Petőfi Sándor tér

A tér nevének története  ­­­­

A Petőfi Sándor tér korábban a Szent Imre tér nevet viselte. Petőfi Sándor szobra felállítását követően nevezték át a teret.

Petőfi Sándor életrajza, illetve annak egri vonatkozásai

Petőfi Sándor három napot vendégeskedett az egri papi szemináriumban. Életének ezt az apró szeletét több vers és visszaemlékezés örökítette meg.

A költő 1844 telén, a nehéz debreceni időszak után gyalog vágott neki Pestnek. A vándordeák útba ejtette a kis barokk várost, ahol a kemény hidegben felmelegedett az egri vendégszeretettől és az egri boroktól. 1844. február 19-én érkezett meg, s Pájer Antal költőt kereste. Miután értesült távollétéről, Tárkányi Béla papköltő és szemináriumi hallgató után érdeklődött. Miután őt sem találta otthon, levelet hagyott a számára:

„Tisztelt Barátom! (ha meg nem sértem e czímmel). Többször kerestem Önt, de nem találtam honn. Holnap reggel hét óra tájban eljövök. Igen fogok örülni Önt megismerhetni, bár jöttömnek más indoka is van. Igen megszorultam (holnap bővebben elbeszélem), addig legyen Ön szíves nekem útravalót szerezni, mellyel Pestig mehetek. Ne ütközzék meg e quasi parancsoló hangon, de bár nagy szükségben vagyok, nem koldulok! Holnap mindenről bővebben, addig Isten Önnel, Petőfi Sándor.”

Másnap kedves fogadtatásban részesült a költőfejedelem. Petőfi Sándor szívesen időzött a kispapok társaságában, de három nap után nem volt maradása. A költő egri látogatására 1858-ban Zalár József így emlékezett vissza: 

„…Itt van Petőfi! e szavak zengtek miden ajkon az intézetben, mindenki igyekszik őt rögtön látni, egész bucsujárást tartanak Tárkányi szobájába. Költeményei után, természetesen mindenki tüzes, szilaj, bátor ifjúnak képzelé őt, mily nagy lett azonban meglepetésük, midőn egy szerény, igénytelen, beszélni alig merő ifju állott előttük, ki azt mondá magáról, hogy ő Petőfi….

De következett az ebéd. Gondoskodva volt jó egri borokról, s alig ivá ki Petőfi poharát, már egyik-másik tele tölté azt. Az ebéd kezdetén még mindig szótlan s bátortalannak mutatta magát; de lassanként beszédes kezd lenni, lankadt fejét mindinkább magasabbra emeli, a vele beszélőkkel farkas-szemet kész nézni, majd büszkén tekint körül az étteremben, egyikkel-másikkal vitába bocsátkozik; e közben magas eszmék teremnek agyában, melyek dobogásba hozzák szívét, s tán a miatti bosszankodásában, hogy rögtön le nem írhatá azokat, villámokat lövellnek szét lelkesült szemei; egyszerre csak fölugrik ülőhelyéből s elragadó hüséggel kezdi szavalni hogy: Hányadik már a pohár? Természetes, hogy többé senki sem kételkedett azon, hogy ő Petőfi….

A harmadik napon Petőfi már nagyon nyugtalan volt, mindenképp menni akart, nem lehetett tovább tartóztatni. El volt határozva, hogy másnap indulni fog. Délután míg a kispapok iskolában voltak, irni kezdett. Iskola után számosan siettek hozzá, kiknek e három versszakot olvasá föl:

Egri hangok

Földön hó, felhő az égen -
Hát hiszen csak hadd legyen!
Rajta nincsen mit csodálni,
Télen ez már ígyen megyen.
Én ugyan nem is tudnám, hogy
Tél vagyon,
Ha ki nem pillantanék az
Ablakon.

Itt benn űlök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.

Kedvemnek ha magja volna:
Elvetném a hó felett.
S ha kikelne: rózsaerdő
Koszorúzná a telet.
S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett!

Látnivalók

PETŐFI TÉR 2. SZ.
Strand- és Termálfürdő

Az 1932-ben létesült Termálfürdő 5,3 hektáros területen jelenleg hét medencével, termál- és gyógyvízzel várja a vendégeket. A gyógyvíz a reumás betegségek kezelésében játszik fontos szerepet. Kétfajta gyógyvizet élvezhetnek a látogatók. Az egyik 28 fokos enyhén radioaktív gyógyvíz, amelynek forrásai a fürdő területén és környezetében fakadnak. A másik egy 47 fokos kénes, kalcium hidrogén karbonátos gyógyvíz, amelyet Eger határából csővezetéken vezetnek a fürdőbe.

PETŐFI TÉR 13. SZ.
Dr. Bárány István Sportuszoda

Az első szabadtéri uszoda még 1856-ban létesült, azon a helyen épült fel 1925-ben a sportuszoda. Itt aratta sikereit az egri származású Bárány István, aki a százméteres gyorsúszás egykori világbajnoka volt. 1960-ban folytatódott a Fürdő-negyed fejlesztése és új fedett épületet húztak fel az úszni vágyóknak.

Petőfi Sándor szobor

Az egészalakos, életnagyságú szobrot Orbán József készítette, s 1953-ban állították a tér közepére. Az alkotás 2,5 m talapzaton áll. A költő jobb kezében összetekert papírt tart, a másik keze ökölben, mintha a Nemzeti dalt szavalná.

Kopjafa

2007-ben avatták fel a trianoni tragédiára emlékező kopjafát. A szobrot Benczédi László székelyudvarhelyi fafaragó készítette. A kopjafa ikertestvérét 2006-ban avatták fel a Madarasi Hargitán, s rá egy évre a nemzeti összetartozás jegyében az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma ünnepélyes keretek között avatta fel az összetartozás jelképét városunkban. Az alkotás két oldalán feltűnik Eger város és Zetelaka címere, míg középen a Szent István-i Magyarország a kereszten és csonka Magyarország kontúrja látható.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Békássy Jenő: Heves vármegye ujjáépítése Trianon után. Bp., 1931
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Petőfi Egerben = Eger 1944. febr. 19. sz. [online]
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, Petőfi István szobra
2. kép, A Petőfi-szobor, háttérben a Vízmű épülete
3. kép, A kopjafa
4. kép, A kopjafa részlete
5. kép, A Strand bejárata
6. kép, A régi Strand
7. kép, A régi dögönyöző
8. kép, Strandélet a 30-as években
9. kép, A Strand a 60-as években
10. kép, A Versenyuszoda ma
11. kép, A Versenyuszoda régen
In.: Békássy i. m. 83. p.
12. kép, A Versenyuszoda 1924-ben
13. kép, A Versenyuszoda 1947-ben
14. kép, Emléktábla a Versenyuszoda falán
15. kép, Edzés az uszodában

Írta és fényképezte: Zay Mária