Tinódi Sebestyén utca

Az utcanév története

Az utca jelenlegi nevét Tinódi Sebestyén énekszerzőről, lantosról, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselőjéről kapta. Az észak-déli fekvésű utca a Károlyi Mihály utcát és a Sas utat köti össze. Az 1930-as években beépült déli városrészben, a népiesen „Csákó”-nak nevezett, a Sas út, az Eger patak és az Érsekkert között fekvő kertváros jellegű területen fekvő utca 1945-ig Horthy Miklós nevét viselte.

Tinódi Sebestyén életrajza

Tinódi Sebestyén Tinódon (Fejér vm. vagy Baranya vm.) 1505/15 körül született, parasztpolgári családból származott.

Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. 1541-ig Török Bálint szigetvári udvarában lantos diákként élt. 1543-ban Daruvárába ment Werbőczy Imre tolnai főispánhoz, aki alatt harcolt a török ellen és megsebesült.

1544-ben Kassán telepedett le, családot alapított és műveinek többségét is itt írta. Innen járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, majd tapasztalatait versekbe szedve írta meg. Énekeihez dallamokat is szerzett és lanttal kísérve adta elő. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás nádor is, aki 1545-ben a nagyszombati országgyűlésen találkozott Tinódival és pártfogásába vette.

Az 1546 és 1551 közötti „béke” időszakában régebbi magyar történeteket vagy külföldi témákat dolgozott fel. 1548-ban Egerben is megfordult. Tinódi felkereste az egyes várostromok színhelyeit és a legapróbb részletekig összegyűjtötte az ostromra vonatkozó adatokat.

Eger diadalmas 1552. évi megvédése után is rögtön a várba ment, ahol 1552. október 18. és december 31. között tartózkodott. Az itt gyűjtött adatok alapján írta az 1799 sornyi Eger vár viadaljáról való ének 1663 sorát és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi híre eljutott Ferdinánd királyhoz is, aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte.

Jó kapcsolatban volt Dobó Istvánnal. Mikor az egri várkapitány erdélyi vajda lett, követte őt. Műveinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg Kolozsváron Cronica címmel. 1555-ben felkereste Nádasdy Tamás sárvári udvarát, ahol néhány hónap múlva, 1556. január 30-án meghalt.

Tinódi történetíróként verses formában dolgozta fel korának történelmi eseményeit, szinte teljes egészében Magyarország és Erdély 1541 és 1554 közötti történelmét. 26 énekében kb. 13 ezer sort hagyott az utókorra. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője.

Összes költeményei a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók. Egerben egy felsővárosi általános iskola viseli Tinódi Sebestyén nevét. Az egri vár bejáratához közel, a Dózsa György téren található Tinódi szobra. Pusztai Ágoston alkotása lanttal a kezében ábrázolja a 16. századi krónikást.

Egri históriának summája (részlet)

Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.

Urak hallyatok szép csuda dolgot,
Mint az Úristen ada vígságot,
Mutat hozzátok irgalmasságot,
Az pogánokon álla bosszúságot.

Megírtam bévön históriáját,
Egör várának ő nagy romlását,
Mast revidedön annak summáját,
Megérthetitök ő nagy sok csudáját.


Látnivalók

Az utcában műemléki épület nem található.


Forrás

Irodalom

  • Tinódi Lantos Sebestyén (szócikk a Wikipédiából)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon. Bp., 2007

Képek

1. kép, A Tinódi-címer
Tinódi Lantos Sebestyén (Wikipédia-szócikk) - URL
2. kép, A Cronica 1554-es kolozsvári kiadásának címlapja
3. kép, Pusztai Ágoston Tinódi-szobra
4. kép, Rajz Tinódi Lantos Sebestyénről a Vasárnapi Újságból


Írta és fényképezte: Bozsik Zoltán