Szépasszonyvölgy utca

Az utcanév története  ­­­­

A Rajner Károly utcától a Szépasszony-völgybe vezető, a Király utca folytatásába eső utca.

Látnivalók

A Szépasszony-völgy

A völgy első elnevezése, amelyet megőriztek számunkra a levéltári források, gróf Koháry István emlékét idézi, aki a vár visszafoglalása során, 1687-ben hajdúival ezen a területen táborozott. Emlékét őrzi a Koháry-kút nevű forrás is.

A területet a 18. században is Koháry-völgy néven emlegették. A ma használatos Szépasszony-völgy elnevezés a 19. század derekán jelent meg, először 1843-ban említik így a források. A név eredetére több magyarázat is létezik.

Kálmány Lajos szegedi néprajzkutató és katolikus pap szerint a Szépasszony szakrális hagyományaink Boldogasszonyának „ellenese”. Ha a Boldogasszony áldás, a Szépasszony átok, az egyiket angyalok kísérik, a másikat boszorkányok. Kálmány tehát egy és ugyanazon személynek tartotta, „aki áldott és vert”. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a Szépasszony a magyar ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. Más elképzelések szerint viszont természetfeletti lény volt, démon vagy lidérc.

Egy újabb keletű magyarázat szerint egy igen szép asszony árulta az egyik pincében a bort, innen az elnevezés. Más elképzelés szerint egy katonatiszt kikapós felesége lehetett a völgy nevét adó szép asszony.

Mindenesetre a levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen sem a név eredete, sem az első pincék építésének ideje. A hagyomány az Öregsor pincéit a török időkbe, illetve a középkorba helyezi. Annyi bizonyos, hogy a levéltári anyag szerint az 1700-es évek közepe előtt nem volt egyetlen pince sem a völgyben. 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását, egy 1778-as felmérés 23, az 1781-es felmérés már 32 pincét vett lajstromba. A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helyiségekre.

Szinte minden pince tartogat a látogató számára valamilyen meglepetést (s itt nem elsősorban a hordókban tárolt nedűre gondolunk, az is lehet az), hanem a faragványok, a borral vagy a borozással kapcsolatos szokások, anekdoták egész sorára, a pincék százados történelméhez kapcsolódó hagyományokra, legendákra.

Például az egyik borházban (I. 24. sz.) a hagyomány szerint istentiszteletet tartottak a katolikusok, amikor a reformáció évtizedeiben az egri várkapitány is a protestáns hitre tért és megtiltotta a katolikusoknak, hogy a városban található templomokban misézzenek. A borházban ma is látható faragványok a hagyományokat részben alátámasztják, de a faragványok keletkezésének idejét csak alapos kutatásokkal lehetne tisztázni.

Irgalmas nővérek kápolnája

Az egri „szürke nénék”, a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek szőlőjében 1903-ban építették a szép épületet. A nővérek a betegápolás mellett szőlőműveléssel és állattartással is foglalkoztak, így maguknak is megtermelhették a legfontosabb élelmiszereket. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk a kápolna mögötti területen.

Szobrok

2000-ben az Egri Városszépítő Egyesület egy pihenőparkot alakított ki a völgyben, ahol új köztéri szobrokat is elhelyeztek. A Szilvásváradon élő művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán szobrai magát a „Szépasszonyt” és a bor istenét, a hordón lovagoló Bacchust ábrázolják.


Forrás

Irodalom

  • Szépasszony-völgy (Szócikk a Wikipédiából)
  • A Szépasszony-völgy honlapja
  • A Szépasszony-völgy információs honlapja
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
  • Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp., 1981
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • Kálmány Lajos: Szépasszony nyelvhagyományainkban = Diószegi Vilmos (szerk.): Az ősi magyar hitvilág. Bp. 1971. p. 339-352.
  • Kleb Béla: Eger múltja a jelenben: A város alatti üregek településtörténeti és építésföldtani vizsgálata. Bp., 1978
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978

Képek

1. kép, Utcarészlet
2. kép, Utcarészlet pincékkel
3. kép, A Völgy
4. kép, A távolban valahol a „Hatos”, az egykori legendás szánkópálya
5. kép, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán szobra
6. kép, Éttermek, borozók
7. kép, Hazafelé

Írta és fényképezte: Héri Attila