Szaicz Leó utca

Az utcanév története  ­­­­

A Dayka Gábor utcából nyíló keskeny, ív alakú utca. Régebbi nevei: Nap utca, Kútfő utca. Bukovinszky József egri kőműves mester 1834-ben nyújtott be terveket a szerviták melletti átjáró, a mai utca létesítésére. Jelenlegi nevét 1913-ban kapta.

Szaicz Leó életrajza

Szaicz (Szaitz) Leó (Antal Mária) Kismartonban született 1746. február 15-én. Római katolikus egyházi író, publicista, szervita szerzetes. Szülei németek voltak, de őt magyar szellemben nevelték.

Tanulmányait befejezve 1764-ben Jestendorfban belépett a rendbe, majd a következő év júniusának elején szerzetesi fogadalmat tett. Bölcseletet, logikát és teológiát Bécsben tanult. 1769. február 18-án pappá szentelték. Bécsi tartózkodását követően egy ideig Langeckben lelki gondozó, majd 1772-ben hazatért Magyarországra. 1773 májusában már egri prokurátor (ügyész). 1776-ban elhagyta a várost, Vátra ment hitszónoknak. Innen 1779-ben visszatért Egerbe, és itt is maradt élete végéig.

Munkásságának középpontjában a szenvedélyes hitvédelem állt. A jozefinizmus, felvilágosodás és a protestantizmus kérlelhetetlen ellenfele volt, ugyanakkor II. József germanizáló politikájával szemben több nyelvészeti, valamint történeti munkájában a magyar nyelv ügyének védelmére kelt. Szenvedélyes hitvédő volt, már-már kíméletlen gúnnyal támadta ellenfeleit, 1791-ben például miatta kellett Dayka Gábornak elhagynia a várost. Viszont Kazinczy 1789-ben meglátogatta és elismerő szavakkal méltatta a szerzetest.

Szaicz Leó a Mária-tisztelet lelkes terjesztője volt. Küzdött latin és magyar nyelven is a katolikus magyarság öntudatra ébresztéséért. Az egri rendház hitszónokaként a türelmi rendeletet követő években írta meg Máriafi István álnéven történeti megalapozású hitvédő könyvét, az Igaz Magyart. Címe szerint témája a magyarok Mária-tisztelete, de valójában a katolikus hit egyedül üdvözítő voltáról szól, történeti érvekkel megalapozva, a reformáció 16–17. századi szerzőivel is hadakozva.

1792. július 30-án hunyt el Egerben.

Látnivalók

Szervita templom

A templomot egy török mecset és iskola falait felhasználva barokk stílusban építették, az épületet 1728–1732 között, a két tornyot 1754-ben. A rendházat 1780 körül fejezték be. Egyhajós épület, a déli homlokzaton toronnyal, a keleti oldalon földszintes és emeletes kápolnákkal, valamint oratóriummal, nyugati oldalán csatlakozó kolostorépülettel. Ebben lakott Szaicz Leó. A rendház copf stílusban épült, mai alakját a 18. század közepén nyerte el. Az egykori refektóriumban (étkezőterem) Kracker János Lukács festménye.

A szerviták a török kiűzése után telepedtek meg Egerben. A rend szellemiségének megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére nevezetes búcsúkat tartottak (s tartanak napjainkban is). A búcsú idején a templom körüli utcákban kirakodóvásár volt, ezen a 20. század közepéig viasz fogadalmi tárgyakat árultak, hogy azokat a zarándokok betegségük gyógyulásáért felajánlhassák Máriának. Ezek helyi neve „tetem” volt.

A rendházban ma is atyák és nővérek tevékenykednek.

SZAICZ LEÓ U. 6. SZ.
Lakóház

Barokk lakóház a 18. század végéről.


Forrás

Irodalom

  • Szaicz Leó (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Az Egri Fájdalmas Anya Plébánia honlapja
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Műemlékem.hu
  • Pavercsik Ilona: Szaicz Leó a felvilágosodás irodalmáról = Magyar Könyvszemle 1997/2. sz. [online]
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, A szervita rendház
2. kép, Szaicz Leó emléktáblája a rendház falán
3. kép, Egy tanulmány az újságíró Szaiczról
4. kép, 2011 augusztusában felújítják a templomot

Írta és fényképezte: Sztahó Eszter