Telekessy István utca

Az utcanév története

A Deák Ferenc útról a Gárdonyi Géza térnél elágazó, a trinitáriusok templomához (Rossztemplom) vezető utca. Az utca nevét Telekessy István egri püspökről kapta.

Telekessy István életrajza   

A Vas vármegyében található Csömötén született 1633. augusztus 20-án. Tanulmányait Sopronban végezte, majd 1655-től Nagyszombatban papnövendék. Teológiai tanulmányait Bécsben folytatta, 1657 őszén Rómába küldték, ahol 1660-ban pappá szentelték.

Először a jezsuitákkal közösen ellenreformációs munkát végzett Rozsnyón. 1662-ben Hárskúton tartózkodott, majd 1666-1673 között Sárváron volt plébános. 1673-ban győri kanonok és soproni főesperes lett. 1684-től püspöki helynök, két évvel később I. Lipót tihanyi apáttá nevezte ki.

1689. december 29-től csanádi megyéspüspök, azonban a török megszállás miatt székét nem foglalhatta el. Fenesy György egri püspök halála után, 1699. június 15-én egri megyéspüspök, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja lett. Ugyanezen év október 28-án érkezett Egerbe. Saját költségén kezdte meg az egyházmegye újjászervezését, ahol csak 119 római katolikus papot, viszont 200 protestáns prédikátort talált. Püspöksége alatt mintegy kétszáz papot szenteltek fel az egyházmegyében.

1704-ben nyílt meg az általa alapított egri papnevelő intézet, amelynek 1709. augusztus 4-én adta ki az alapítólevelét. 1708-ban Felnémeten építtetett templomot, de ő kezdte el az egri püspöki palota építését is.

Részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, ő volt az egyetlen magyar főpap, aki elpártolt a királytól és Rákóczi oldalára állt. 1705. február 28-án a városba érkező Rákóczit Telekessy üdvözölte rövid magyar nyelvű beszéddel a Ráckapunál. 1705. szeptember 20-án Rákóczi Telekessy előtt tette le a fejedelmi esküt. A főpásztor hűségesen ragaszkodott a fejedelemhez még akkor is, miután Erdélyt a császári csapatok elfoglalták.

Amikor 1707. június 13-án az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, annak okmányát elsőként a püspök írta alá. Ennek következménye, hogy Telekessyt 1709. december 18-án a pápa megfosztotta püspöki székétől, minden egyházi jogától és kiváltságától. Telekessy Szarvaskő várába vonult vissza, aranymiséjét is itt mutatta be. Állása visszanyeréséért nem könyörgött, mert nem érezte magát bűnösnek. 1711 második felében azonban visszanyerte hivatalát.

1713-ban megkezdte a mai bazilika helyén álló barokk Szent Mihály székesegyház építését, amelyet utóda, Erdődy Gábor püspök fejezett be. 1700-ban vásárolta meg az úgynevezett „Bolondvár”-at, hogy abban szegényházat létesítsen. Helyreállíttatta az egri városházát. Az egri jezsuitáknak kétezer forintot adományozott gyógyszertár létesítésére. Egerben 1714-ben nyílt meg az első gyógyszertár.

1708-ban egyezséget kötött a káptalannal, amelyben tisztázták Eger földesúri megosztottságát. Sikerült elérni azt is, hogy a kamara 1701-ben visszaadja az egri püspökség birtokait és dézsmáit.

Végrendeletében megemlékezett a szegényekről, a papokról és a szerzetesekről. Magánkönyvtárát az általa alapított egri papneveldére hagyta, de a könyvek Eszterházy Károly püspöksége alatt a mai Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményébe kerültek.

Egerben hunyt el 1715. március 3-án. Sírja az egri bazilika altemplomában található.

Látnivalók  

TELEKESSY ISTVÁN U. 2. SZ.
Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága
(egykori Korona Vendégfogadó)

Az összeírásokban a ház 1830-ban az érsekség tulajdona, 1834-ben Pyrker Josepha asszonyé, 1840-1848 között városi katonatiszti lak, amelyet Magyar Korona néven vendégfogadónak alakítanak át. Amikor Pyrker érsek Eger városának ajándékozta a vendégfogadót, a város hálából elhatározta, hogy elkészítteti Pyrker életnagyságú arcképét, hogy azt a tanácsteremben kifüggessze. A képet Barabás Miklós festette meg 1842-ben, ma a várban található Egri Képtárban őrzik.

A telek északi részén, a kocsiállások és az istálló helyén épült fel 1917-ben a Magyar Nemzeti Bank egri székháza. A Magyar Korona klasszicista stílusú földszintes épületét az 1960-as években lebontották. A helyére felhúzott épületben működött a szocializmus évtizedeiben a Magyar Szocialista Munkáspárt egri székháza. Ma a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága található benne.

TELEKESSY ISTVÁN U. 4. SZ.
Lakóház

1815 és 1825 között Timon János, 1830-ban Vizslóczky András csizmadia háza állt itt. 1834-ben báró Bémer László kanonok, későbbi nagyváradi püspök és Kossuth-párti politikus épített egy új, emeletes házat, amelyet 1840-ben a káptalannak adott el, mikor átköltözött az ugyancsak általa épített szomszéd házba. 1842-ben Bémer László egri kisprépost felbecsülteti saját tulajdonában lévő házát, melyet keletről a katonatiszti lak, nyugatól Perlaky Flórián háza, délről közutca és a sóraktár, északról pedig egy kis közutca, illetve a székesegyház határol.

1840-1851 között mint a káptalan háza szerepelt, 1887-ben már Danielik János kanonok, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja háza. A klasszicista lakóház építője Hents Márton egri kőművesmester. Ebben a házban született 1912. szeptember 5-én Kálnoky László költő, akinek édesapja, Kálnoky István a város tanácsnoka, majd 1939 és 1944 között polgármestere volt.

TELEKESSY ISTVÁN U. 6. SZ.
Lakóház

A 18. század végén a ház helyén állt a püspökség „építő háza”, amelynek lakója Farkas János püspöki építtető volt. 1795-től új lakója Scaszonyi Pál érseki tiszt, majd 1805 és 1834 között Hury Ferenc uradalmi fiskális. 1840 körül Bémer László kanonok feltehetően Hents Mártonnal átépítteti a házat, amely 1845 és 1851 között mint káptalani ház szerepel. 1887-ben tulajdonosa Porubszky József apátkanonok, aki jelentős adománnyal segítette elő az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának gazdagodását.

Jelenleg a Belvárosi Plébánia működik az épületben. 


Forrás

Irodalom

  • Telekessy István (Szócikk a Magyar katolikus lexikonban)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • BitskeyIstván: Püspökök, írók, könyvtárak: Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban. Eger, 1997
  • Bitskey István: Telekesy István egri püspök könyvjegyzéke 1699-ből = Magyar Könyvszemle 2008/4. sz. (online elérés)
  • Bozsik Pál: Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig: Hittudori értekezés. Eger, 1910
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon. Bp., 2007
  • Nyizsnyai Iván: Az Egri Érseki Papnevelő Intézet Könyvtárának szakok szerint való jegyzéke. Eger, 1901
  • Sugár István: Az egri püspökök története. Bp., 1984
  • Voit Pál [et al.]: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, Egy régi légifelvétel
2. kép, A Telekessy utca régen
Eger régen (Facebook-oldal)
3. kép, A 10. számú ház
Eger régen (Facebook-oldal)
4. kép, A hatvanas évek…
Eger régen (Facebook-oldal)
5. kép, A Rossztemplom
6. kép, Telekessy István püspök (Egri Hittudományi Főiskola)
7. kép, Telekessy püspök könyvjegyzéke 1699-ből (Heves Megyei Levéltár)
8. kép, Egy kötet Telekessy István magánkönyvtárából (Egri Hitttudományi Főiskola Könyvtára)
9. kép, A püspök tulajdonosi bejegyzése egyik könyvében (Egri Hitttudományi Főiskola Könyvtára)
10. kép, A Magyar Államkincstár székháza
11. kép, Telekessy u. 4.
12. kép, Kálnoky László emléktáblája
13. kép, A Belvárosi Plébánia


Írta és fényképezte: Balázs Norbertné