Tordai Ányos u.

Az utcanév története 

A kertváros jellegű Hajdúhegyen található a ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, író, gimnáziumi tanár Tordai Ányosról elnevezett utca.

Tordai (1898-ig Tolvay) Ányos Gyula életrajza

Hejőcsabán született 1879. augusztus 3-án. Szülei Tolvay László iparos és Vályi Ilona.

Középiskolai tanulmányait az egri ciszterci gimnáziumban végezte, 1895-ben belépett a ciszterci rendbe. 1899-1902 között Bécsben a Pázmáneum tagjaként az egyetemen teológiát tanult, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori és magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1902-ben pappá szentelték.

1903-tól a székesfehérvári, 1904-től a pécsi, 1909-től a bajai, majd 1913-tól az egri ciszterci gimnáziumban tanár. Jó barátja volt Gárdonyi Gézának, akinek halála (1922) után Tordai Ányos kezdeményezte egy Gárdonyi emlékét ápoló társaság megszervezését. A végül 1923-ban megalakult irodalmi egyesület, az Egri Gárdonyi Géza Társaság főtitkára Tordai Ányos lett. A társaság a Heves vármegyei születésű vagy lakhelyű, illetve a megye irodalmi életébe aktívan bekapcsolódó irodalombarátokat tömörítette. Az egri Gárdonyi-kultusz ápolása mellett a társaság fő célja az irodalom népszerűsítése volt, ennek érdekében a vármegye településein felolvasóesteket szerveztek.

Tordai Egerben a Vitkovics Önképzőkör elnöke, a Vöröskereszt egri fiókjának titkára, az Egri Hordó- és Faárugyár Rt. Igazgatótanácsának tagja.

Nemcsak tanár, hanem irodalomtörténész és író is volt. Első költeményeit az Egri Híradóban adta közre. A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Heves megyei (1909) kötetébe ő írta az Irodalom, tudomány és művészet c. részt. Irodalomtörténeti dolgozatai, tárcái és kritikái főleg a Századokban, a Magyar Kultúrában, a Katholikus Szemlében, a Religióban és a Pécsi Közlönyben jelentek meg.

Már az 1910-es évek elején felhívta tanítványai figyelmét a Nyugat íróira, költőire, kiemelte Ady Endre munkásságát. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányának és a Szent István Akadémiának.

1924-től haláláig a bajai III. Béla Reálgimnázium igazgatója volt. Igazgatósága idején, 1931-ben került sor az iskola épületének teljes felújítására és bővítésére. Középiskolai tanárként számos tankönyvet és szöveggyűjteményt írt, stilisztikai, retorikai és poétikai tankönyveit több hazai gimnáziumban használták.

Baján halt meg 1938. január 17-én.

Tordai Ányos válogatott művei

·         Kódexeink Mária-hymnuszai. Bp. 1903.
·         Mikes Kelemen. Ifj. színjáték. Bp. 1921.
·         Egri hangok. Drámai jelenet. Eger. 1922.
·         A magyarság jussa. Drámai jelenet. Eger. 1922.
·         Margit királylány. Ifj. színjáték. Bp. 1922.
·         A láthatatlan embernél. Gárdonyi Társ. Évk. 1924.
·         Imre királyfi. Ifj. színjáték. Bp. 1930.
·         Amit nem tudunk Gárdonyiról. 1935.
·         A századforduló és századunk irodalma. Baja. 1936.

Látnivalók

Az utcában műemlék nem található.


Forrás

Irodalom

  • Gárdonyi Társaság (szócikk a Wikipédiából)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon. Bp., 2007
  • Palos Bernardin: Tordai Ányos = Egri Fehér/fekete: A Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának lapja. 2006. Karácsony (fényképpel)

 Képek

1. kép, Tordai Ányos

Írta és fényképezte: Bozsik Zoltán