Tavassy Antal utca

Az utcanév története ­­­­

A Balassa Bálint utcából nyíló rövid kis utca. Nevét Tavassy Antalról, Eger egykori polgármesteréről kapta. További elnevezései a 19. században: Közép utca, Szabadkai utca, Tél utca.

Tavassy Antal életrajza

Egerben született 1824-ben. 1867 és 1886 között Eger polgármestere volt. 1859-1870-ben tagja volt az Egri Kaszinó, 1871-ben pedig a Heves Megyei Takarékpénztár választmányának. 1874-től 1887 januárjáig az Egri Önkéntes Tűzoltó Egyesület első elnöke.

Tavassy Antal nevét az 1867-ben lejátszódott úgynevezett „hevesi ügy” kapcsán ismerte meg az ország.

1867 szeptemberében Eger város képviselőtestülete Derszib Ferenc ügyvéd javaslatára elhatározta, hogy bizalmi nyilatkozatot intéz Kossuth Lajoshoz. Ebben fájdalmuknak adtak hangot, hogy Kossuth nem tér vissza Magyarországra, kiemelték az 1848-as törvények jelentőségét, és reményüket fejezték ki, hogy „nemsokára jőni fog az idő, mikor Önt köztünk személyesen tisztelhetjük”.

A kormány törvényellenesnek nyilvánította a nyilatkozatot, és utasította a belügyminisztert, hogy szólítsa fel a megyét a határozat megsemmisítésére. A megye azonban megtagadta ennek végrehajtását. Miután Heves és Külső-Szolnok vármegye a rendkívüli ülésén sem vonta vissza a határozatot, az ott időközben megjelent királyi biztos bezárta az ülést, majd a főbíró útján megsemmisítette Eger város határozatát. Kossuth a távoli Turinból állandó figyelemmel kísérte az ügy fejleményeit, és a királyi biztos kinevezésének hírére levelet intézett Tavassy Antalhoz.

Jól látta, hogy Eger ügye túlnőtt a helyi kereteken, és országos hatású eseménnyé vált. Levelében őszinte aggodalmának adott hangot az eljárás miatt, és törvénytelennek nyilvánította a kormány döntését. Az ügy végül az országgyűlés elé, ahol több képviselő, köztük az egri Csiky Sándor is, a „kormány vád alá helyezésére” nyújtott be indítványt. A kormánypárt nagy parlamenti többsége alapján azonban újra bizalmat szavazott a kormánynak, és ezzel az ügy lekerült a napirendről.

Tavassy polgármesterségének idején, 1882-ben történt először kísérlet a Dobó-szobor felállítására.

1895-ben hunyt el. 

Látnivalók

Az utcában nem található műemlék épület.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007

Képek

1. kép, Utcarészlet
In.: Bakos-Fekete i. m., p. 164.

Írta és fényképezte: Balázs Norbertné