Trinitárius utca

Az utcanév története  ­­­­

A Törvényház és az Arany János utca közötti, észak-déli fekvésű utca. Nevét a trinitárius rend templomáról és (azóta lebontott) kolostoráról kapta. A rendről kapta egyik korábbi nevét: Fehérbarátok utcája. Később Magazin utcának hívták, egy időben pedig nem külön utcaként szerepelt, hanem az Arany János utca folytatása volt.

Látnivalók

Trinitáriusok temploma (Rossztemplom)

Az „egriesen” Rossztemplomnak nevezett épület a trinitárius rend birtokában volt. Sajátos elnevezése a rend és a templom szomorú sorsát tükrözi.

A trinitárius rendet Mathai Szent János és Valois Szent Félix alapította 1198-ban. Koldulórend, amelynek célja a veszélyeztetett hitű keresztények lelkipásztori szolgálata, a Szentháromság tiszteletének terjesztése, missziós tevékenység. A negyedik, a rendre egyedülállóan jellemző fogadalmuk a rabságban szenvedő keresztények kiszabadítása, akár önmaguk váltságdíjként való felajánlásával.

 III. Ince kívánságára az új szerzetesi közösséget a Szentháromságnak szentelték. A trinitáriusok ennek értelmében fehér ruhát öltöttek (Atya), szívük fölött nagy vörös (Szentlélek) és kék kereszttel (Fiú). Bécsben 1688-ban alakul meg I. Lipót császár engedélyével a rendházuk. Hazánkban elsősorban a török korszak végén telepedtek meg. A rendet II. József törölte el.

Egerben 1717-ben telepedtek le Erdődy Gábor püspök támogatásával, aki Telekessy István szellemi végrendeletét kívánta így teljesíteni, aki ragaszkodott a rend egri jelenlétéhez. A püspök felajánlotta nekik a városfalon kívül álló Szentháromság-kápolnát, amely egy temető mellett állt. Hamarosan hozzá is kezdtek a templom és a rendház építéséhez, de a munkálatok nehezen haladtak. Még nem volt készen az épület, mikor egy 1763-as tűzvészben súlyosan megrongálódott. Végül 1771. május 26-án tarthatták csak meg az első ünnepélyes istentiszteletet. A templom belső díszítését végezték, mikor II. József rendelete 1784 elején megérkezett a rend egri kolostorához.

A feloszlatáskor készült leltár szerint 351 kötet könyv volt a kolostor könyvtárában, amely az épület első emeletén helyezkedett el. A templom és a kolostor berendezési tárgyait egy 1786. július 15-én kelt városi tanácsi határozat szerint árverésre kívánták bocsátani. Volt olyan terv is, hogy az épületet az egri papi szeminárium kapja meg, amely ekkoriban helyhiánnyal küszködött, de végül ezt az elképzelést elvetették és inkább 1772-ben a Foglár utcai szemináriumi épület régi szárnyát bővítették egy harmadik emelettel.

A 18. század utolsó éveiben raktárként hasznosították az épületet, a rendházba zselléreket költöztettek. Az épületek állaga folyamatosan romlott.

1804-ben a Haditanács birtokába került a kolostor, ahol a katonai főparancsnokság élelmezési raktárat létesített, ennek németes nevéből (Prófuntmagazin) származik a Magazin utca elnevezés. Egy év múlva a templom is a katonai kincstár kezébe került, ott is raktárakat alakítottak ki, miután 1805-ben egy nyilvános árverésen senki nem kívánta megvásárolni a romos épületet.

Nem sokkal később laktanyává alakították át, amelyet a város szívesen támogatott, mert így mentesült a kvártélyozási kötelezettség alól, ami nagy gondot jelentett a lakosságnak. Így született meg a rabkiváltó fehérbarátok kolostorából a Rossztemplom-kaszárnya, amely 1945-ig katonai célokat szolgált. A Hadikincstárnak azonban nem volt pénze az épület állagának megóvására.

A mai Nagytemplom építésekor a templomban ideiglenesen újra miséztek, kitakarították, némi felújítási munkákat is végeztek.

A kaszárnya sorsát a háborús károk pecsételték meg 1945-ben, a teljesen romos, magára hagyott épületet 1957-ben lebontották. Helyén az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájának, a régi „négyes iskolának” egyik szárnya található. A kolostor kertje, amely még a 20. század első felében is Tiszti kert néven igen népszerű volt az egri lakosság körében, az iskola mai udvarának felel meg.

A templom felújítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1958-ban megkezdte. A belső térben előbb az Iparművészeti Múzeum kívánta elhelyezni gyűjteményének egy részt, de nem lett múzeum a templomból. A Gárdonyi Géza Színház átépítése idején a színház üzemelt az épületben, majd a trinitárius templomban alakították ki a rettenetes akusztikájú, de igen hangulatos Bródy mozit.

A rendszerváltás után a templomot újra renoválták, kibontották a belső teret, majd galériát alakítottak ki benne, mivel a hatalmas tér igen alkalmas képzőművészeti kiállítások rendezésére.

Érdemes megtekinteni az impozáns templombelsőt, amelyet a barokk egyik legjelentősebb mestere, a prágai Kilian Ignaz Dietzenhofer tervezett. A templom alaprajza és belső kialakítása teljesen megegyezik a mester prágai Szent Katalin-templomával. A világhírű barokk templom azonban (a Heves megye műemlékei című alapos ismertetést idézve) „pompás díszítése ellenére korántsem olyan megragadó térhatású, mint a magasba törő egri belső tér”.

A Trinitárius utca és a Törvényház utca sarkán álló épületben működött a Taverna Borozó. A régi, több ágú borospincéből kialakított létesítmény jelenleg zárva van.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • "Művészetek temploma" — terv az egri volt trinitárius templom átalakítására (2005) [elektronikus dokumentum]
  • Nagy József: Eger története. Bp., 1978
  • Voit Pál [et al.]: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, A kaszárnya épülete egy régi képeslapon
2. kép, Napozó bakák
3. kép, Emléktábla
4. kép, A Rossztemplom délről
5. kép, Reggeli fényben
6. kép, A lebontott rendházból megmaradt felújított kapuzat (a régi Bródy mozi bejárata)
7. kép, A Grosz-villa
8. kép, A Grosz-villa napjainkban
9. kép, Egy régi légifelvétel, jobbra a Rossztemplom

Írta és fényképezte: Horváthné Farkas Ildikó