Vitkovics Mihály utca

Az utcanév története  ­­­­

Az utca nevét Vitkovics Mihály egri születésű költőről, íróról, jogászról kapta. A Kisvölgy utcától meredeken felkapaszkodó, a Rác-templom mellett elhaladó, majd meredeken a Ráckapu térig tartó észak-déli fekvésű utca.

Vitkovics Mihály életrajza

Vitkovics Mihály ősei a hercegovinai Trebinje mellől származnak, akik a török elől Magyarországra menekültek. Dédapja Vitkovics Péter császári kapitány volt, aki 1690 után került Egerbe. Apja Vitkovics Péter szerb ortodox espereslelkész, anyja Glisics Mária.

Vitkovics Mihály Egerben született 1778. augusztus 25-én. Itt töltötte gyermek- és tanulókorát, 1791-től 1798-ig itt végezte gimnáziumi tanulmányait is, csak a retorika egy évét tanulta Budán. 1798-ban jogi tanulmányainak első évét a pesti egyetemen, a továbbiakat 1799-től az egri joglíceumban végezte.

Egerben meghatározó élmények érték, itt ismerkedett meg Bernáth Lidivel, akit azonban szülei, a költő nagy csalódására, máshoz adtak feleségül. A lány alakját levélregényben örökítette meg (A költő regénye), de néhány szép verset és epigrammát is írt hozzá.

1803-ban fedezte fel az 1525 körül klarissza apácák számára másolt 54 levél terjedelmű magyar nyelvű kéziratot, a róla elnevezett Vitkovics-kódexet.

Vitkovics 1803 végén megvált Egertől és Pestre költözött, azonban gyakran vissza-visszatért szülővárosába. Pesten tette le 1805-ben az ügyvédi vizsgát. A budai görögkeleti parókia, a Marczibányi, majd a gróf Zichy család jogtanácsosa volt. 1807-ben részt vett az országgyűlésen mint ifj. gróf Zichy Ferenc küldöttje.

Már egyetemista korában sokat olvasott és írogatott. Pesten megismerkedett Virág Benedekkel, Horvát Istvánnal, Szemere Pállal, Révai Miklóssal. Orczy József halálára írt ódája volt az első költeménye, amely nyomtatásban is megjelent 1804-ben. A színészet iránt is érdeklődött, ő maga is írt és fordított színműveket.

Két eredeti darabjáról csak Toldy Ferenc feljegyzéseiből tudunk, szerinte jelentős alkotások voltak. A II. Rákóczi Ferencz Rodostóban címűt Mikes Kelemen leveleiből írta, a másik műve, a Mars Vénussal Murány alatt.

Kazinczy Ferenccel 1808-ban ismerkedett meg. Megalapította Horvát Istvánnal és Szemerével Kazinczy „pesti triászát”, amely célul tűzte ki „Kazinczynak irányát a fővárosban képviselni, a közrehatását támogatni”. Kazinczyval sűrű levelezést folytatott, az író 1811-ben hozzá intézte híres episztoláját, mely a Tövisek és virágokkal együtt megindította a nyelvújítási harcot (Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz).

1817-ben Trattner János Tamás gondozásában megjelent első és egyetlen kötete Vitkovics Mihály meséji és versei címmel. Fontos tanulmányában (A magyar könyvek terjesztésérül) szenvedélyesen harcolt a hazai könyvkiadás érdekében.

Vitkovics a főváros legkeresettebb ügyvédjévé lett, nála jurátuskodott Deák Ferenc és 1824-ben Csiky Sándor is. Miután feleségül vette Popovics Theodorát, Szerb utcai háza az írók állandó gyülekezőhelye lett, ahol a komoly irodalmi vitákat és tanácskozásokat vidám lakomák fejezték be. Vitkovics népszerű társasági ember volt, kellemes modoráért, áldozatkészségéért mindenki szerette.

1828-ban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia szervező bizottságának ülésein, de akadémiai tagságát nem érhette meg, 1829. szeptember 9-én Pesten elhunyt. Sírja a régi ferencvárosi temetőben volt.

Egerben 1878. augusztus 25-én ünnepelték meg születésének száz éves jubileumát és szülőházát emléktáblával jelölték meg. Az emléktábla a Széchényi utca 55. szám alatt álló rác egyházközség régi plébániaházán áll, ahol a költő apja görögkeleti plébános volt.

Eger iránti szeretetéről és nosztalgiájáról levelei és versei egyaránt vallanak, de talán legszebb emlékezése szentimentális levélregénye, amelyet A költő regénye címmel tett közzé Vitkovics halála után Szvorényi József. Munkáját az irodalomkritika a felvilágosodás kori magyar széppróza egyik érdekes és megbecsülendő darabjának tartja.

Vitkovics Mihály: Székesfejérvári Horvát István barátomhoz

(részlet)

[…]
Szállásom szeretett Nénémnek szalma födéllel
Bévont háza; kevés, ám kívánt házi vagyonnal
Teljes; ebédem igaz magyar ízeletű eledelkém,
Kis sültbűl vacsorám, italom vén nedve Egernek.
Mindenem, ami elég, megvan. Vígadva borúlok
Ágyba, ha szenderedem, reggel vígadva kelek fel.
S míg Néném hat lyányaival miatyánkra hevülne,
Én koszorús Flaccust, kedveltemet olvasom egy-két
Ódáig; s kifutok napkölte elébe Tiszánknak
Kóborló partjára. Öröm borzásba tekintem
Földünk legkegyesebb jótévőjének ezer dísz
Közt feltetszését; a környék ünnepi csendben
Vár rá. A nyírfák aranyos színt játszanak! a rét
Sárgálló zöldségbe borúl; a vízbe merülve
Látszik az ég, néhány tollas zeng a sziget ormán.
Íly gyönyörű reggelt Pesten láthatsz-e Barátom?

Tiszaroff, 1805. október 15.

Látnivalók

Rác-templom

A görögkeleti Szent Miklós templom a Vitkovics Mihály és a Széchenyi utca között egy dombtetőn áll. A plébániaház a Széchenyi utca felől is megközelíthető, a templommal egy fedett, árkádos lépcsősor köti össze.

Egerben a betelepülő görögkeleti vallású szerbek 1687 után egy török mecsetet vettek birtokba, az építmény állapota azonban a 18. század második felére megromlott. Miután II. József 1784. októberében Egerben járt és tudomására jutott a görögkeleti egri polgárok gondja, Eszterházy püspök ellenkezése ellenére engedélyt adott arra, hogy „a hitközség a régi és düledező templom helyett egy nagyobb templomot, az ifjaknak pedig a görög anyanyelvükön való tanítás céljára egy házat építsen.”

A copf stílusú templom 1785-1799 között készült el teljesen. Minden bizonnyal Povolni János harmadik, azóta elveszett terve került kivitelre.

A felépítést követően rövidesen gondoskodtak művészi berendezéséről is, amely késő barokk és rokokó stílusú. Nyugat felől csehsüveg boltozatos toronyaljból lépünk a változó ritmusú háromszakaszos csehboltozatú hajóba, melynek nyugati harmada az előcsarnok, „a nők temploma”, keleti kétharmada pedig a hajó, „a férfiak temploma”. A templomhajó falai és boltozatának felületei stukkóval díszítettek. A hajó keleti boltszakaszának a diadalívvel határos fele márványozott felületű, stukkói aranyozottak. Ettől nyugatra a teljes fal- és boltfelület fehérre meszelt, majd később a boltozatok kivételével világosszürkére festett.

A diadalív mögött a szentély lezárt terébe jutunk. Aranyozott és festett fafaragásos szentélykapuját és nagyméretű ikonosztázát 1789-1791-ben Jankovics Miklós szerémi fafaragó készítette. A rajta elhelyezett fatáblára festett ikonok az ortodox egyház által előírt rendben ábrázolják Jézus és Szűz Mária életét, az apostolokat, szenteket és prófétákat. Ez az ikonosztáz, azaz szentélyfal választja el a belső szentélyt a templom hajójától, a hívektől. A „képfalon” három kapu van: a középső nagyobb és díszesebb, az ún. királyi kapu. Ezen csak fölszentelt szerpap, pap és püspök mehet be. Az északi kaput általában a papok, a délit az oltárnál szolgáló világiak is használhatják, de csak férfiak, a nők ide nem mehetnek be.

A szentélyfal előtti, de a templom hajójánál rendszerint egy-két lépcsőfokkal magasabb részt külső szentélynek, szóleának nevezik. Innen szokták felolvasni az evangéliumot. A templomban gazdagon faragott, copf stílusú szószék is található. Figyelemre méltóak a faragott padok (stallumok) és a húsvéti szertartásoknál használatos, 1797-ből való festett és aranyozott fából készült Szentsír.

A templom körüli kertben 18-19. századi, részben vörös márványból készült sírelékeket láthatunk.

Május 20-a ünnepnap az ortodoxok számára, a 11. században ezen a napon menekítették a muzulmánok elől bizánci szerzetesek Bari városába Szent Miklós földi maradványait. Ezen a napon tartják a Rác-búcsút, megkondul a templom harangja, Szentendréről érkező szerb férfikórus énekel, ortodox szertartást tartanak.

Plébániaház

A plébániaházat 1760-ban építtette a rác egyházközség, itt született Vitkovics Mihály. Az épületben a költő tiszteletére emlékszobát rendeztek be, ahol kéziratok, könyvek és különböző nyomtatványok, valamint berendezési tárgyak és bútorok idézik fel a költő munkásságát. Az épületben működik jelenleg a Kepes György Vizuális Központ.

Emlékpark

A templom bejáratával szemben, a régi Rácz-temető helyén látható kegyeleti emlékpark az Egri 14. Honvéd Gyalogezred katonáinak, a második világháború hősi halottainak állít emléket.


Forrás

Irodalom

  • Vitkovics Mihály (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
  • Vitkovics Mihály (szócikk a Wikipédiából)
  • Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
  • Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
  • Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
  • Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
  • Lőkös István (szerk.): Vitkovics Mihály válogatott művei. Bp., 1980 [Lőkös István bevezető tanulmányával]
  • Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon. Bp., 2007
  • Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. I. köt. Eger, 2010
  • Sőtér István (főszerk.): A magyar irodalom története. Bp., 1964-1966
  • Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
  • Wellner István: Eger. Bp., 1987

Képek 

1. kép, Vitkovics Mihály
2. kép, Az egri Vitkovics-kultusz egyik dokumentuma
3. kép, Templom, viadukttal
4. kép, A Rác-templom
5. kép, Bejárat a templomba
6-7. kép, Templombelső
8. kép, Egy 17. századi orosz diplomata sírja a templomkertben
9-10. kép, Régi sírok
11. kép, A kegyeleti emlékhely
12. kép, Emléktábla a parkban

Írta és fényképezte: Bozsik Zoltán