Pető Gáspár utca

Az utcanév története ­­­­

A Tetemvár utcával párhuzamosan futó kis utca a Várállomás mellett. Nevét Pető Gáspár főhadnagyról, az 1552-es egri várvédők egyikéről kapta.

Pető Gáspár életrajza

Pető Gáspár nemesi származású volt, családja még II. Ulászló királytól kapta címerét 1507-ben. Születési adatai nem ismertek.

Dobó István várkapitány 1552. június 12-én írt kérésére Miksa főherceg július 19-én utasította Erasmus Teuffel főkapitányt, hogy Pető Gáspár, Zoltay István és Bornemissza Gergely hadnagyok vonuljanak fegyveres erejükkel az egri várba. Augusztus közepén meg is érkeztek Egerbe. Pető és Zoltay 40-40 huszárral, Bornemissza Gergely 250 gyalogossal jött.

Tinódi erről így ír:

Királ parancsola Pető Gáspárnak
Zoltai Istvánnak, lovag hadnagynak,
Az jó Bornemissza Gergöl deáknak
Parancsola mint gyalog hadnagyának:
Csakhamar ők Egörben szoruljanak,
Ez országnak ott híven szolgáljanak,
Az porkolábokkal együtt szóljanak,
Egymást értvén szeretettel lakjanak.
Jó Pető Gáspár méne negyven lóval,
Mert elszüktek vala egynéhán lóval,
Jó Zoltai István méne negyven lóval,
Gergöl deák harmadfélszáz gyalogval.

Szeptember 9-én éjszaka a védők egy kisebb egysége sikeresen megtámadta a Maklárnál pihenő török előőrsöt. A 90 gyalogosból és kevés lovasból álló alakulatot Bornemissza Gergely, Pető Gáspár, Zoltay István és Fügedi János vezették.

Pető a külső várban harcolt, az Ó-kapu bástya védelmét irányította. A Szent Mihály napi ostrom során súlyosan megsérült, még a parancsnokságot is át kellett adnia. Az ostrom után a várban maradt az egyik huszárszázad kapitányaként, birtokadományban részesült. 1554 elején Nagyváradra vezényelték Zoltayval, ahol részt vett a vár védelmének megerősítésében. Innen már nem tért vissza Egerbe.

Az egri várbeli tisztek közül Dobó mellett Pető Gáspár rendelkezett a legnagyobb magánbirtokkal a 16. század közepén, több mint száz portával írták össze vagyonát. Csiffáry Gergely szerint téves az a feltételezés, hogy az 1550-es évek közepén halt meg, mert 1561-ben még élt. Inkább a végvári élettől, a katonáskodástól vonult vissza (az ostrom során végtagjait kőomlás zúzta össze), hogy kiterjedt birtokügyeit intézhesse.

Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényéből

Mikor meggyérül a létrák népe, vizet! vizet! kiáltozás hangzik mindenfelől.
Az asszonyok ott hordják a vizet a bástya alatt korsókban és fakupákban.
Pető felkap egy fakupát. A sisakrostélyát feltaszítja. Iszik oly mohón, hogy kétfelől patakként csurog a páncéljára a víz; csurog tovább ki a páncélból a könyökén, térdén, sarkain, mint a kútcsőből. De ő nem törődik ezzel dühében és szomjában.
Ahogy leveszi a kupát a szájáról, látja, hogy egy török fenn ugrál a falon. Egyik kezében boncsokot tart. A másikkal vagdal veszettül. S utána fellükken a másik török fej meg a harmadik.
- Haj, az apátok irgalmát!
S berántja a boncsokos törököt a lába száránál fogva. Lehempereg vele a lépcsőn. Fogja a nyakát, mikor megakaszkodnak. Veri arcba a vaskesztyűs öklével.
Azután újra felugrik. Otthagyja a félig megfojtott törököt a lent forgolódó parasztnépnek. Ő maga visszahamarkodik a bástyára. Üt, vág gyors kézzel egy pillanatban hatfelé is.

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2003
  • Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Bratislava, 1953 [355. p.]
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp., 1971
  • Tinódi Sebestyén összes költeménye

Képek

1. kép, Pető Gáspár utca
2. kép, Utcarészlet


Írta és fényképezte: Kis-Tóthné Tóbik Krisztina