Tűzoltó tér

A tér nevének története ­­­­

Kis tér az egykori Tűzoltó-laktanya előtt, korábban Malom térnek hívták.

Látnivalók

Tűzoltó Múzeum

1874. július 12-én egy szomorú esemény hívta életre az Egri Önkéntes Tűzoltóegyletet. Július 3-án az akkori piactér, a mai Dobó-tér teljesen leégett. A város polgárai tehetetlenül nézték a tűz pusztítását. Egyértelművé vált, hogy egy megfelelő eszközökkel és szakértelemmel, tapasztalattal rendelkező testület nélkülözhetetlen Eger életében.

A tűzoltóság először az állami sóház épületében állomásozott, de ez a megoldás csak ideiglenesnek bizonyult. A kincstár eladta az épületet 1881-ben, így az Almagyar utcába költöztek át.

Végleges elhelyezésük 1884-ben oldódott meg. Ekkor kapta meg a város a mai Tűzoltó téri telket, ahová hivatalosan 1884. október elsején költözhettek be. Az érsekség és a város támogatásával 1891-ben szertárral és istállóval gyarapodott az épület, 1897 nyarán pedig felszentelhették az új őrtanyaépületet.

Az akkori idők minden technikai vívmányával (telefon, villanyvilágítás) felszerelt épület a régi érseki malom helyén épült fel. A városban hat tűzjelző állomást létesítettek, amelyek állandó összeköttetésben álltak az őrtanyával, a parancsnoksággal és egymással. Az őrtanya kertjét is átalakították, tekepályát hoztak létre, hogy még vonzóbbá tegyék a tűzoltók munkáját. Ebben az időben az egylet egyik vezéralakja Danilovics Pál (1843-1893) orvos, jogakadémiai tanár volt, az 1874-es megalakulás egyik fő kezdeményezője.

Az 1910-es években Breznay Imre volt a vármegye tűzrendészeti felügyelője és a tűzoltószövetség ügyvezető alelnöke. Mint tűzrendészeti szakember írta 1913-ban A tűzoltásról és a tűz ellen való védekezésről szóló munkáját, amelyet a budapesti Szent István Társulat jelentetett meg 30 ezer példányban.

Az 1920-as évekre a laktanya műszaki és technikai felszerelése elavult, ezért a városi képviselőtestület 1926 szeptemberében elhatározta, hogy a laktanyát átépítteti. Az új vasbeton mászótornyot, motorszínt, műhelyt, istállót és mellékhelyiségeket, amelyeknek kialakítása 250 millió koronába került, a következő évben adták át.

Nagyon nagy szükség volt egy korszerű tűzoltóságra a háborús években. 1943-ban Budapestről a belügyminisztérium országos akciója révén új gépjárműfecskendőt és két vontató autót szállítottak az egri tűzoltóság részére, az egri körzet hivatásos tűzoltóinak létszámát pedig hat fővel emelték.

1945 után a laktanyát államosították, létrejött az állami tűzoltóság, amely hivatásos állományt alkalmazott. A tűzoltók egészen 1956-ig egyben mentőszolgálatot is elláttak. A tűzoltóság 1981. május 1-én elköltözött régi telephelyéről, ma laktanyájuk a Vincellériskola utcában található. Ezt követően a Heves Megyei Temetkezési Vállalat kezelésébe került az ingatlan, majd tulajdonosa az Egri Városfejlesztő Kft. lett.

Az Egri Tűzoltó Múzeum Alapítvány és az Országos Tűzoltó Múzeum támogatásával az 1990-es évek végén sor került az 1989-ben műemlékké nyilvánított, de időközben rossz állapotba került épület felújítására. 1999-ben a toronyban és a laktanya épületében kiállítás nyílt, amely az akkor 125 éves egri tűzoltóság történetét mutatja be.

A múzeum jelenleg felújítás alatt áll. Az uniós pályázati forrásokból megvalósuló rekonstrukció a múzeum valamennyi részére kiterjed, célja egy új funkciókkal bővülő, családbarát létesítmény kialakítása. A tervek szerint 2012 augusztusában lesz újra látogatható.


Első világháborús emlékmű

A tér közepén látható örökmécsest 1988-ban állíttatta az Egri Városszépítő Egyesület.


Forrás

Irodalom

  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bíró Csaba – Berecz Mátyás: 125 éves az egri tűzoltóság. Eger, 1999
  • Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
  • Eger útikalauz – Tűzoltó Múzeum [elektronikus dokumentum]
  • Az egri Tűzoltó Múzeum fejlesztése [elektronikus dokumentum]
  • Egri Tűzoltóság honlapja [elektronikus dokumentum]
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága = Agria XXI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1985
  • Megújul a Tűzoltó Múzeum [elektronikus dokumentum]
  • Műemlékem.hu [honlap]

Képek  

1. kép, A múzeum épülete
2. kép, A múzeum
3. kép, A tér modern házai
4. kép, Az első világháborús emlékmű
Panoramio (Veér Lajos felvétele) - URL

Írta és fényképezte: Horváthné Farkas Ildikó