Neumayer János utca

Az utcanév története ­­­­

A Vörösmarty utcából a Bartók Béla térre vezető kis utca. Az Egri Népújság 1927. október 30-i számában megjelent Eger város új utcanevei című cikk szerint korábban egyszerűen a Király utca északi ágának nevezték, külön elnevezése nem volt, ekkor keresztelték el a város régi főbírájáról.

Egyébként ez a cikk közli, hogy a Király utca keleti végében lévő addig névtelen tér (a mai Bartók Béla tér) neve Erdődy tér lesz. A Neumayer utca tréfás „egri” neve: Nyúlmájër ucca.

Neumayer János életrajza

Az 1780-as évek közepétől 1796. január 9-ig Eger város főbírái között említik a levéltári források.

Látnivalók

Az utcában nincsenek műemlék épületek, viszont itt lakott (a Király utca 12-ben az akkori számozás szerint) ciszter diákként nagyszüleinél a dormándi születésű író, Remenyik Zsigmond, akiről Egerben utcát is elneveztek. A lakóházat 1966-ban bontották le.

Sarjadó fű című visszaemlékezése a két világháború közötti Eger társadalmának, mindennapi életének kitűnő rajza. Ebben így ír:

„Nem kell különösebben keresnem a házat, ahol nevelkedtem, a tizenkettes szám alatt. Sárgára fröcskölt ház ez, négy ablakkal az utcára, kis és nagy kapuval, hosszú kőfallal és mélázó nepomuki Szent Jánossal egy kis fülkében az ablakok között. Lépcső vezet fel az utcáról a kiskapuig, éppen nyitva a kapu, talán kiszaladt a cseléd, vagy nem szól a csengő, hogy nyitva hagyták így szokatlanul. Mert idegenek lakják most a házat, amióta nagyanyám falusi házunkba költözött, bérbe adva ezt az állandóan repedező, gonosz földcsuszamlásokra oly szívesen reagáló épületet, amelyet évenként kell tataroztatni, javíttatni, nehogy falai egymástól elváljanak. […]

Egy ősvadon volt ez a kert, óriásira nőtt mogyoróbokraival, hatalmas, mindent beárnyékoló fáival, falra felfutó szőlőtőkéivel. A fák alatt harmatban úszó gyöngyvirág bokrocskáival, egresbokraival és serényen növekedő füvével mindenkit, aki látta, egy ősvadonra emlékeztetett. Éjszakánként sejtelmesen hajlongtak a fák, fák alatt békélten duruzsoltak a bogarak, és csapkodta szárnyait egy-egy betévedt vagy fészket rakott madár. […]

Ez a Király utcai ház, őrködő szentjével, vadon burjánzó bokraival, forróságot, szelet és esőt visszaverő falaival, harangzúgást és trombitajeleket szívesen befogadó készségével lett számomra az a hajlék, ahová még messzi földrészeken is vissza-visszatértem békülékeny és fáradt pillanataimban, ha kapargattam összegubancolódott gyökereimet. […] Akár éreztem az emberi létezés fontosságát, akár annak a nyomorultságát éreztem, akár boldog voltam, akár boldogtalan, akár hittem, akár tagadtam, mindég erre a városra és mindég erre a házra emlékeztem.”

Könyvében megemlékezik a szemináriumi kertről is. Az egri papnevelde kertje a mai Rossztemplom mellett nyugatra lévő tiszti kerttől még nyugatabbra, egészen a mai Vörösmarty utcáig ért a Kolacskovszky utca és a Reményi Ede tér területén. Remenyikék háza kertjének északi határát alkotta, így írt róla:

„Mint a Király utca lakói – már azok, akik magukat ily szerencséseknek tudhatták – bejuthattak még a kispapok kertjébe is. Ha nem volt ellenük kifogás és nem volt ördögi hírük, állíthatták a bábukat a kuglizó kispapoknak, vagy a guruló teniszlabdákat szedegethették. Mint jámbor kisfiú, magam is részesültem ezekben a megtiszteltetésekben. Pucoltam boldogan a hitoktató úr hosszú szárú pipáját, húztam a harangot, fújtattam az orgonát, és mivel a papok kertjének szomszédságában nevelkedtem, végre sikerült bejutnom nekem is ebbe a tündérvilágba, hogy ott labdát szedegethessek és bábukat állítgathassak. Voltak kispapok, akik még fénylő tízfilléresekkel is jutalmazták lelkes szolgálatunkat.”


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687-1848. Eger, 2001
  • Remenyik Zsigmond: Sarjadó fű. Bp., 1962. [a ház leírása: p. 30-32.] [a papi kertről p. 40.]
  • Sebestény Sándor: Egri hagyományok. Eger, 1968

Képek

1. kép, Utcatáblák
2. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Balázs Norbertné