Mocsáry Lajos utca

Az utcanév története

A Hadnagy és a Bajza József utcát köti össze. Nevét Mocsáry Lajos közíróról, országgyűlési képviselőről, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakjáról kapta.

Mocsáry Lajos életrajza

1826. október 26-án született Fülekkovácsi-Kurtánypusztán. Apja Mocsáry Imre, Nógrád vármegyei aljegyző.

Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, ahol figyelemmel kísérhette a politikai események alakulását. Hazafias lelkesedésében írta első és egyetlen vígjátékát, a Műkedvelőket, amelyet 1846-ban mutatott be a Nemzeti Színház. A Kisfaludy Társaság pályázatára állította össze az andornaki népdalokat tartalmazó Egervölgyi dalok című gyűjteményét.

1851-ben feleségül vette Lux Annát, Wesselényi Miklós özvegyét. 1861-től mint felirati párti képviselő az 1848-as törvények visszaállítását követelte. 1865-ben Tisza Kálmánhoz csatlakozott, majd ellenezte a kiegyezés megkötését.

1867-től 1869-ig Borsod vármegye alispánja. 1868-ban részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben tartott vándorgyűlésén. Mint publicista a Deák-párt és Tisza Kálmán pártja közötti fúzió ellen politizált. A fúzió előtt kilépett a balközépből és jelentős szerepet játszott az 1875-ben létrejött Függetlenségi Párt megalapításában, amelynek sokáig elnöke volt.

Kortársai közül kiemelkedik a nemzetiségi politikában képviselt álláspontjával, fellépett a magyarosító kormánypolitikával szemben. Miután pártjában teljesen elszigetelődött, 1888-ban a román nemzeti párt támogatásával a karánsebesi választók juttatták be a parlamentbe. A nemzetiségi kérdésről több műve meg is jelent.

1892-ben a közhangulat az aktív politikai élettől való visszavonulásra kényszerítette. 1901-ben Heves vármegye főispánja tiszteletbeli szolgabíróvá nevezte ki. 1916. január 7-én hunyt el Andornaktályán. A Mocsáry-kastély parkjában a családi sírboltba temették.

Látnivalók

Az utcában nem található műemlék épület.


Forrás

Irodalom

  • Mocsáry Lajos (Szócikk a Wikipédián) [részletes életrajz és bibliográfia]
  • Mocsáry Lajos (Szócikk a Magyar életrajzi lexikonban)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Böszörményi István: Mocsáry Lajos emlékhelyek = Itthon 2007/2, 3, 4. sz. [a pozsonyi kiadású folyóiratban részletesen szó esik az andornaktályai Mocsáry-emlékekről is, online elérés]
  • Gogolák Lajos: Mocsáry Lajos és a nemzetiségi kérdés. Bp., 1943
  • Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos (1826-1916): Életút és pályakép. Bp., 1977
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007

Képek

1. kép, Utcatábla
2. kép, Utcarészlet
3. kép, Mocsáry Lajos karánsebesi képviselőként
4. kép, Mocsáry Lajos
5. kép, Az andornaktályai Mocsáry-kastély   
6. kép, Mocsáry-emléktábla Andornaktályán
7. kép, Családi sírbolt Andornaktályán
8. kép, Gogolák Lajos tanulmánya Mocsáryról
9. kép, Kemény G. Gábor könyve

Írta és fényképezte: Kis-Tóthné Tóbik Krisztina