdag polgár volt, egy ideig a kisváros polgármestere. Elemi tanulmányait Rozsnyón kezdte.

Iskoláit Miskolcon és Nagyváradon végezte. 1844-ben Roskoványi Ágoston felvette az egri szemináriumba. Másodéves teológus hallgatóként Zsenge mutatványok címmel kéziratos lapott szerkesztett, több értekezésével jutalmat is nyert. Bekapcsolódott az 1835-ben alakult Theológiai Magyar Olvasó Társaság munkájába, társaival könyveket vásároltak, pályaműveket készítettek.

A Társaság híre egyre terjedt, Petőfi Sándor 1844. februárjában többek között azért látogatott el Egerbe, hogy a tagokkal, az egri papköltőkkel, elsősorban Pájer Antallal találkozzon. Petőfi néhány napot a papneveldében töltött, az eseményt a Hittudományi Főiskolán emléktábla idézi fel. A költő itt írta Egri hangok című versét.

1846-ban fejezte be bölcsészeti, 1850-ben teológiai tanulmányait, majd Egerben dolgozott az érseki irodán. 1852. április 27-én pappá szentelték. Jászárokszálláson volt káplán, mikor Bartakovics Béla érsek 1853. október 31-én Egerbe helyeztette át. 1855 nyaráig Egerben is káplán volt, majd 1855. augusztus 30-tól főszékesegyházi hitszónok lett. Ekkoriban ismerkedett meg Szemere Pállal, akivel nagyon jó baráti kapcsolatot alakított ki.

Bartakovics érsek 1857-ben tanítóképző intézeti tanárrá, majd 1859 májusától az Egri Érseki Tanítóképző igazgatójává nevezte ki. 1866-tól bükkszenterzsébeti lelkész, majd Samassa József egri érsek 1874. szeptember 2-án a felső-hevesi egyházközség alesperesévé nevezte ki. 1863 és 1866 között szerkesztője volt az Egri Népkönyv sorozatnak. 1875-ben az egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület a választmány tagjává és a szépirodalmi szakosztály elnökévé választotta.

1877. június 5-én hunyt el, a Fájdalmas Szűzről elnevezett Hatvani temetőben nyugszik Egerben. Az Egyházmegyei Irodalmi Egyesület díszes emléket állíttatott sírja fölé.

Első versét (Madonna della sedia) a Családi Lapok közölte 1853-ban. Első verseskötete 1859-ben jelent meg Egerben, a második kötet 1868-ban Pesten. A Mindszenty Gedeon legújabb költeményei című kötetet halála után, 1877 őszén adta ki a Szent István Társulat. Sík Sándor róla szóló tanulmánya 1910-ben jelent meg. Az egri Érseki Tanítóképző önképzőkörét Breznay Imre róla nevezte el (Mindszenty-kör). Leveleinek és kéziratainak egy részét az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára őrzi.

Látnivaló

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Mindszenty Gedeon (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból) [műveinek bibliográfiájával]
  • Mindszenty Gedeon (Szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből) [műveinek bibliográfiájával]
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Koncz Ákos (szerk.): Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892
  • Lukács István: Vallásos líránk Petőfije [elektronikus dokumentum]
  • Sebestyén Sándor: Irodalmunk Egerben fogant lapjaiból [elektronikus dokumentum] [az egri papköltőkről]
  • Sík Sándor: Mindszenty Gedeon élete és költészete. Bp., 1910.

Képek

1. kép, Mindszenty verseinek 1859-es kiadása (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
2. kép, Költeményeinek 1877-es kiadása (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
3. kép, Beszédei 1872-ből (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
4. kép, Pájer Antal levele Mindszentyhez (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
5. kép, Bartalos Gyula levele a költőhöz (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
6. kép, Értesítés a költő haláláról (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)
7. kép, Síremléke a Hatvani temetőben

Írta és fényképezte: Balázs Norbertné