Türk Frigyes utca

Az utcanév története 

Az utca Türk Frigyes János egri főgimnáziumi tanárról, újságíróról kapta a nevét. 1913-tól a második világháború végéig a mostani Vécsey-völgy utca volt a Türk Frigyes utca. Amikor a Vécsey-völgy utca visszakapta a régi nevét, akkor az Eger-Putnok vasúti pálya mellett vezető, csak a nyugati oldalán beépített régi Válós utat nevezték át Türk Frigyes utcának. Az utca a Tetemvár városrészben a Ciglédi és Donát utcákat köti össze.

Türk Frigyes életrajza

Türk János Antal rajztanár, főszékesegyházi zenész és Boosch Katalin gyermekeként 1852. április 16-án született Egerben. Elemi és középiskoláit Egerben végezte. 1873-tól 1876-ig a budapesti tudományegyetemen görög-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Több éven át nevelőként működött, majd az 1890/91-es tanévben magyar és német nyelvet, valamint földrajzot tanított az Egri Állami Főreáliskolában.

Az Eger környéki tájról, a történelmi emlékekről és az ókori klasszikus irodalom alkotóiról írott színes írásai alkotják irodalmi munkásságának legjavát. Írásai elsősorban a megyei lapokban jelentek meg. Dr. Petercsák Tivadar szerint igazi lokálpatriótaként tudományos ismeretterjesztő munkát végzett Egerben. Jó barátja volt Kandra Kabosnak, de Bartalos Gyulát is szívesen elkísérte régészeti barangolásain.

A város megbízásából egy várostörténeti monográfia megírását tervezte, ezt azonban nem tudta befejezni. A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Heves megyét tárgyaló kötetébe ő állította össze az Egert bemutató részt.

Egerben halt meg 1911. április 9-én, a Kisasszony-temetőben nyugszik. Nekrológját és Csépányi László rá emlékező költeményét az Eger c. lap április 12-i számában közölte. Halála után válogatott írásait barátai kötetben jelentették meg.

A Bartakovics utcában lévő szülőházát 1981 tavaszán lebontották, az ezen lévő régi emléktábla, amelyet 1913-ban Zalár József javaslatára helyeztek oda, elveszett. Új emléktáblája rossz helyre került, a 28. szám helyett a 24. számú új emeletes házra rakták fel.

Az Eger vára című munkáját, amelyet eredetileg 1906-ban adtak ki Egerben, 2011-ben a helyi Líceum Kiadó reprintben újra megjelentette.

 Részlet Türk Frigyes 1906-ban megjelent Eger vára című művéből

Éj szokta megelőzni a hajnalt, sötétségben tünnek föl a csillagok. Siralmas lapján nyílik ki előttem a történelem. Egerben kelt, a mi rá van róva.
Az 1520-ik évben nagy vendége volt Egernek. Itt mulatott II. Lajos király, az egri várban. Itt cselekedte meg e 14 éves gyermek-király azon könnyelmüséget, hogy egy vadászó sólyomért a püspöki pénztár minden pénzét, 40 ezer aranyat, oda adta a vár felügyelőjének, Süveges Ambrus uramnak. Hat évre rá eltemetetlenül hevert a szerencsétlen király, a haza dísze-virágával együtt, Mohácsnál. A visszavonás gyilkos démona ásta nemzetünknek azt a mélységes sírt. A mohácsi vész szörnyű következményei következtek. A nemzet szent héroszai, a Szondyak, seregestől szálltak az égnek. Buda elestével a Végek felé közeledett a növekvő félhold.
Háromszázötvenhárom évvel ezelőtt, Szent Mihály napja felé történt.
Őszre hajlott az idő, ereszkedett le a felhő. Az őszi napsugár bágyadtan mosolygott végig a hervadó határon. Fájó hangok szóltak a magasból: a vadludak, a fecskék bucsuzója. Szép flóránk elmulott tavaszát siratta. Aranyos, biboros színpompában várta az enyészetet az elhaló erdő. Szüretre készültek az egriek. Vérszüret lett belőle. Az 1552-ik év nyarán Szolnok elesvén, Egerre, a felföld kapujára, került a sor. Amhád nagyvezér – Ali, Arszlán, Uleman és a többi basákkal egyesülve – 150 ezernyi sereggel szállotta meg Egert, melyet Dobó István alig kétezer emberrel védett. Tehát egy – száz ellen. Szeptember 11-ikén dördültek meg a törökök ostromágyui és 38 napon át törték szakadatlanul az egri vár bástyáit.
1552. október 18-ika. Világtörténelmi adat. Egriek írták be nemzeti dicsőségünk ragyogó könyvébe. Leborulok évfordulóján a színhelyén, várunk bástyaromjain. Hallom Dobó István maroknyi népének „Jézus!” segélykiáltását, alant pedig a százezernyi török sereg „Allah!” ordítását, földrengető rohamát és a nagyvezér kétségbeesett kiáltását hátráló népéhez:
    Elszálljon, törökök, hát csak tova szálljon Egertől
    Ennyi had, ennyi vitéz, s hírét itt hagyja magyarnak?!...
És látom a csodát: Dobó István győzelmét s a törökök csúfos elvonulását a komor ég alatt, az avar síkon el Szolnok, Buda felé. Rémitő fáklyájuk volt: bucsúzóul felgyujtották Felnémetet. Annak lángja festette pirosra a szürkülő hajnalt… Fenn a várban pedig, a mint a felkelő nap sugarai a vértől ázott romokra estek, meleg eső hullott. Dobó népe térdre borulva hálaimát zokogott a seregek Ura Istenéhez.
[…]
A világ meg nagy hírt hallott akkor felőlünk. Azt hallotta: ime, a magyar nemzet, az az izmos tölgy, melynek koronája egy világrészre zúduló viharokat felfogott, melyet évszázados orkánok kicsavarni, aczélok kivágni nem bírtak!...

Türk Frigyes válogatott művei

· Csillagmesék. Eger, 1894.
· Káin álma. Eger, 1894.
· Nyelvünk és szívünk. Eger, 1895.
· Az ó-klasszikus írók népszerű ismertetése: Homerosz. Eger, 1895.
· Hellasz bölcsődala. Eger, 1895.
· A szerelem költője. Ovidius. Eger, 1898.
· Flóra. Eger, 1900.
· Séta a természetben. Eger, 1900.
· A Magyar-Athén egy lusztruma. Eger, 1901.
· Zalár József. Eger, 1902.
· Titus Livius. Eger, 1903.
· Ne ölj! (Madarak védelme). Eger, 1903.
· Felső-Tárkány és az Imókő. Eger, 1904.
· Eger vára. Eger, 1906.
· Egri útmutató az 1907-iki országos dalünnep alkalmára. Eger, 1907.
· Egri kalauz. Eger, 1907.
· Türk Frigyes munkái. Eger. 1912.

Látnivalók

Az utcában műemlék nem található.


Forrás

Irodalom

  • Türk Frigyes (szócikk a Wikipédiából)
  • Türk Frigyes (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
  • Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Petercsák Tivadar: Előszó Türk Frigyes Eger vára c. művének reprint kiadásához. Eger, 2011
  • Türk Frigyes: Eger vára. Eger, 2011

Képek

1. kép, Eger vára (a 2011-es reprint kiadás címoldala)
2. kép, Türk összegyűjtött műveinek 1912-es kiadása

Írta és fényképezte: Bozsik Zoltán