Vécsey Sándor utca

Az utcanév története ­­­­

Az utca jelenlegi nevét Vécsey Sándor ajnácskői várkapitányról kapta, aki az 1687-es várvisszafoglalás idején itt ütött tábort hadaival. A Servita utcától a Várállomásig tartó meredek, kanyargós utcának folytatása az állomáson túl, az Eger-Putnok vasútvonal keleti oldalán található Vécsey-völgy utca. Eger város jegyzőkönyvében már 1749-ben ezt írják: „az Vécsej völgye… a vár alatt.”

A 18. század közepén itt még nem volt kijárás a városból. Az 1802-ben készült utcaösszeírás a IV. Felnémeti hóstyában említi a „Vécsei Völgyre vivő utcát” 451-514-es házszámokkal. Egy részét nevezték Hóhérparti útnak, Pallos útnak is. A mellette levő magas part a Hóhérpart. A Vécsey utcából kiágazó, a vár északi része felé tartó kis zsákutca a Pallos utca.

Vécsey Sándor életrajza

Születési adatai nem ismertek. A Vécsey-család eredetét a 15. századig tudjuk visszavezetni, nevük az Abaúj vármegyei Hernádvécse nevéből származik.

Vécsey Sándor 1649-ben kapta adományként Hajnácskő várát és tartozékait, miután a Kamara váltságdíj fizetésével kiszabadította I. Rákóczi György fogságából, ahol három esztendőt töltött. 1674-ben a törökkel szövetkező Thököly hadai rövid időre elfoglalták a várat, de azt 1685-ben Vécsey Sándor Sirok várával együtt visszafoglalta. Tettéért 1692. november 21-én I. Lipót császártól királyi adományt kapott Ugocsa, Zemplén és Gömör megyékben, valamint bárói rangot.

Az 1687. évi ostrom során az Almagyar-domb tetején egy sáncot építettek ki, amely lezárta kelet felé az Eger köré vont ostromzárat. Ennek a sáncnak volt a parancsnoka Vécsey Sándor. Feladatai közé tartozott a Noszvaj és a még török kézben lévő Cserépvár felé futó út ellenőrzése is.

Vécsey Sándort 1697-ben Thököly katonái ölték meg. Leszármazottja volt Vécsey Károly, az aradi vértanúk egyike.

Látnivalók

VÉCSEY U. 15. SZ. (Ma Bárány u. 2. sz.)
Lakóház

A Vécsey utca, a Bárány utca és a Karéj utca torkolatánál álló, mindhárom homlokzatán figyelemre méltóan kialakított földszintes lakóház. Dienes István tanácstag megbízásából Rubin Lőrinc egri kőművesmester építette 1787-ben.

1791-ben a sarokház már Cserelkó Ferencé, 1795-1805 között Gran Ferencné, 1810-1834 között pedig Váradi Józsefné tulajdona. Később a Morvai, Jámbor, Árvai, Bozsik, Bóta, Papp, Fülöp családoké, majd szinte évenként cserélt gazdát.

A fésűs beépítésű, utcavonalon álló, földszintes épület csatlakozó kerítésfalban nyíló kocsibehajtóval és kapuval rendelkezik. Kéttraktusos, déli traktusában boltozott helyiségekkel. Részben 18. századi nyílászárókkal, a kapu fölött félköríves szoborfülkével, az épület udvarán faoszlopos tornáccal. Az utóbbiak az 1995-ös felújítás idején készültek. Az épületet a 19. század első felében észak felé bővítették. 1964-ben a műemlékjegyzékből törölték, a 2005-ben megjelent műemlékjegyzékben újra szerepel.

Breznay Imre cikkében, amely az Eger című újságban jelent meg 1942 nyarán, azt írja, hogy Eger Csurgó nevű városrészében híres kocsma volt a Bárány vagy Fehér Bárány nevű mulatóhely. Ide járt mulatni Rontó Pál is, aki, miután kicsapták a mulatozásnak köszönhetően a jezsuita gimnáziumból, kalandos életet élt, még Madagaszkárba is eljutott gróf Benyovszky Móric kísérőjeként. Rontó Pál történetét Gvadányi József (1725-1807) írta meg, aki szintén a jezsuita gimnázium növendéke volt. A 18. század utolsó éveiben keletkezett verses elbeszélés a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható.

Forrásaink egy része (pl. a Műemlékem.hu és a Magyarország műemlékjegyzéke) a Bárány-kocsmát a fenti lakóházzal azonosítja. Breznay szerint a kocsma a Felső-Csurgó utcában (akkoriban Horánszky Nándor utca), vagyis a mai Bárány utcában, de a 4. számú házban működött.


Forrás

Irodalom

  • Vécsey Károly (szócikk a Wikipédiából)
  • Bárány kocsma (Műemlékem.hu) [több fényképpel] 
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995 [lásd. a Hová lettek a régi egri vendégfogadók?, Új utcanevek Egerben és Az egri utcák neve c. írásokat]
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Sugár István: Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől. Eger, 1987
  • Széchy Károly: Gróf Gvadányi József. Bp., 1894 [online]
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Képek

1. kép, A szépen felújított Bárány utcai lakóház
2. kép, A Bárány utcai lakóház bejárata
3. kép, A bejárati ajtó feletti szobor


Írta és fényképezte: Bozsik Zoltán