Szederkényi Nándor utca

Az utcanév története  ­­­­

A Király utca és a Szvorényi utca közötti széles, egyenes utca. Korábban Tót sornak vagy Tót utcának is hívták. Mivel a vele párhuzamosan futó Koháry utca volt a Belső sor, ezért Külső sornak is nevezték.

Szederkényi Nándor életrajza

Szederkényi Nándor politikus, újságíró, helytörténész, főispán és lapszerkesztő Strompf Ferdinándként látta meg a napvilágot 1838-ban.

Középiskolai tanulmányait 1847-től 1853-ig az egri ciszterci gimnáziumban végezte. Ebben az esztendőben felvették az egri papneveldébe, de nem fejezte be a szemináriumot. Pesten jogot tanult, majd 1864-ben visszatért Egerbe, hogy az Érseki Joglíceumban folytassa tanulmányait. Már egyetemistaként is foglalkozott újságírással. 1863. január és 1864. júniusa között Egerben a Mátra című politikai lap alapító szerkesztője volt.

1867-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye aljegyzője lett. 1868-ban a kiegyezés ellen tiltakozó és az ország teljes függetlenségét célzó megyegyűlési határozat miatt kirendelt királyi biztos felfüggesztette állásából, és felségsértés vádja miatt egy évig vizsgálták az ügyét. 1871-ben politikai ellentétek miatt párbajt vívott Novotha Gyula főbirtokossal, a kormánypárt hevesi vezérével és agyonlőtte. Tettéért háromhavi fogházbüntetésre ítélték.

1873-ban a dunapataji kerület képviselőjévé választották. 1874-től a Magyar Újság szerkesztője volt, de amikor összeolvadt az Egyetértés című lappal, megvált állásától. 1878-ban már Eger város országgyűlési képviselője, függetlenségi programmal. 1884-től somlói, majd 1892-től ismét az egri választókerület országgyűlési képviselője. Amikor 1894-ben bizonyos egyházpolitikai kérdések miatt a függetlenségi párt kettészakadt, akkor őt választották meg az ún. Ugron-Bartha Párt vezetőjévé, mely hivatalosan „Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt” nevet viselte. Ezt a tisztet 1904-ig töltötte be. 1906-tól Heves vármegye főispánja volt, de 1910-ben lemondott.

Heves vármegye még 1866-ban elhatározta, hogy az ezredév emlékére megíratja saját történetét. A munkával Szederkényi Nándor országgyűlési képviselőt és Balássy Ferenc maklári plébánost bízták meg. Balássy írta volna egy kötetben az 1526-ig tartó részt, míg Szederkényi három kötetben a kiegyezésig tartó időszakot. Mivel Balássy beteg lett, végül az első kötetet is Szederkényi rendezte sajtó alá. Balássy Ferenc (a kötet címoldalán Balázsy) és Szederkényi Nándor munkája, a Heves vármegye története 1897-ben jelent meg, online is tanulmányozható. A Beszélő utcanevek is többször hivatkozott a műre mint alapvető helytörténeti szakirodalomra.

Másik fontos helytörténeti munkája, a Hevesmegyei Takarékpénztár ötven éves működésének története, amely 1896-ban jelent meg.

Gárdonyi Gézának kortársairól szóló munkájában (Aranymorzsák) így ír Szederkényi Nándorról:

Az egriek örökös képviselője. Tud magyarul, németül, diákul és különösen jártas a papok nyelvében. Innen van, hogy az egri papság mindig hű támogatója. Persze ő is hű támogatója a papi érdekeknek. A politikában sok vizet nem zavar, habár sokszor beszél, de a tollával érdekes munkákat végez. Így az általa megírt Heves vármegye monografiája, egyike a legszebb és legérdekesebb magyar monografiáknak.

A mult nyáron (1898 augusztus 2‑án) a budapest‑egri vonaton Szederkényi Nándor kedves társaságában utaztam. Beszélgetésünk majdnem az út végéig az ő páratlan szorgalommal megírt Heves vármegye monografiája körül forgott. Én hogy még akkor nem olvastam ezt a jeles munkát, csak úgy, mint Herman Ottó, az egri hősasszonyok iránt érdeklődtem legjobban. Szederkényi elkedvetlenedett a kérdéseimtől és szinte fájdalmas arccal felelte:

– Nem találtam rájok vonatkozólag semmi adatot.

Én csak elképedtem erre a nyilatkozatra és mert a kocsiban mások is ültek, siettem másra terelni a beszélgetést. De azt hiszem félreértettem Szederkényit. Ő mint szívvel‑lélekkel egri ember keztyűs grófnőket, skofiumos, sisakos Zrinyi Ilonákat és más bájos nemesi hölgyeket szeretett volna a történelem homályából kiszedni és leírni a vár hős védőinek s hogy ilyeneket nem talált, arra mondta, hogy semmi eredményre nem jutott a kutatásával…

Budapesten hunyt el 1916. április 24-én.

Látnivalók

Az utcában műemlék épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Szederkényi Nándor (Szócikk a Szinnyei-féle Magyar írók élete és munkái c. műből) [műveinek bibliográfiájával]
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Gárdonyi Géza: Aranymorzsák [elektronikus dokumentum]
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007

Képek

1. kép, Szederkényi Nándor arcképe
2. kép, Egyik műve, a Hevesmegyei Takarékpénztár története
3-4. kép, Utcarészlet

Írta és fényképezte: Sztahó Eszter