Szent János utca

Az utcanév története ­­­­

A Széchenyi utca és a Dobó-tér között található, északra a vele párhuzamosan futó Érsek utcától. A szocializmus évtizedei alatt neve Alkotmány utca volt. Régebben Lutri és Lottéria utcának hívták, mert az egyik épületben működött a Kotrba-féle lottógyűjtöde. A 18. században Sáros utcának is nevezték. Mai nevét a 19. század második felében az utca egyik házának falfülkéjében lévő Szent János-szoborról kapta.

Látnivalók

SZENT JÁNOS U. 4. sz.
Hering-ház

1766 előtt Hering József kovácsmester építtethette. Mikor 1770-ben elköltözött a Foglár utcába, eladta Kibler Mihály kerékgyártónak, aki 1805-ben Koch Jánosnak adta tovább. Ekkoriban húztak fel még egy emeletet a házra és ekkor készült a lépcsőház díszes empire vasrácsa is. A 19. század második felében Krammer Károly orvos családjáé, majd Kőnig Endréné tulajdona. Az 1930-as években neobarokk stílusban újították fel.

SZENT JÁNOS U. 7. sz.
Akantisz-Végh-ház

1753-ból származik a házra vonatkozó első adat, ekkor Somodi István egri kályhásmesteré. 1759-ben Akantisz Márton szűcsmester birtokába jut. 1800-ban Végh Jánosé, aki felújítja a homlokzatot és egy újabb emelettel bővíti az épületet. A ház 1903-ig volt a Végh-család tulajdonában. A mellette lévő eklektikus lakóház is (7/b. szám) a család birtokában volt.

SZENT JÁNOS U. 12. sz.
Báró-ház

Tulajdonosa 1773-tól Báró Tamás gazdag görög kereskedő volt. A kapu zárókövén két koronás oroszlán horgonyos címert tart, benne az évszám (1776), amely a ház építésére utal, amelyet feltehetően Povolni János irányított. A kőfaragványokat Miller József kőfaragó készítette. Báró özvegyétől 1789-ben Totovits Antal rác kereskedő vette meg. A ház homlokzatát a 19. század közepén későklasszicista stílusban alakították át.

SZENT JÁNOS U. 13. sz.
Szentmiklósy-Gyöngyössy-ház

A Szent János utca és a Zalár utca sarkán álló ház az évszázadok alatt sokszor két külön épület volt, gyakran változtak a tulajdonosok, akik tetszésük szerint alakítgatták az épületet. 1751-ben Pletrik László protonotárius a felesége, Szentmiklósy Anna családjától örökölt házat bérbe adta Gyöngyössy Tamás görög kereskedőnek, aki a „szegletházat” alaposan felújíttatja. A gyönyörű árkádos loggiát is ő építteti 1754-ben. A 18. század végéig a ház a Gyöngyössy-család tulajdonában marad.

A Zalár utcai homlokzatot a 19. század elején átalakították. 1957-1962 között Hevesi Sándor tervei szerint a Zalár utcai szárnyat átépítették és a Szent János utcai szárnyra pedig emeletet húztak.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Barna Béla: Séta a Szent János utcán [elektronikus dokumentum]
  • Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
  • Gerő László: Eger. Bp., 1957
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Műemlékem.hu
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek

1. kép, Szent János = Alkotmány
2. kép, Utcarészlet
3. kép, Cégérek
4. kép, Hering-ház (4. sz.)
5. kép, Az Akantisz-Végh-ház (7. sz.)
6. kép, Homlokzati érdekesség
7. kép, A Báró-ház (12. sz.)
8. kép, A Báró-ház kapujának záróköve


Írta és fényképezte: Héri Attila