Stadion utca

Az utcanév története

A Stadion utcát kezdetben Levente utcának hívták, majd a Nagy József nevet kapta egy munkásmozgalmi harcos után. A Stadion utca rövid zsákutca, mely a Deák Ferenc utcát köti össze az Érsekkerttel.                                             

Látnivalók

Érsekkert (1990 előtt Népkert, hívták még Püspökkertnek, a középkorban Vadkertnek, Vadaskertnek)

Az egri Érsekkert mintegy 400 éves múltra tekint vissza. A területen vadászatok folytak, emellett püspöki, érseki magánparkként is funkcionált. Valószínűleg az Erdődy Gábor püspök által megálmodott vadaskert adott alapot Barkóczy Ferenc püspöknek a díszkert létesítéséhez. 1735-ben a Vadaskert egészen a mai vasútállomásig húzódott, területén 400 dámvaddal és 6 szarvassal. Eszterházy Károly érsek ideje alatt 1769-ben a természetes erdőterületeket az addigi deszkafalak helyett kőkerítéssel kerítették el Povolni János kivitelezésében.

Az Érsekkertet nyugatról a Stadion és a Stadion utca határolja, ez kezdetben a Szénáskert nevet viselte. Északról határos a Klapka György utcával, délről a Hadnagy utca található, régies elnevezéssel Vadaskert. Keletről folyik az Eger patak, mellette a strand, az egykori gyümölcsöskertek helyén.

Jelenleg ez Eger város legnagyobb parkja, területe 12-14 hektár. Középen kör alakú tér található középpontjában szökőkúttal (régen itt állt a szovjet hősi emlékmű), ebből ágazik el néhány nagyobb sétány, mely elvezet a park széléig. A kert az eredeti elképzelések szerint trapéz alakú franciakertnek épült, Házael Hugó tervei alapján.

Hajdanán a kertbe több díszes barokk kapun át lehetett belépni. A Stadion úti kétszárnyas kovácsoltvas nyugati kapu 1796-ban készült el Fazola Lénárd kovácsműhelyében együtt az északi kapuval. A kapuk mellett kerítésfal található tagolt pillérek által közrefogva, díszítésül turbános gömbdíszekkel, párkányos fedőkövekkel.

A park 1919-ig magánterület volt, ekkor Szmrecsányi érsek megnyitotta a nagyközönség előtt. 1920 környékén alakult ki a mai salakos pálya elődje, a régi sporttelep. Az első világháborúig csak teniszpályák épültek a kertben.

Főkapu a Klapka utcában

Fazola Lénárd 1794-ben készítette el a ma Klapka György utca 10. sz. alatt található főkaput kovácsoltvasból, kétszárnyas rokokó oromdísszel.      

Jezsuita kapu

A Jezsuita kapu az Érsekkert főkapuja közelében található, ahová a Rózsa Károly utca 21-ből szállították át 1969 körül. A kapu 1750 körül épült, rokokó stílusjegyek lelhetők fel rajta.

Nyugati kapu

Hajdanában ez a kapu nyílt a Szénáskertbe.   

Érsekkerti mesterséges tó a kőhíddal

A kőhidat Fellner Jakab készítette el 1769-ben, két oldalán kőpaddal. A híd eredetileg a malom árkán át a gyümölcsöskertből a vadaskertbe biztosított átjárást, mielőtt jelenlegi helyére került.      

Gárdonyi Géza, Bródy Sándor szobra a Múzsák Ligetében

Az Érsekkert Klapka utcai végében találhatók a szobrok. 2004-ben Bródy Sándor krómacél padon ülő alakja készült el először, rá egy évre adták át 2005-ben a Varga Imre által készített álló Gárdonyi Géza szobrot.

Platánfák, gesztenyefák

A platánfa Eger egyik jelképének számít, nemcsak az Érsekkertben, de a Termál-és Élményfürdőben is találunk több száz éves példányokat. A parkban védettként tartják nyilván a kb. 400 éves, 20 méter magas, 6 m 28 cm-es átmérőjű juharlevelű platánfát és a sóskaborbolya nevű cserjét. A platánfa lelőhelye az Érsekkerti strandbejárattól 50 m-re, délnyugatra található.

A gesztenyefák a felsőtárkányi Fuorcontrasti püspöki nyaraló francia kertjéből származnak, onnan ültették át őket az egykori püspökkertbe.                                             

Remenyik Zsigmond így ír 1937-ben keletkezett Sarjadó fű című regényében az egri Érsekkertről: “…Mert árnyék fedi az egész kertet, hűs és frissítő árnyék, megnyugtató és álmodozásra késztető árnyék. Közelből átérzik a fürdők ízes és nyers illata, a vasút felől pedig tolató mozdonyok füttyét hozza a szél.”

Táncsics Mihály sétány (kerékpárút) –Termál- és Élményfürdő

Az Eger-patak mellett húzódik párhuzamosan a Táncsics Mihály sétány (rövid ideig viselte a Mussolini sétány, Mussolini út nevet is, illetve Táncsics Mihály útként is történt említés róla), két szélén hársfasorral, a sétány közepén van a bejárata Termál- és Élményfürdőnek, melynek területén botanikai ritkaságokra, fehér kérgű platánfákra bukkanhatunk. A díszmedencében halak, vízinövények, legújabb vendégként vadkacsák kaptak otthont.           

Excalibur középkori lovag étterem és Grove Cafe’

Az 1920-as években nyáron üzemelő vendéglőt nyitottak a kertben. Később étteremként működött, ma az Excalibur középkori lovag étterem nevet viseli és itt kapott helyet a Grove Cafe’ is, mindkettő az érsekkerti szökőkút mellett található.        

Kemény Ferenc Sportcsarnok

A Sportcsarnok a park délnyugati részén található, átnyúlik egészen a Stadion utcáig.                              

Salakos pálya

Az 1920-as években létesült, legkorábban a teniszpályaként használt részeket alakították ki.                                

Stadion

A stadion helyén korcsolyázó-tó terült el egészen 1954-ig, ezután alakították ki a mai stadion részeit, illetve az öltözőépületet.

Danubius Szökőkút

A szökőkút eredeti változata a Bárány uszodában állt 1926-tól 1952-ig, az Érsekkertben 2000 óta ennek a másolata található. Az eredeti Kiss Sándor és Fehér László tervei alapján 1925-ben készült el, neobarokk stílusban, osztrák kő felhasználásával. Magassága 7 méter, kör alakú medencéje mintegy 10 méter, éjszakai világítással. A szökőkút közadakozásból jött létre a város lakosságának köszönhetően. Előtte a helyén szovjet katona hősi emlékműve állt 1990-ig, korábban ugyanitt barokk virágágyások díszítették a parkot.     

Mesterséges tó

A parkban található mesterséges tavacskán barokk kőhíd ível át, mindkét oldalán kőpaddal, kőkorláttal. A híd 1973 óta áll az Érsekkertben, előtte a malom-árkán vezetett át. A hidat Eszterházy Károly püspök készíttette, megálmodója Zwenger József volt. A tó mindkét oldalán különböző színekben pompázó tavirózsa található, valamint nád, különféle vízinövények, emellett halak, békák, teknősök népesítik be a vizét.                                             

Zenepavilon

A park északkeleti részén a Táncsics Mihály sétány, illetve a Kerékpárút elejének jobb oldalán található a Zenepavilon, mely Fehér László tervei alapján épült. 2002 óta általában keddenként az esti órákban rendszeresen ingyenes komoly- és könnyűzenei koncerteket, színházi előadásokat rendeznek itt.

Érsekkerti szobor

Kerényi Jenő Thália nevet viselő mészkőből készült szobra 1965-ben készült el az akkori új színházépülethez, ám az eredeti elképzelés ellenére átkerült jelenlegi helyére az Érsekkertbe. A szobor az Egészségház utca felől közelíthető meg legkönnyebben, az Érsekkert elején található a Táncsics Mihály sétány, illetve a Kerékpárút jobb oldalán.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Eger MVJ honlapja – Érsekkert
  • Gerő László: Eger. Bp., 1954
  • Herczegné Székely Anita: Az Érsekkert története = In: Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak Egrieknek. I. köt. Eger, 2010. p. 133-150.
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Nevezetes fák – Érsekkert [elektronikus dokumentum]
  • Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén = Agria XXXIV. : Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1998
  • Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
  • Szoborlap
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, A Stadion utca középső része
2. kép, Az Érsekkerti tó és a kőhíd oldalról
3. kép, Érsekkerti kőhíd szemből
4. kép, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra        
5. kép, A Táncsics Mihály sétány melletti kerékpárút
6. kép, Bejárat a Termál- és Élményfürdőbe
7. kép, Termál- és Élményfürdő bejáratának jobb oldala
8. kép, Eger-patak a Táncsics Mihály sétánnyal párhuzamosan
9. kép, Az Eger-patak és támfala a Strand felé
10. kép, Játszótér az Érsekkertben
11. kép, Érsekkerti játszótér
12. kép, Excalibur Középkori Lovag Étterem tetődísze
13. kép, Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok
14. kép, Emléktábla a Sportcsarnok falán
15. kép, Érsekkerti Danubius szökőkút
16. kép, Zenepavilon
17. kép, Kerényi Jenő Thália című szobra
18. kép, Táncsics Mihály sétány

Írta és fényképezte: Molnár Katalin